Gorazdowski Szent Zsigmond, aki a legkisebbekért élt – Szentek élete
Gorazdowski Szent Zsigmond – plébános
* Sanok, 1845. november 1. + Lwow, 1920. január 1.
Zsigmond mélyen hívő katolikus családban született Sanokban 1845. november 1-én.
Számos betegség és megpróbáltatás érte családját. A gyermek, Zsigmond is tüdőbeteg lett.
Beiratkozott Lembergben az egyetem jogi karára, de a második évben félbeszakította tanulmányait és kispapnak jelentkezett. Egészsége annyira gyenge volt, hogy a teológia befejezésekor elöljárói nem javasolták a pappá szentelését. Nagy lelki fájdalmat okozott számára látni, hogy évfolyamtársai szentelődnek és megkezdik szolgálatukat, neki pedig a betegség tehetetlenségét kell viselnie. Két évvel később, mégis fölszentelték. Hivatásának érezte, hogy Szent Pál apostol szavai szerint mindenkinek mindene legyen.
Már káplánévei alatt megírta és kiadta a hívek lelki gyarapodására a Katekizmus a nép számára és a Tanácsok a fiataloknak c. könyveket. Sok cikket írt, s közben különös gonddal törődött a szegényekkel és szenvedőkkel. A lelkipásztori munka mellett 40 éven át írt, tanított, könyveket adott ki, papok számára megalapította a Jó Pásztor Társulatot.
A Keresztény Szegények Intézetének titkáraként megalapította a koldusok és hajléktalanok számára az Önkéntes Munka Házát, melyben otthonra, munkára leltek és lehetőséget kaptak életük újrakezdésére. Népkonyhát nyitott és a rászorulóknak menhelyet alapított.
Mivel a helyi szabályzatok szerint a kórházak 6 hét után, állapotukra való tekintet nélkül kiadták a betegeket, Zsigmond atya intézetet nyitott a gyógyíthatatlan betegek és lábadozók számára. Szegény egyetemistáknak és tanítóknak Szent Jozafát Kollégiumot nyitott. Leányanyák és elhagyott gyermekek befogadására pedig megalapította a Gyermek Jézus Intézetet, mely sokáig páratlan volt Galíciában. A szegény özvegyek számára a Szent Szalóme Társulattal nyújtott segítséget. A gyermekek oktatására lengyel-német iskolát nyitott és a Keresztény Iskolatestvérekre bízta. S hogy a szegényebbeknek is legyen friss szellemi tápláléka, nagyon olcsón kapható Napi újságot jelentetett meg.
Tevékenységét sok ellenségeskedés kísérte, támadások érték, de segítőket is küldött neki az Úr. A ferences harmadrendi nővérek nagy segítőtársai lettek. Belőlük alapította 1884-ben a Szent József Nővérei Kongregációt, melynek mottójául ezt adta: „A szívetek Istennél, a kezetek a munkánál legyen”. A nővérek napjainkban nemcsak Lengyelországban és Ukrajnában, hanem Német- és Franciaországban, Itáliában, afrikai és dél-amerikai missziókban is dolgoznak.
Szent Zsigmond 1920. január 1-én Lwow-ban halt meg. A lembergiek Zsigmond atyát „a szegények atyja és a hajléktalanok papja” néven tisztelték.
