Popiełuszko atya meggyilkolása Lengyelországban 1984-ben, az orwelli társadalom szimbóluma

Jerzy Popiełuszko atyát az 1984. október 19-ről 20-ára virradó éjjelen gyilkolták meg. Most, 40 évvel később még mindig homály fedi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásáról ismert varsói pap halálának körülményeit.

Mi is történt valójában az 1984. október 19-ről 20-ra virradó éjjelen? Jerzy Popiełuszko atya holttestét néhány nappal később találták meg a Visztulában. Halálának körülményei továbbra is rejtélyesek. Letartóztattak és elítéltek három tisztet, de a teljes felelősségi láncolatot a forrásig soha nem vezették vissza. Ráadásul a belügyminisztérium bizonyos iratait az ügynökök a rendszer 1989-es bukásakor megsemmisítették.

A római Pápai Gergely Egyetemen nemrégiben tartott konferencia új megvilágításba helyezi a katolikus egyház akkori lengyelországi üldözését, és különösen Jerzy Popiełuszko atya sorsát.

26 „mise a hazáért”

Felbuzdulva II. János Pál és Wyszynski bíboros bátorságán, 1982 és 1984 között Popiełuszko atya igen erőteljes szentbeszédeket mondott azon a hazájáért celebrált 26 misén, amelyeket Varsóban, a Szent Stanislaus Kostka plébánián tartott. Ewa Czaczkowska történész szerint ezek a misék „két órányi szabad létet” nyújtottak a résztvevőknek. A történésznő rámutatott, hogy számos tanúvallomás szerint ezek a misék valódi lelki gyógyulást tettek lehetővé a félelem, a hatóságok elleni gyűlölet vagy a bosszúvágy érzéséből. A mártírhalált halt pap megtörte a gyűlölet láncát: ő soha nem támadott meg senkit, hanem az evangélium igazságából merítette elmélkedéseit, és megmutatta a rendszer törékenységét Lengyelországnak és az egész világnak. Az ellenállás, amelyre bátorított, öt évvel később a kommunizmus bukásához vezetett.

Valójában nem a 2010-ben boldoggá avatott Jerzy Popiełuszko volt az egyetlen pap, akit a kommunista rendszer haldoklása idején Lengyelországban meggyilkoltak. 1976 és 1989 között összesen tíz papot öltek meg. A kommunisták új és egyre kifinomultabb taktikákat dolgoztak ki az egyház elleni harcra. Attól a pillanattól kezdve, hogy beléptek a szemináriumba, egészen halálukig, minden papot úgy kezeltek, mint a kommunista rendszer ellenségét és egy idegen állam, a Vatikán ügynökét. A Belügyminisztériumon belül a 4. osztály kifejezetten a katolikus egyház ellenőrzésével foglalkozott.

1984, az orwelli év

Andrzej Grajewski politológus párhuzamot lát Popiełuszko atya halálának éve, 1984, és a George Orwell által választott regénycím között. Szerinte sok hasonlóság van a brit író által leírt totalitárius rendszer és a kommunista Lengyelország valósága között. Az 1980-as években, miután Jaruzelski tábornok „hadiállapotot” hirdetett, az országot egymillióan hagyták el, a biztonsági szolgálatok pedig megerősítették az Orwell-féle „Nagy Testvér”-hez méltó megfigyelőrendszert. Több ezer, a lakosság megfigyelésével megbízott tisztviselő állt kapcsolatban a besúgók ezreivel, akik a gazdasági és társadalmi élet minden területén, sőt még a plébániákon is jelen voltak.

Orwell disztópikus történetével ellentétben azonban a katolikus egyház abban az időben „olyan terét kínálta a szabadságnak, amelyet a hatóságok sohasem tudtak ellenőrizni”. Ez pedig feldühítette a rendszert. A Popiełuszko atya által a hazáért celebrált miséket a kormány szóvivője akkoriban „gyűlöletszeánszoknak” nevezte, meglepő párhuzamban az Orwell regényében leírt „két perc gyűlöletekkel”, amelyek célja az volt, hogy negatív érzelmeket keltsen és a lakosságot a propaganda eszközeivel manipulálhatóvá tegye.

1983 decemberében Popiełuszko atyát letartóztatták. Durva csapdát állítottak számára, a lakásában fegyvereket és robbanóanyagokat találtak, amelyeket természetesen a rendszer ügynökei helyeztek el ott. A püspöki kar főtitkárának közbelépése nyomán először szabadon bocsátották. Hamarosan azonban újra megindult a zaklatás és a provokálás. 1984. október 13-án egy „autóbalesetet” akartak megrendezni, majd hat nappal később elrabolták és kivégezték.

Tömeges erőszakmentes ellenállás a temetésen

Az összeesküvés tervezői azt várták, hogy a haláleset nagy érzelmi hullámot és tüntetéseket vált ki, amelyekkel igazolhatók lesznek az autoriter szigorítás újabb intézkedései. Andrzej Grajewski ebben a társadalomtervezés valóban orwelli forgatókönyvét látja, amely az érzelmeket hidegvérű politikai játszmák lebonyolítására használja fel. A valóságban azonban a pap temetése méltóságteljes és nyugodt körülmények között zajlott le, újraindítva a rezsimmel szembeni tömeges erőszakmentes ellenállást. „A Nagy Testvér vesztett, és a totalitárius rendszer elkezdett szétesni” – elemezte 40 évvel később Andrzej Grajewski.

Rövidített fordítás: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia