A katolikusok az USCCB nyilatkozatát kérik Charlie Kirk ügyében

Ahogyan a 1960-as évek politikai gyilkosságai vagy George Floyd 2020-as meggyilkolása meghatároztak egy korszakot, most a bal- és jobboldali elemzők egyaránt egyetérteni látszanak abban, hogy a konzervatív személyiség, Charlie Kirk meggyilkolása valószínűleg fordulópontként fog bevonulni az amerikai politikai történelembe. Halála ugyanolyan amerikai pillanat, mint szeptember 11. volt, ezentúl külön fogunk beszélni az előtte, illetve az utána lévő időszakról.

Figyelemre méltó azonban – írja a The Pillar -, hogy a Kirk meggyilkolása óta eltelt egy hét alatt az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája (USCCB) nem nyilatkozott a témáról. Nem született nyilatkozat a politikai erőszakról, nem történt felszólítás a szokásos imádkozásra, békére vagy egységre.

Az USCCB-t az elmúlt héten folyamatosan növekvő számban szinte ostromolták a katolikusok és a katolikus média szereplői, akik nyilatkozatot sürgettek Kirk meggyilkolásáról.

Néhány megfigyelő úgy spekulál, hogy a hivatalos nyilvános hallgatás a püspöki konferencia részéről pártpolitikai elfogultságra utal: az USCCB nem szeretné, ha Donald Trump elnökhöz vagy a MAGA mozgalomhoz kapcsolnák őket, ezért tartózkodnak a nyilatkozatoktól. A megfigyelők azt is megjegyzik, hogy más fontos események után a püspöki konferencia szinte azonnal nyilatkozott: George Floyd 2020-as halála után például egy héten belül két USCCB-nyilatkozat is megjelent.

Az amerikai püspöki konferencián nincs hivatalos előírás, amely meghatározná, mikor kell nyilatkozatot kiadni. Arról, hogy a konferencia mikor és milyen közérdekű kérdésekben tegyen közzé nyilatkozatot, a konferencia tisztviselőinek és hivatalban lévő püspököknek a hozzáállása szerint születik döntés.

Noha a konferencia az elmúlt években rendszeresen adott ki nyilatkozatokat közérdekű témákban, a legfontosabb nyilatkozatok többsége még azt megelőzően született, hogy Timothy Broglio érseket 2022-ben elnökké választották volna.

Broglio érsek korábbi karrierje során egyházi diplomata volt, azaz szakmailag arra képezték ki, hogy a bölcsesség legfontosabb eleme gyakran a türelem. Temperamentumát tekintve a konzervatív, régi egyházi iskolához tartozik, akit személyesen nem vonz a közéleti értelmiségiként elnyerhető hírnév, és a vitáktól inkább vonakodik. Ráadásul, mivel ő az amerikai katonai ordinariátus érseke, neki és papjainak a kapcsolata a szövetségi kormánnyal meglehetősen bonyolult, és ez valószínűleg tompító hatással van nyilvános szerepléseire.

Az USCCB főtitkárát, Monsignor Michael Fullert szintén inkább vitakerülő és szerény embernek írják le, maguk a konferencia tagjai – az amerikai püspökök – pedig élesen megosztottak a politikai kérdésekben.

Ennek fényében feltehetően igen nehéz lenne konszenzust elérni az USCCB tagjai között arról, hogy hogyan nyilatkozzanak Kirk-ről. Broglio érsek számára pedig különösen fontosnak tűnik a püspöki egység hangsúlyozása. Még a látszatát is kerülni kívánja annak, hogy a püspökök nem értenek egyet egymással. A Kirk-gyilkosság esetében bármit is mondott volna a püspöki konferencia, az valószínűleg további vitákhoz vezetett volna.

A mostani hallgatás nem egyedülálló eset. Amikor nyáron lelőtték a minnesotai törvényhozókat, a konferencia nem adott ki nyilatkozatot – annak ellenére, hogy az egyik meggyilkolt, Melissa Hortman, maga is katolikus volt. Amikor a múlt hónapban katolikus iskolásokra lőttek, az USCCB ugyan kiadott egy nyilatkozatot, de nem Broglio vagy a püspökök egy csoportja nevében, hanem a konferencia alelnöke, William Lori érsek nevében.

Mindez megváltozhat, amikor novemberben új konferenciaelnököt választanak, vagy amikor Fuller főtitkár mandátuma 2026-ban lejár. Addig azonban nem valószínű, hogy így lesz.

Az összefoglalót írta: Solymosi Judit