Leo papa 2025 11 23

Krisztusban a kegyelem énekeseivé válunk – Leó pápa homíliája

November 23-án, vasárnap délelőtt, a Mi Urunk Jézus Krisztus, a Világmindenség Királya főünnepén XIV. Leó pápa a Szent Péter téren mutatott be szentmisét a kórusok jubileuma alkalmából. Az oltárnál jelen volt a bíborosi kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros és a vatikáni bazilika főpapja, Mauro Gambetti bíboros.

A mintegy 60 ezer hívőhöz és zarándokhoz intézett homíliájában XIV. Leó pápa kifejtette, hogy a liturgikus zene rendkívül értékes eszköz, amely révén Isten dicséretét szolgáljuk, és kifejezzük az új élet örömét Krisztusban. A kórusok legyenek az egyház imájának ékesszóló jelei, amely a zene szépségén keresztül kifejezi Isten iránti szeretetét.

A Pápa a szentmisén elhangzott válaszos zsoltár szavaival kezdte homíliáját: „Induljunk örömmel az Úr házába” (vö. Zsolt 121). A mai liturgia arra hív minket, hogy együtt járuljunk az Úr Jézus Krisztus, a Világmindenség Királya, az alázatos és szelíd Uralkodó elé, örömmel dicsérve Őt, aki minden dolog kezdete és vége. Az Ő hatalma a szeretet, trónja a Kereszt, és a Kereszten át Országa kisugárzik a világra. „Ő a Keresztről uralkodik” (vö. Vexilla Regis himnusz), mint a béke Fejedelme és az igazságosság Királya, aki kínszenvedésében megmutatja a világnak Isten szívének hatalmas irgalmasságát – fejtette ki szentbeszédében a pápa, rámutatva, hogy ez a szeretet ihleti a jubileumukat ünneplő kórusok tagjainak énekét is.

Jubileumuk alkalmából a kórustagok most hálát adnak az Úrnak azért a kegyelemért és ajándékért, hogy hangjukkal és tehetségükkel szolgálhatják dicsőségére és testvéreik lelki épülésére (vö. II. Vatikáni Zsinat, Sacrosanctum Concilium k. konstitúció a szent liturgiáról, 120) – utalt a Szentatya a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium, k. konstitúciójára. Feladataik közé tartozik, hogy a közösségeket bevonják Isten dicséretébe, és az éneklés által a liturgikus cselekmény aktívabb résztvevőivé tegyék őket. Ma teljes mértékben kifejezik „iubilum”-ukat „jubileumukat”, örömujjongásukat, amely a kegyelem örömével elárasztott szívből fakad – hangsúlyozta homíliájában Leó pápa.

A zene a nagy civilizációk ajándéka, amely arra szolgál, hogy kimondhassuk szívünk mély érzéseit, amelyeket a szavak nem mindig képesek kifejezni. Különösen az ének az, amelyben az értelem, az érzések, a test és a lélek egyesülnek. A pápa idézte Szent Ágostont, aki szerint „Cantare amantis est”, vagyis „az énekel, aki szeret”. Aki énekel, az kifejezi a szeretetet, de ugyanakkor a szívében lakozó fájdalmat, gyengédséget és vágyakozást is, miközben szereti azt is, akihez az énekét intézi.

Isten népe számára a dal imádság és dicséret, az az „új ének”, amellyel a Feltámadt Krisztus az Atyához fordul, és amelybe bevonja az összes megkereszteltet, mint egyetlen testet, amelyet a Lélek új élete hat át. Krisztusban a kegyelem énekeseivé válunk, az Egyház gyermekei, akik a Feltámadt Urat dicsérik. A liturgikus zene rendkívül értékes eszköz, amely révén Isten dicséretét szolgáljuk, és kifejezzük az új élet örömét Krisztusban – állapította meg a Szentatya.

A pápa ismét idézte Szent Ágostont, aki arra buzdít minket, hogy továbbra is énekelve járjunk, mint fáradt vándorok, akik már elővételezik az énekben azt az örömöt, amit akkor tapasztalnak majd, amikor elérik céljukat. „Énekelj, de járj […] haladj előre a jó úton” (256, 3). Egy kórus tagjának lenni azt jelenti, hogy együtt haladunk testvéreinkkel, kézen fogva, segítve őket, és velük együtt énekelve dicsőítjük Istent, vigasztaljuk őket a szenvedésekben, buzdítjuk, lelkesítjük őket amikor a fáradtság uralkodni látszik – mutatott rá homíliájában Leó pápa. Az éneklés kifejezi, hogy mi egy úton lévő egyház vagyunk, egy olyan szinodális valóság, amely képes megosztani mindenkivel a dicsőítésre és örömre kapott meghívást a szeretet és reménység zarándokútján.

A pápa emlékeztetett Antiochiai Szent Ignác szavaira is, amelyekkel a kórus énekét összekapcsolja az Egyház egységével: „Egységetek és egyetértő szeretetek révén Krisztusnak énekeltek”. Kórusban egyesülve, összhangban vegyék fel Isten hangját, és egyetlen hangon énekeljenek Jézus Krisztus által az Atyának (vö. Antiochiai Szent Ignác, Levél az efezusiaknak, IV). Egy kórus különböző hangjai egymással összhangban egyetlen dicséretet zengenek, amely az egyház ragyogó jelképeként a szeretetben mindenkit egyetlen édes dallammá egyesít.

Leó pápa ezután arra mutatott rá, hogy a kórustagok liturgikus tevékenysége valódi szolgálat, amely felkészülést, hűséget, kölcsönös megértést és mindenekelőtt mély lelki életet, fegyelmet, készséges lelkületet igényel, különösen akkor, amikor ünnepélyes liturgiát vagy valamilyen fontos eseményt kell előkészíteni közösségeik számára. A kórus egy különböző emberekből álló kis család, akiket a zene iránti szeretet és a felkínált szolgálat köt össze. Azonban a közösség a nagy családjuk, amelynek részét alkotják, törekedjenek rá, hogy még egységesebbé tegyék. A kórus az egyház egyfajta jelképe, amely célja felé halad a történelemben, dicsérve Istent. Bár néha ez az út tele van nehézségekkel és megpróbáltatásokkal, az ének könnyebbé teszi az utat, enyhülést és vigaszt nyújtva.

A pápa arra bíztatta őket, hogy kórusaikat egyre inkább alakítsák át a harmónia és a szépség csodájává. Váljanak egyre inkább az Urát dicsőítő egyház ragyogó képmásává, tanulmányozzák figyelemmel az egyház tanítását, amely a zsinati dokumentumokban megjelöli számukra a szolgálatuk legjobb végzéséhez szükséges irányelveket. Mindig vonják be Isten népét, nem engedve annak a kísértésnek, amely kizárja a szertartáson részt vevő közösség aktív részvételét. Legyenek az egyház imájának ékesszóló jelei, amely a zene szépségén keresztül fejezi ki Isten iránti szeretetét. Lelki életük legyen mindig méltó szolgálatukhoz, hogy hitelesen kifejezhessék a liturgia kegyelmét.

Végül Leó pápa mindnyájukat Szent Cecília szűz és vértanú oltalmába ajánlotta, aki Rómában életével a szeretet legszebb dalát emelte fel az Úrhoz, teljesen Krisztusnak szentelve magát, a hit és a szeretet ragyogó tanúságtételét kínálva fel az egyháznak.

„Énekelve haladjunk előre, és ismét tegyük magunkévá az ünnepi liturgia válaszos zsoltárának meghívását: „Induljunk örömmel az Úr házába”!

– hangzott XIV. Leó pápa buzdítása a kórusok jubileumi szentmiséjén mondott homíliájában.

Forrás: Vatican News

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.