Ez talán az eddigi legmegindítóbb “Szűz a gyermekkel” ábrázolás
A Szűz Mária karjába simuló Jézus több mint 2000 éve a művészek kimeríthetetlen inspirációs forrása. De talán Albert Louis Aublet festőművész alkotta a téma legfelkavaróbb ábrázolását.
Szűz Máriáról, aki gyengéden a karjaiban tartotta az emberiség Megváltóját, szinte semmit nem tudunk. A Biblia egyszerűen csak annyit mond róla, hogy “kegyelemmel teljes” (Lk 1,28) és hogy “áldott az asszonyok között” (Lk 1,42). De a megjelenéséről, az arcvonásairól, az orra vonaláról vagy a szeme színéről semmit. Ennyi is elég volt azonban ahhoz, hogy inspiráljon festőket, szobrászokat, akik 2000 év óta szüntelen megjelenítik őt a Gyermek Jézussal ölelő karjaiban. Carlo Crivelli, Albrecht Dürer, Sandro Botticelli, Leonardo da Vinci, Raffaello… Számos művész csodálatosan ábrázolta őt. Most egy kevésbé ismert Szűz a Gyermekkel kép előtt álljunk meg egy pillanatra: ez Albert Louis Aublet Arab Madonnája. Talán a valaha is megalkotott egyik legszívhezszólóbb „Szűz a gyermekkel” ábrázolásról beszélünk, melyet a francia festő 1898-ban vitt vászonra, és jelenleg a płocki (Lengyelország) Egyházmegyei Múzeumban őrzik.

Mária itt keleti stílusban tűnik fel előttünk, olyan öltözetben, mint amilyent a magrebi vagy közel-keleti nők hordtak a 19. század végén. Sötét ruhát és kék turbánt visel. A sivatagban térdel, óvó mozdulattal vigyázza a kisded Jézust. Mária arcán tiszta szeretet és elmélyülés tükröződik, ahogy a gyermeket nézi. Kifejező tekintetében keveredik a gyengéd anyai szeretet, és a Jézus sorsa felett érzett csendes balsejtelem. A Gyermek a földön fekve alszik, de a helyzete, kitárt karokkal, kereszt alakban, előképe a Passiónak és a Feltámadásnak. A műalkotás gyengéd és békés hangulatot áraszt, amely magával ragadja a szemlélőt, ugyanakkor spirituális mélységekbe visz. Vizuálisan összeköti Krisztus születését (a Megtestesülést) az emberiségért hozandó áldozatával.
Realista és megfogható ábrázolás
Albert Louis Aublet (1851-1938) a portréiról és orientalista műveiről ismert francia akadémista festő volt. Ez a művészeti áramlat a Közel-Kelet és Észak-Afrika kultúráinak igézetét tükrözi vissza, melyeket gyakran idealizáltak a kor nyugati művészei. Vélhetően ez az orientalista irányzat köszön vissza a ruhaválasztásban is, hiszen Máriát a keleti nők viseletében festette le. Ezáltal a Szent Család és ezen öltözködési szokások közti földrajzi és kulturális közelségre is utalhatott.
Ellentétben számos más, idealizált arányokkal dolgozó, a klasszikus szépség kánonjához igazodó műalkotással, Albert Louis Aublet festménye kitűnik az egyedisége miatt, mert a Szűz és a Kisded realista és megfogható ábrázolását kínálja nekünk. Spirituális üzenete is mélyre ható: arra indít, hogy ne csak Mária anyaságáról és az emberiség emberré lett megmentőjéről elmélkedjünk, hanem érintsük meg, tapintsuk ki a Megváltás isteni tervét Krisztusnak az emberiség Üdvösségéért a kereszten hozott áldozata által.
Fordította: Sáriné Horváth Mónika
Forrás: Aleteia










INRI,
Az osli mosolygós madonna pl. magyar…A fatimai portugál, a Lurdi francia…Megmármég számtalan kegyhely madonnája…számtalan nemzeteké. Az eredeti azonban zsidó volt a fiával együtt. (Mert attol lesz zsidó valaki ott, hogy az anyja az.) Anélkül az erdeti zsidó Mirjam nélkül, aki megszülte volt szentfiát Jeshuát, azonban én a nemzsidó (itt pogány=keresztény katolikus) soha sem hallottam volna a Joteremtöröl, mert a zsido vallás nemzeti nem missziós vallás legtöbbnyire csakis beleszületni lehet…
Osli mosolygos madonna könyörögj éretünk.