Maltai Boldog Nazju Falzon scaled

Máltai Boldog Nazju Falzon – egy csendes szolgálatnak szentelt élet

Július 1-je a Máltai Katolikus Egyházban egy olyan boldoggá avatott ember ünnepe, akiről valószínűleg még sosem hallottál. Ő Boldog Nazju Falzon.

Nazju (Ignác) 1813-ban, ügyvédcsaládban született. Apja ügyvéd volt, aki később bíró lett, az anyja pedig egy olyan ügyvéd lánya, aki szintén bíró lett.

A Falzon családban négy fiú volt, Nazju, Anthony, Calcedonio és Francesco -, akik mindannyian ügyvédek lettek.

Anthony megnősült és praktizálni kezdett, míg Calcedonio, Francesco és Nazju a jogi egyetem után szemináriumba ment. Ám míg testvéreit felszentelték, Nazju nem sokkal a tervezett diakónussá szentelése előtt meggondolta magát.

Nazju kitűnt a tanulásban. Kedvelték, jó (gyakorló) prédikátor volt, ugyanakkor vicces és barátságos ember. Áhítatos volt és a hitet igen komolyan vette.

Ám csak ő és az Úr tudja, hogy miért, Nazju közvetlenül a felszentelés előtt úgy döntött, hogy nem méltó a papságra.

Otthagyta a szemináriumot, és a következő időszakban visszavonultan élt a család villájában, ahol imádkozott és vezekelt. Az emberek értetlenül álltak a történtek előtt. A máltai püspök sem értette a dolgot. Igazából senki sem értette. Ám Nazju úgy döntött, hogy hivatása máshol van.

Így aztán afféle aszkéta lett. Minden második nap böjtölt. Kisebb felkéréseket kapott, és jogosult volt arra, hogy továbbra is viselje a reverendát, és így is tett. Minden nap misére járt, a család számlájáról rendszeresen adományozott pénzt, és minden nap órákat töltött a családi kápolnában.

Hamarosan Isten apostoli életre hívta. Nazju elkezdett hitoktatást tartani, főként gyerekeknek a plébánián, később felnőtteknek is, akik katekézist kértek tőle. Házában ingyen adott latin, olasz és angol nyelvórákat, kis létszámú osztályoknak.

Áhítatos könyveket írt egyszerű nyelven családok számára, hogy segítségükkel imádkozhassanak. Lelki könyveket fordított máltai nyelvre. És bár soha nem nyitott ügyvédi irodát, elkezdett jogi tanácsokat adni az embereknek, vagy segítségükre volt kisebb ügyekben.

Isten azonban többre hívta őt. Nazju életében Málta brit koronagyarmat volt. A brit haditengerészet számára egyfajta pihenőállomás volt. Mindenütt brit tengerészek, tengerészgyalogosok és katonák voltak, mintegy 20 000-en állomásoztak Máltán. Jámborságban bizony közülük kevesen jeleskedtek.

Ám Nazju szerette volna megismertetni velük az Urat. Ezért elkezdett a laktanyákban, majd a katonák által látogatott bárokban lődörögni, és beszélgetni velük Istenről. Autodidakta módon elsajátított angol nyelvtudását gyakorolva találkozott brit tisztekkel vagy tengerészekkel, és meghívta őket katekézisre vagy imaórákra. Először saját házába, majd, amikor a saját nappalija már nem volt elég nagy, a plébániára.

Más laikusokat is beszervezett, hogy ugyanezt tegyék. Létrehozta az evangelizálók és katekéták hálózatát, akik szigetük brit katonai megszállását missziós területnek tekintették.

Nazju Máltán a brit haditengerészet evangélistája lett. Idővel Vallettába, Málta fővárosába költözött, hogy még hatékonyabban tudja a munkát végezni.

A brit tengerészek számára megalapította a Rózsafüzér Kongregáció nevű csoportot. Magukat „A Kongregációnak” hívták.

Meglepő módon, nagyon hatásos volt!

A Földközi-tengeren szolgálatot teljesítő tengerészek megbízható bizalmasa lett, és megengedte, hogy a házában tárolják a holmijukat. Megígérte, hogy leveleket vagy csomagokat küld haza a családjuknak, abban az esetben, ha elesnének.

Hatalmas csoportokban gyűltek össze az emberek a város jezsuita plébániáján, ahol Nazju angol nyelven tanította őket a hitre. Híres volt életszentségéről.

Hatására több, mint 650 tengerészt és katonát kereszteltek meg vagy vettek fel az egyházba.

Idővel világi ferences szerzetes lett.

52 évesen azonban szívrohamot kapott, és meghalt.

Bár a boldoggá avatási eljárása Máltán kezdődött, a brit püspökök voltak azok, akik a leghatározottabban sürgették a pápát, hogy avassa boldoggá. Nazju öröksége országukban több mint egy évszázad után is megmaradt.

Számomra Nazju személye egy rejtély. Miért nem tanult tovább a felszentelésig? Miért nem praktizált ügyvédként? Milyen volt a belső lelki élete?

Tényleg nem tudom. De azt tudom, hogy Nazju Falzon életét Isten vezette, és hogy a hite meghozta gyümölcsét. Kérjük őt, hogy járjon közbe értünk.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: malta independent, The Pillar

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. Nazju Falzon életútjából számomra az jelent sokat.hogy hiába nem lépett be a papi rendbe.élete gyümölcsöző volt.Istennek tetszö gyümölcsöket hozott.Sok szivet vonzott szavaival élete példájával.Csak Isten tudja igazán mi miért történt
    De az éléte nyomán azt mondanám
    Hogy Iste terve volt ami történt
    Isten akaratát követte.