Kik is azok a Háromkirályok?

A három király klasszikus figura minden betlehemben – egy király tevén ül, egy a jászolnál térdel, egy pedig éppen ott áll, hogy átadja ajándékait. Bölcseknek is nevezik őket. De kik is voltak ők, és mit tudunk róluk?

Nem tudjuk pontosan, kik voltak. Szentírási bizonyítékokat Szent Máté evangéliumában (Mt 2,1-12) találhatunk. Ebből nem tudunk meg többet, mint hogy megnevezésük magi, vagyis mágusoknak nevezték őket. (A „magi” megnevezés a latin nyelvű Szentírásban, a Vulgatában szerepel. Elfogadott fordítása mind a magyar, mind az angol nyelvben „bölcsek”. A szerző szándékosan hangsúlyozza a „mágus” értelmezést. A ford.) Keletről érkeztek Jeruzsálembe, és láttak egy csillagot, amely a zsidók királyának születését hirdette. Az evangélium nem mondja, hogy három bölcs volt. Ez a gondolat abból ered, hogy három ajándékot hoztak.

Ahhoz, hogy felderítsük, kik voltak a bölcsek, először keletre kell tekintenünk. Kézenfekvő, hogy a Pártus Birodalomra gondoljunk. Jézus korában a Pártus Birodalom létezett azon a területen, amely korábban Perzsa Birodalom néven volt ismert. Lényegében a mai Iránt és Irakot foglalta magába. A Pártus Birodalomban volt egy asztrológus papokból álló kaszt, amely a zoroasztrianizmus ősi vallásán alapult. A legtöbb tudós úgy gondolja, hogy a mágusok Perzsiából származó zoroasztriánus pap-asztrológusok voltak.

Máté evangéliumában azonban minderről nem esik szó. Az evangélium azt sem említi, hogy a bölcsek királyok lettek volna – és tevékről sem beszél Máté. Hát akkor honnan származik a gondolat, hogy a bölcsek teveháton érkező királyok voltak?

A három király és a tevék jelenléte két ószövetségi próféciához kapcsolódik. A 72. zsoltár 10-11 verse így szól:

“Tarsis és a szigetek királyai ajándékokat hoznak,
Sába és Séba királyai adományokkal közelednek.
A föld minden királya meghódol előtte,
és minden nép szolgál neki.”

Izaiás könyvének 60. fejezetét is felolvassák Vízkereszt ünnepének liturgiájában, és a 72. zsoltárhoz hasonlóan Izaiás is kiemeli a bölcsek látogatásának kettős jelentését: hogy Krisztus világossága eljött a világba, és hogy ez a világosság minden emberé – nem csak egyedül a zsidóké. A prófécia így szól:

„Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted! … Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez. Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád – fiaid messze távolból… Ennek láttára földerülsz… Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét zengik.”

Iz 60, 1-6

Most már láthatjuk, honnan ered a királyok és tevék gondolata. Máté azt mondja, hogy a királyok keletről jöttek, és ezért kézenfekvőnek tűnik Perzsiára gondolni. Azonban Izaiás próféciája szerint a királyok Efából, Midiánból és Sábából érkeznek. Hol volt tehát Efa, Midián és Sába?

Midián az ószövetségi neve annak a területnek, ahol Jézus korában a nabateusok királysága volt. Ez Jeruzsálem közelében, délkeletre feküdt, a mai Jordánia területén. Efa Midián egyik városa volt, déli irányban távolabb, az Arab-félszigeten. Az ősi Sába királyság zömmel a mai Jemen területén helyezkedett el, szintén délkeleti irányban.

Ha a Szentírásban lévő bizonyítékokat tekintjük, Izaiás próféciája azt sugallja, hogy a bölcsek a mai Jordánia, Szaúd-Arábia és Jemen területéről érkeztek. És ha így volt, akkor valószínűleg tevéken érkeztek, mivel Midian különösen nevezetes volt az ott élő rengeteg tevéről.

Használhatunk-e ószövetségi próféciát annak meghatározására, honnan jöttek a bölcsek? Nem probléma így tenni azoknak, akik hisznek a bibliai próféciák pontosságában. Mindazonáltal a próféciák mellett más jelzések is vannak, amelyek inkább az Arab-félszigetre utalnak, mint Perzsiára. Mégpedig a három ajándék, az arany, a tömjén és a mirha, amelyeken eddig átsiklottak azok, akik a rejtély megoldásához vezető nyomokat keresték.

A mágusok ajándékai

Honnan jött az arany? Mint említettük, Sába ősi civilizációja a mai Jemen területén virágzott. A királyság mesés gazdagságának alapját etiópiai aranybányák adták. A régészek nemrég fedeztek fel olyan bányákat, amelyeket Sába királynője bányáinak vélnek.

Prófétikus példázatot teremt az a történet, mely szerint Sába királynője nagy kísérettel, hatalmas királyi ajándékokkal érkezett (lásd 1Kir 10). Ahogy Sába királynője azért jött, hogy ajándékokat hozzon Salamon zsidó királynak, ugyanúgy lehet, hogy Jézus idejében Sába királya is eljött, hogy akárcsak jeles őse, gazdag ajándékokat hozzon a zsidók királyának.

Mi több, Jézus korában a Jemenben uralkodó királyok zsidók voltak. Meglehet, hogy élénk érdeklődést tanúsítottak Heródes udvarának eseményei és egy új zsidó király érkezése iránt. Sőt ezt az összefüggést maga Jézus is említi. Sába királynője Salamonnál tett látogatására utal, amikor önmagára hivatkozva mondja:

„s itt nagyobb van, mint Salamon”.

Mt 12,42

A három ajándék alapján még érdekesebb nyomok is fellelhetők. Az Arab-félsziget – különösen Midián és Sába vidéke – az egyetlen hely a világon, ahol olyan különleges növények nőnek, melyeknek gyantájából mind tömjén, mind mirha előállítható. A világ e részének legjobban értékesíthető terménye volt ez a két gazdag ajándék, amelyeket illatanyagként és gyógyászati célra egyaránt használtak.

A három ajándék származási helye azt jelezheti, hogy a bölcsek az Arab-félszigetről érkeztek. És az ajándékok nemcsak Krisztusnak felajánlott értékes ajándékok voltak, de egyben jelképei is voltak a királyságoknak, ahonnan származtak.

Az ajándékok diplomáciai jelentőséggel bírtak, és arra utalnak, hogy a mágusok valóban vagy királyok, vagy Nabatea és Sába udvarának nagykövetei voltak. Ami még érdekesebb, hogy az úgynevezett „tömjénút” mentén folyamatos forgalom állt fenn. Ez az út Arábia déli csücskétől észak felé a mai Jordánia területére vezetett, majd tovább ment a mai Izrael területén lévő Judeán át egészen ki a tengerpartra, Gázába. Ha a mágusok Dél-Arábiából és Nabatea királyságából (a mai Jordánia területéről) származtak, kereskedelmi útvonaluk éppen Jeruzsálem és Betlehem mellett haladt el.

Papok voltak?

De vajon asztrológus papok voltak-e a bölcsek? Miközben tudjuk, hogy Perzsiában létezett egy asztrológus-mágus szekta, az is igaz, hogy a perzsa bölcsek szétszóródtak az egész Pártus Birodalomban, amely lenyúlt az Arab-félszigetre és azon túlra is. Az is igaz, hogy nem a perzsa zoroasztriánusok voltak az egyedüli asztrológusok és bölcsek. Az ősi asztrológia és jövendölés tudományát és bölcsességét az egész ókori világban gyakorolták.

Nem tudjuk biztosan, kik voltak a betlehemi történetben említett bölcsek, és továbbra is lesznek majd elméletek és magyarázatok. De ha összevetjük valamennyi bizonyítékot, úgy tűnik, hogy a bölcsek valószínűleg zoroasztriánus gyökerű asztrológusok voltak Nabatea és Sába királyi udvaraiban, akik gazdag, diplomáciai jelentőségű ajándékokat vittek a zsidók újszülött királyának.

Írta: Dwight Longenecker atya, USA
Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: Simply Catholic