XIV. Leó pápa csatlakozott a jeruzsálemi pátriárkák felhívásához
Nemrég hírt adtunk a jeruzsálemi latin és görög ortodox pátriárka közös nyilatkozatáról, amely a gázai háború befejezésére, a béke megteremtésére szólítja fel a nemzetközi közösséget. A Vatican News beszámolója szerint a mai napon XIV. Leó pápa csatlakozott ehhez a felhíváshoz. Korábban a Caritas Internationalis katolikus szervezet is közleményt adott ki, amelyet röviden ismertetünk.
A jeruzsálemi pátriárkák augusztus 26-án közzétett felhívása, mint korábban megírtuk, elítélte a „civilek szándékos és erőszakos tömeges kitelepítését” a Gázai övezetben. XIV. Leó pápa a mai általános kihallgatáson csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz.
„Ma megismétlem erőteljes felhívásomat mind az érintett felekhez, mind a nemzetközi közösséghez: vessenek véget a Szentföldön zajló konfliktusnak, amely sok rettegést, rombolást és halált okozott”
– mondta a Szentatya. A pápa sürgette a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, s a civilek védelmét. A pápa az összes túsz szabadon engedésére, a tartós tűzszünet megteremtésére, a humanitárius jog tiszteletben tartására szólított föl – különös tekintettel a civilek védelmének kötelezettségére, a kollektív büntetés, az erőszak alkalmazása, s a lakosság erőszakos kitelepítésének tilalmára. A pápa végül Szűz Mária közbenjárását kérte:
„Könyörögjünk Máriához, a béke királynőjéhez, a vigasztalás és remény forrásához” – mondta a pápa. – „Az Ő közbenjárása hozza el a kiengesztelődést és a békét arra a földre, amely mindannyiunknak annyira kedves.”
A Vatican News korábban beszámolt arról, hogy a Caritas Internationalis (Nemzetközi Karitász) katolikus segélyszervezet – melynek a hazai Katolikus Karitász is tagja – augusztus 25-én kemény hangú nyilatkozatot adott ki (a nyilatkozat teljes szövege a szervezet hivatalos honlapján olvasható). Erről a nyilatkozatról kérdezte a Vatican News a szervezet egyik igazgatóját. Victor Genina elmondta, hogy augusztus 20-án megkezdődött Gáza város ostroma, s két nappal később az ENSZ hivatalosan is elismerte: a Gázai övezetben éhínség van.
„Több mint 250 gyermek halt éhen” – mondta Genina -, „s ennek véget kell vetni”.
A Caritas egyben felszólította az izraeli hatóságokat: vessenek véget „a civilek és az egészségügyi dolgozók elleni szándékos támadásoknak”.
A palesztin áldozatok száma meghaladja a 60 ezret (több mint 200 újságírót, s a segélyszervezetek több mint 180 munkatársát ölték meg). A Caritas közleménye szerint a hatóságok szándékosan éheztetik a civil lakosságot, s Victor Genina azt is hangsúlyozta, hogy a megszálló hadsereg az alapvető infrastruktúra elpusztításával lehetetlenné tette a gázai lakosok életét. Genina közölte, a Caritas határozottan elítéli azt az izraeli tervet, amelynek értelmében „több mint egy millió embert az övezet déli részén, koncentrációs táborba” helyeznének át.
Victor Genina hangsúlyozta, a Caritas alapvető célja a tartós béke megteremtése, az erőszak ördögi körének megszakítása. Ezért sürgetik a civilek védelmét, s ezért „követeljük az összes izraeli túsz, s önkényesen fogva tartott palesztin szabadon bocsátását”.
A Caritas Internationalis nyilatkozata azonnali tűzszünetet követel, s arra szólít föl, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) tavaly júliusi állásfoglalásának érvényt kell szerezni. Az ICJ egy évvel ezelőtti állásfoglalása a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette azt, hogy Izrael hosszú évek óta megszállva tart palesztin területeket (így Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is), s a bíróság azt is megállapította, hogy a megszállt területeken diszkriminálják a palesztinokat.
A Caritas Internationalis közleménye szerint ami Gázában zajlik: nem háború, hanem civilek „szisztematikus elpusztítása”. A Caritas szerint
„egy menedéktől, élelmiszerektől, biztonságtól megfosztott nép pusztulni kénytelen a világ szeme láttára”.
Gáza ostroma a „megsemmisítés gépezetévé vált”, amelyet a „hatalmas nemzetek hallgatása, tehát cinkossága tart fenn”. Befolyásos kormányok és multinacionális vállalatok „katonai támogatással” s egyéb módon, pl. diplomáciai eszközökkel tették lehetővé ezt a katasztrófát. „Hallgatásuk nem semlegesség, hanem jóváhagyás”, olvassuk a nyilatkozatban.
„A Caritas Internationalis Gázában az emberi méltóság elleni szándékos támadást, /…/ az emberség kudarcát látja”; a szöveg idézi Ferenc pápát, a Példabeszédek könyve intelmét (Péld 31,8) s Jézus híres szavait, „Amikor nem tettétek meg ezt egynek a legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.” (Mt 25, 45)
A Caritas Internationalis követeli a végleges tűzszünetet; a humanitárius segélyekhez való hozzáférést az éhínség megszüntetéséért; minden túsz és önkényesen fogva tartott személy szabadon bocsátását; ENSZ békefenntartó erők elhelyezését a Gázai övezetben; a bűnelkövetők és támogatóik felelősségre vonását nemzeti és nemzetközi bíróságok előtt; a hágai nemzetközi Bíróság 2024. július 19-én kiadott állásfoglalásának maradéktalan végrehajtását, beleértve a palesztin területek évtizedek óta tartó megszállásának megszüntetését, az illegális izraeli telepek felszámolását, kártérítések biztosítását stb.
A Caritas Internationalis közleménye végén olvassuk:
„A gázai éhínség az erkölcsi integritás próbája. /…/ Lakosság kiéheztetése az élet megszentségtelenítése. Csöndben maradni annyi, mint bűnrészesnek lenni. A Caritas Internationalis minden hívő és lelkiismerettel bíró embert arra hív föl, hogy emeljék föl szavukat, gyakoroljanak nyomást kormányaikra, s követeljék az igazságosságot. A világ figyel. A történelem mindent följegyez. És Gáza nem szavakra, hanem megmentésre vár.”
A Caritas Internationalis – melynek munkatársai jelen vannak a Gázai övezetben – drámai hangú közleménye mindannyiunkat megszólít. Amit a hívő ember megtehet: csatlakozni a jeruzsálemi pátriárkák és az őket támogató XIV. Leó pápa szavaihoz. Imádkozni a Béke Királynőjéhez, hogy az ő közbenjárása hozza el a tartós békét az oly rég óta erőszak uralta Szentföldön, azt a tartós békét, amely csak az igazságosságon, az emberi méltóság és az emberi jogok kölcsönös elismerésén és tiszteletben tartásán, egy sokat szenvedett nép emberi és kollektív jogainak, a palesztin nép önrendelkezési jogának elismerésén alapulhat, amint ezt a Szentszék (is) már oly sokszor, félreérthetetlenül megfogalmazta.
