Hét gyors tudnivaló az idei konklávéról

A konklávé két nap múlva kezdődik. Következzen hét rövid adat, amelyet érdemes tudni a pápaválasztó bíborosokról, akik idén az új pápa megválasztására készülődnek.

Kettő napra vagyunk a konklávé kezdetétől. Amíg a Vatikánban egy viszonylag csendes időszak következik május 7-ig, következzen hét rövid adat az idei év összesereglett választó bíborosairól, akik az új pápa megválasztására készülődnek.

1. Ez lesz a valaha volt legnagyobb konklávé

A szavazásra jogosult 135 bíborosból 133 választó bíboros fog részt venni az idei konklávén.

(Az a kettő, aki nem fog részt venni: a spanyol Antonio Cañizares bíboros, Valencia nyugalmazott érseke és John Njue bíboros, Nairobi nyugalmazott érseke Kenyából.)

A szavazó bíborosok száma elméletileg maximum 120, de Ferenc pápa, elődjéhez hasonlóan, ezt a számot általános célként és nem korlátként tekintette. (Amikor egy elektor betölti a 80-at vagy egy bíboros meghal, ez a szám természetesen csökken a konzisztóriumok között.) A 2013-as konklávén 115 bíboros vett részt, ami az addigi legmagasabb számú szavazó volt.

Ez fölvet egy következő kérdést: Hogyan fognak mindannyian beférni a Sixtus-kápolnába?

2. A legfiatalabb szavazó 1980-ban született…

Az idei konklávé legfiatalabb résztvevője a 45 éves Mykola Bychok bíboros. Bychok egy ukrán görögkatolikus bíboros Ausztráliából. Ő február 13-án töltötte be a 45. életévét, két hónappal és egy héttel azután, hogy bekerült a bíborosi kollégiumba.

Bár Bychok 5 évvel a mostani legfiatalabb bíboros, de nem ő a valaha volt legfiatalabb, aki konklávén vesz részt. Ez a megtiszteltetés, úgy tűnik, Alfonso Gesualdo di Conza bíborost illeti, aki mindössze 25 éves volt az 1565-1566-os konklávé idején.

A legfiatalabb pápa feltehetőleg IX. Benedek pápa volt, aki nagyjából 20 éves lehetett, amikor 1032-ben megválasztották.

3. …és a legidősebb, aki épp csak befért…

A legidősebb választó bíboros Carlos Osoro Sierra, Madrid nyugalmazott érseke, aki 79 éves és 2025. május 16-án lesz 80.

Ha csak egy hónappal korábban született volna, túl idős lenne, hogy részt vegyen a konklávén. A bíborosok pápaválasztáson való szavazásának feltétele a pápa halálakor betöltött életkor.

4. A bíborosok hat kontinensről érkeznek

A 135 választó bíboros a világ minden tájáról érkezik, de több, mint egyharmaduk európai.

• 53 választó bíboros Európából,
• 23 Ázsiából,
• 20 Észak-Amerikából,
• 17 Dél-Amerikából,
• 18 Afrikából és
• 4 Óceániából jön.

Bár van néhány katolikus templom az Antarktiszon, a kontinens joghatóságilag jó néhány különböző egyházmegye fennhatósága alá tartozik, és az Antarktisznak nincs hivatalos püspöke.

5. Olaszországnak van a legtöbb bíborosa

Az összes ország közül Olaszországnak van a legtöbb választó bíborosa, 17 fő. Ebben nincs benne Pierbattista Pizzaballa bíboros, Jeruzsálem latin pátriárkája és Giorgio Marengo bíboros, a mongóliai Ulánbátor apostoli prefektusa. Mindketten Olaszországban születtek és nőttek fel.

Az Amerikai Egyesült Államokban van a következő legtöbb választó bíboros, 10 fő, majd Brazília következik 7 bíborossal.

Az ázsiai országok közül Indiának és a Fülöp-szigeteknek négy-négy választó bíborosa van, Afrika és Óceánia bíborosai pedig mind különböző országokból valók.

6. Öt bíboros vesz részt immár a harmadik konklávéján

Bár az idei konklávén részt vevő választó bíborosok közel 80%-át Ferenc pápa nevezte ki, és nekik teljesen új a folyamat, öt bíboros már harmadszor teszi meg az utat a Vatikánba, hogy Péter utódjára szavazzon.

Ők a következők:

• Vinko Puljić, Vrhbosna (Bosznia-Hercegovina) nyugalmazott érseke,
• Josip Bozanić, Zágráb (Horvátország) nyugalmazott érseke,
• Philippe Barbarin, Lyon (Franciaország) nyugalmazott érseke,
• Peter Turkson, a Pápai Tudományos Akadémia és a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja,
• Erdő Péter bíboros, Esztergom–Budapest (Magyarország) érseke.

Kiegészítő adat: Bozanić, Barbarin, Turkson és Erdő bíborosok is ugyanazon a konzisztóriumon kerültek be a bíborosi kollégiumba 2003-ban.

7. Tizenhét szerzetesrend képviselteti magát a bíborosi kollégiumban

Összesen 33 bíboros, a bíboros-elektorok közel 25 %-a tagja valamilyen szerzetesrendnek.

A szaléziak vannak a legtöbben 5 fővel, őket követik a ferencesek (Kisebb Testvérek Rendje) és a jezsuiták 4-4 fővel. 3-an minoriták, 2-2 választó bíboros domonkos, lazarista, redemptorista, illetve ketten az Isteni Ige Társaságának a tagjai.

Az Ágoston-rendet, a kapucinusokat, a sarutlan karmelitákat, a cisztercieket, X. Piusz Világi Intézetét, a Consolata Misszionáriusokat, Jézus Szent Szíve Misszionáriusait, a szkalabriánusokat és a Szentlélek Kongregációt 1-1 bíboros képviseli.

Ferenc pápa volt az első jezsuita, akit pápává választottak 2013-ban.

Fordította: Tüskés Tünde
Forrás: Aleteia