Napi ráhangoló: A hűtlenség finom átmenetei – a bálványimádás lelki mechanizmusa

Évközi 17. hét, hétfő

Kiv 32,15-24.30-34; Mt 13,31-35

„Amikor aztán Mózes a tábor közelébe ért, és meglátta a borjút és a táncokat, igen megharagudott. Ledobta kezéből a táblákat, és összetörte azokat a hegy tövében. Aztán megragadta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, beleszórta a vízbe, és megitatta Izrael fiaival.”

Hogyan változhatott ekkorát a nép ilyen rövid idő alatt? Hogyan lehet annak ellenkezőjére jutni, amit eddig teljes szívvel-lélekkel vallottunk? Ez az egyik legszorongatóbb kérdésem az emberek közötti viszonyban is, meg az Isten és ember kapcsolatában is. Nem egyszeri és durva fordulatról van szó, a kísértésbe való belebocsátkozás rendszerint alig érzékelhető finom átmeneteken keresztül sodor a bűnbe. Csak a tapasztalat tudatosítja ezt bennünk, az igazán tapasztalt lelki mesterek ezért egy apró rezdülésben is észreveszik a lényegi elmozdulást, egy jelentéktelen felhangban is az idegen és hamis csengést. (Ezért is hatnak ránk feszélyezően az ilyen „élő lelkiismeretek”.)

Áron pap belement abba a jogosnak látszó dologba, hogy valami jelet készítsenek, amely jelzi az Örökkévalót, aki kiszabadította őket Egyiptomból. Izrael esetében ezen a ponton még szó sincs bálványimádásról, csak egy jelet akarnak, amely az Úrra emlékezteti őket. Éppenséggel az Isten iránti buzgalom hajtja őket, mégis: ebben a kérésben Áronnak éreznie kellett volna a hamis felhangot. (Az ókorban vagyunk: egyetemes a bálványimádás, és a pogány kultúrák mind ebből nőttek ki.) A nép végül egyértelműen a bálványimádás bűnébe esett, vagyis a két kőtábla minden további parancsát fenntartó első parancsolat megszegésébe. Ezért dobta le és törte össze Mózes a kőtáblákat, ezért zúzta porrá a bálványt is, és nyelette le Izrael fiaival, hogy lássák, hogy ahonnét kijön belőlük s ahová kerül, oda való minden cselekvés, ideológia, amely az élő, örök és egyetlen Isten helyett bármi előtt leborul, ami csupán teremtmény.

Imádság

Urunk Jézus, beismerjük, hogy mi is sokszor esünk abba a hibába, hogy előbb aprónak és ártatlannak tűnő dolgokban hasonulunk a világhoz, majd pedig észrevétlenül a modern kori bálványok bűvöletébe kerülünk. Tedd, kérünk, érzékennyé lelkiismeretünket, hogy észrevegyük a finom, alig észrevehető elhajlásokat, melyek a bálványimádás felé visznek, s add, hogy minden csábítás ellenére mindenkor hűségesek maradjunk Hozzád.

A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.