Miért áll Zen bíboros a Kínai Kommunista Párt célkeresztjében?
A május 11-én letartóztatott, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezett Joseph Zen bíborosnak első ízben kedden, május 24-én kellett megjelennie a bíróság előtt. A meghallgatáson olasz, francia, német, svéd és más európai országok diplomatái is jelen voltak. A letartóztatás okaként a nemzetbiztonsági törvény megsértését, idegen hatalmakkal történő összejátszást jelölték meg, de a mostani alkalommal a bíboros és társai ellen felhozott vád az volt, hogy elmulasztották regisztráltatni az általuk létrehozott és azóta megszüntetett demokráciapárti, humanitárius szervezetet, amiért pénzbüntetésben részesülhetnek. Az öt érintett személy tagadta bűnösségét. A tárgyalás szeptember 19-én kezdődik.
A tárgyalás után Zen bíboros misét mondott mintegy 300 hívő előtt, és imádkozott a Kínai Népköztársaságban élő üldözött katolikusokért, akik semmilyen formában nem vehetnek részt szentmisén. Pekingben és Sanghaiban a COVID-19 járvány miatt jelenleg emberek milliói nem hagyhatják el a lakásukat. A misét a bíboros Facebook oldalán is közvetítették, és azóta sokezren tekintették meg.
„Mártírnak lenni normális dolog a mi Egyházunkban – mondta Zen bíboros. – Lehet, hogy a mi esetünkben erre nem kerül sor, de lehetséges, hogy el kell viseljünk némi fájdalmat és meg kell acéloznunk magunkat, hogy hűek maradjunk hitünkhöz.”
A vallásszabadságot és az emberi jogokat érintő kínai és hongkongi korlátozásokról Nina Shea nemzetközi jogász, a Hudson Intézet főmunkatársa tájékoztatta az Aleteiát. Elmondta, hogy
Kínában és Hongkongban Zen bíboros személye testesíti meg lényegében a Katolikus Egyházat.
Ha őt csendre ítélik, akkor a vallási elnyomással szembeszegülő legtekintélyesebb ellenzéki hangadót hallgattatják el.
Nina Shea elmondta, hogy a 2020 júliusában elfogadott Nemzetbiztonsági törvényről a diákokat is oktatják a tanintézményekben. Mivel meg kell tanulják, hogy a törvény bármiféle megsértése vagy kritikája, illetve akármilyen tiltakozás valamely kormányzati szabályozás ellen akár életfogytiglan tartó börtönbüntetéssel sújtható, már maga az oktatás is a megfélemlítés eszköze. A keresztény vezetők önmagukat cenzúrázzák, és igyekeznek valódi lelkesedést felmutatni a kommunista párt iránt. Zen bíboros hongkongi egyházmegyéje pedig nem mer kiállni a bíboros védelmében. Hongkongban az iskolák mintegy 60%-a keresztény, szigorú felügyelet alatt működnek, működésük összhangban kell legyen a Kínai Kommunista Párt elvárásaival, és bármikor bezárathatják őket. A szárazföldi Kína területén minden papnak, lelkipásztornak, püspöknek regisztráltatnia kell magát. Kamerák és kémek folyamatos megfigyelése alatt állnak. Sok templom tetejéről eltávolították a keresztet, belsejükben Jézus képét Hszi Csin-ping portréjával helyettesítették, a homíliáknak Hszi kijelentéseire kell koncentrálniuk, a 18 év alattiak pedig nem léphetnek be a templomba.
Vincent Zhan Silu püspök tűnik követendő példának ahhoz, milyennek kell lennie a keresztény vezetőnek. A mindongi püspökség élére történt kinevezésekor az egyházmegye 33 papját azonnal beiskolázta a Szocializmus Központi Intézetébe, és lelkesen kijelentette, hogy elszántan véghezviszi a vallás kínaizálását, és tovább halad a szocialista társadalomnak megfelelő úton.
A Vatikán és a kínai kormány 2018-ban kötött egyezséget a katolikus püspökök kinevezésével kapcsolatos jogkörök megosztásáról. Az egyezményt 2020 októberében újabb két évre meghosszabbították. Tartalma titkos, a részletek nem ismertek. A Kínai Kommunista Párt tavaly kiadott szabályzata a katolikus püspökök kiválasztásának és kinevezésének szabályairól nem tesz említést a pápa szerepéről. A négy esztendő alatt 6 püspök kinevezésére került sor, ugyanakkor több tucat püspöki szék üres. A Vatikán elismeri, hogy az egyezmény nem tökéletes, ugyanakkor úgy tűnik, a párttal való együttműködésnek az az ára, hogy a vallási elnyomás ellen a Szentszék nem emeli fel a szavát.
Május 24-én, amely a Kínai Egyházért Mondott Imádság Világnapja, Zen bíboros úgy vélekedett, hogy a Szentszék nem hozott bölcs döntést, amikor egyezséget kötött a Kínai Kommunista Párttal.
