Hogyan és miért hagyjuk abba a panaszkodást

Bár legtöbbünknek nem az a hivatása, hogy szerzetes legyen, mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy jól éljünk másokkal közösségben. Szent Benedek bölcsessége számunkra is tökéletes útmutatás.

Legtöbben sokat panaszkodunk és zúgolódunk, és ezzel a szokással nem könnyű felhagyni. A közelmúltban azonban rátaláltam Szent Benedek Regulájának egy részére, amely pontosan a panaszkodási szokásom lényegét taglalja.

Szent Benedek még 530-ban írta meg híres Reguláját. A Regula, szabálykönyv, az apát felügyelete alatt közösségben élő szerzetesek számára készült. Célja az volt, hogy egyértelmű tanácsot és útmutatást adjon az ilyen szoros közösségben élő férfiak számára.

Regulája ennyi évszázad után is mindenki számára alkalmazható, akik másokkal közösségben élnek.

Bár legtöbbünknek nem az a hivatása, hogy szerzetes legyen, mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy jól és békességben éljünk másokkal közösségben.

Nap mint nap ki kell jönnünk egymással, és meg kell próbálnunk Krisztushoz hasonlónak lenni…, még akkor is, ha szobatársunk, házastársunk vagy gyermekünk éppen az őrületbe kerget minket.

Szent Benedek bölcsessége tökéletesen illik az ilyen helyzetekre.

Szent Benedek határozottan ellenzi a panaszkodást

Kiderült, hogy az egyik szokás, amelynek kerülésére Szent Benedek leginkább figyelmeztet, a zúgolódás és a panaszkodás. Íme az a bizonyos rész a Regulából, https://pannonhalmifoapatsag.hu/wp-content/uploads/2019/01/regula_magyar.pdf, amely erre rádöbbentett:

De maga ez az engedelmesség csak akkor lesz tetsző̋ Isten előtt és kedves az embereknek, ha a parancsot nem ingatagon, lassan, lagymatagon, vagy zúgolódva és nem ellentmondva teljesítjük. (Szent Benedek Regulája 5.14)

Mert ha rossz lélekkel engedelmeskedik a tanítvány és szájával, de ha csak szívében is zúgolódik, hiába teljesíti a parancsot, mégsem lesz már tetsző az Isten előtt, aki a zúgolódót szíve szerint ítéli meg. Az ilyen tettért semmi jutalom nem jár, sőt még a zúgolódó büntetést is von magára, hacsak elégtételadással meg nem javul. (Szent Benedek Regulája 5.17-19)

Miért rossz a zúgolódás?

Kevés dolog van, ami jobban rombol egy közösséget. A panaszkodás, különösen, ha a tárgyába másokat is belerángat, megosztottságot és frusztrációt szül.

Természetesen a kritikának gyakran van jogos alapja, de a nézeteltérést ilyenkor is jóakarattal kell kezelni, például úgy, hogy személyesen és őszintén beszélünk a másikkal, vagy megoszthatjuk a kérdést egy felettessel is.

Szent Benedek valóban jövőbelátó volt, hiszen kiderült, hogy a panaszkodásnak tényleg vannak káros hatásai:

• Az agyat negatív irányba programozza;
• Még fizikai károsodást is okozhat az agyban, csökkentve a tanulási képességet, a memóriát és a kognitív funkciókat;
• Stresszhormonokat szabadít fel, ami a szervezetet harci vagy menekülési állapotba hozza, növelve a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát;
• Elriaszthatja az ember mellől azokat az embereket, akik el akarják kerülni a folyamatos negatív hozzáállással való találkozást.

Megoldás a panaszkodásra

A panaszkodás szokásának leküzdéséhez két lépésre van szükség. Az első a hála érzésének ápolása, a második pedig vágyaink világos kinyilvánítása.

A panaszkodás érzésének ellentéte a hála, ezért a hála ápolása hatékony ellenszere a panaszkodásnak és a negatív hozzáállásnak.

Szeretek elmélkedni az eucharisztikus ima gyönyörű szavaival: „Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk Neked.”

Milyen lenne az életünk, ha „mindig és mindenhol” hálát adnánk Istennek? Kik lennénk, ha szavainkat nem a zúgolódás, hanem hála itatná át?

Először is sokkal jobban illeszkednénk a Szent Benedek közösségébe!

A hála ápolása mellett a másik módszer az, hogy világosan mondjuk ki, mit akarunk és mit szeretnénk.

A panaszkodásnak oka van. A panasz valójában egy kielégítetlen vágy. Valami bánt bennünket; valami nem úgy történik, ahogy azt szeretnénk. Ahogy egy terapeuta mondta: „Minden panasz mélyén egy kielégítetlen szükséglet rejlik.”

Ahelyett, hogy zúgolódnánk, gondoljuk végig, hogyan találhatunk megoldást arra, hogy kielégítsük azt, amire annyira vágyunk? Hogyan tudjuk meghatározni, mire van szükségünk, vagy hogyan keressünk megoldást a helyzet megváltoztatására? Ha pedig a helyzeten nem tudunk változtatni, akkor kérhetjük Istent, hogy segítsen nekünk hordozni ezt a keresztet.

Ennek a módszernek az egyik lényeges eleme az elvárások helyes kezelése, és annak biztosítása, hogy ne várjunk el olyat az emberektől, amit egyedül Isten tud betölteni.

A zúgolódást nem könnyű abbahagyni! Egyik évben megpróbáltam elfojtani magamban nagyböjt idején, de három nap után fel kellett adnom, mert túl nehéznek bizonyult.

Szent Benedek szavai azonban erős ösztönzést adnak arra, hogy újra és újra megpróbáljam. Keresem a módját, hogy elégedetlenkedésemet hálaérzettel váltsam fel – és kérem Isten kegyelmét, hogy ezúttal kitartsak ebben!

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia