A vatikáni bíboros megnyugtatja a zsidó vezetőket Ferenc pápának a Tóráról tett kijelentése kapcsán
Egy bíboros levelet intézett zsidó vezetőkhöz, megnyugtatva őket, hogy Ferenc pápa nemrégiben tett kijelentéseivel nem becsüli le a Tórát – erősítette meg a Vatikán szeptember 10-én, pénteken. Ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk itt olvasható.
A Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa (Pontifical Council for Promoting Christian Unity), amely a Vatikánban a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős bizottságot (Commission for Religious Relations with the Jews) is felügyeli, szeptember 10-én Kurt Koch bíboros két levelét tette közzé, aki mind a tanácsnak, mind a bizottságnak is elnöke.
A szeptember 3-án kelt egyik levelet Rasson Arussi rabbinak, az izraeli Főrabbinátus Bizottsági elnökének címezte. Ez a bizottság a felelős a Szentszékkel való kapcsolattartásért Jeruzsálemben. A másik levél címzettje David Sandmel rabbi, a Vallásközi Konzultációk Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke New Yorkban.
A Pápai Tanács közölte, hogy Arussi augusztus 12-én levelet írt Kochnak Ferenc pápa augusztus 11-én, a nyilvános audiencián mondott beszédével kapcsolatban, amely a mózesi törvényről szólt. Hozzátették, hogy Sandmel „hasonló levelet” intézett a svájci bíboroshoz augusztus 24-én.
A pápa katekézise már a negyedik volt abban a sorban, melyet a Galatáknak írt levélnek szentelt. Ebben Szent Pál apostol a korai keresztény közösségben zajló vitáról szól, hogy vajon a keresztényeknek mennyire szigorúan kell követniük a zsidó törvényeket.
A pápa ezt mondta: „A Tóra – vagyis a Törvény – valójában nem szerepelt az Ábrahámnak tett ígéretben. Ne gondoljuk azonban, hogy Szent Pál ellenezte a mózesi törvényeket. Nem, ő betartotta azokat. Leveleiben többször utal azok isteni eredetére, és azt mondja, hogy a törvényeknek jól meghatározott szerepe van az üdvtörténetben.”
„A törvény azonban nem ad életet, nem teljesíti be az ígéretet, mert nem képes beteljesíteni azt.”
A Tóra szó a héber biblia első öt könyvére utal, de szélesebb értelemben a zsidó vallási törvények teljességét foglalja magába.
A Reuters hírügynökség augusztus 25-én arról számolt be, hogy Arussi aggodalmát fejezte ki, mert szerinte a pápa magyarázata azt sejteti, hogy a zsidók törvényei elavultak. Koch bíboros válaszlevelében elmondta, hogy konzultált Ferenc pápával, és a pápa utasításainak megfelelően válaszolt a rabbinak.
„A Szentatya beszédében nem becsüli le a Tórát, hanem kifejezetten megerősíti, hogy Pál nem ellenezte a mózesi törvényt: valójában Pál betartotta a törvényt, hangsúlyozta annak isteni eredetét, és fontos szerepet tulajdonított neki az üdvtörténetben.” – írta. Az a kifejezés, hogy ’A törvény nem ad életet, nem teljesíti be az ígéretet’ nem emelhető ki a szövegösszefüggésből, hanem Szent Pál teológiájának tükrében kell értelmezni.”
„A keresztény meggyőződés az az, hogy Jézus Krisztus a megváltás új útja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Tóra kevésbé fontos, vagy többé nem jelenti ’a megváltás útját a zsidók számára”.
Koch idézett a pápa egy 2015-ben tartott beszédéből, melyet a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsa előtt mondott. Ebből az alkalomból a pápa ezt mondta: „A keresztény hitvallás Krisztusban találja meg az egységet, a judaizmus az egységét a Tórában találja meg. A keresztények hite szerint Jézus Krisztus Isten igéjének megtestesülése a világban, a zsidók számára Isten szava van jelen a Tórában. Mindkét hit hagyománya azon alapul, hogy egy az Isten, a Szövetség Istene, aki igéjén keresztül mutatkozik meg.”
Koch hangsúlyozta, hogy a pápa az audiencián mondott beszédében „a szent páli teológiáról elmélkedett az adott kor történelmi kontextusában” és nem a mai judaizmusról beszélt.
„Az a tény, hogy a Tóra meghatározó a modern judaizmusban, semmilyen módon nem kérdőjelezhető meg” – írta.
Majd így folytatta: „Ha figyelembe vesszük azokat a folyamatos pozitív megerősítéseket, amelyeket Ferenc pápa a zsidó vallásról tesz, semmiképpen nem feltételezhetjük, hogy visszatérne az úgynevezett megvetés doktrinájához.”
„Ferenc pápa teljes mértékben tiszteli a judaizmus alapjait, és mindig arra törekszik, hogy a két vallás között a baráti kapcsolatot elmélyítse.”
Koch kiemelte, hogy a pápa egyetértett azzal, ahogyan a 2017-es Jeruzsálem és Róma között címmel megjelent dokumentum a judaizmus és kereszténység közötti kapcsolatot leírja. A dokumentum arra az 50 évvel korábban megjelent korszakalkotó nyilatkozatra reflektál, amelyet a II. Vatikáni Zsinat az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról Nostra Aetate címmel tett közzé.
A szöveget az Európai Rabbik Konferenciája, az Amerikai Rabbik Tanácsa és az izraeli Főrabbinátus Tanácsa adta ki és így szól: „A doktrinális különbségek lényegesek és nem képezhetik vita vagy megegyezés tárgyát: jelentésüket és fontosságukat az adott vallás nemzetközi közössége hivatott mérlegelni. A doktrinális különbségek azonban nem állnak, nem állhatnak annak a békés együttműködésnek az útjába, amellyel közös világunk és Noé gyermekei életének jobbításán fáradozunk.”
A fenti dokumentumot 2017. augusztus 31-én adták át Ferenc pápának a Vatikánban.
Egy beszédében a pápa azt mondta: A Jeruzsálem és Róma között nyilatkozat nem rejti el a teológiai különbségeket, amelyek a két vallás hagyományai között állnak fenn. Ugyanakkor határozottan kifejezi a szorosabb együttműködés szándékát, most és a jövőben is.”
Levelét Koch ezzel zárta: „Bízom abban, hogy ez a válasz tisztázza a Szentatya szavainak teológiai hátterét.”
Fordította: Eiben Ingeborg
