2005. április 2-án hunyt el II. János Pál pápa
Ma húsz éve, 2005. április 2-án hunyt el II. János Pál pápa, akit hívek százmilliói gyászoltak szerte a világban.
A karizmatikus pápa sokat tett a kommunizmus és a Szovjetunió bukásáért és a hit megéledéséért – a tőle kapott lendület még ma is érezteti hatását az Egyházban. Mindenki számára emlékezetesek maradnak az 1978-as beiktatási mise szentbeszédének szavai:
„Testvéreim, ne féljetek Krisztust befogadni és az Ő uralmát elismerni! Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat!”
Azon a húsz évvel ezelőtti szombat reggelen a hozzá közelállók sorra búcsúztak a csütörtök este óta agonizáló pápától – írja az Aleteia.
„Tudja, hogy az Úrhoz indul”
– mondta Joseph Ratzinger bíboros.
Mario Francesco Pompedda bíboros, aki előző nap látogatta meg, így fogalmazott:
„Megragadott engem mosolygó tekintetének a szépsége. A szenvedés semmi jelét sem mutatta, noha nehezen lélegzett.”
A pápa maga kérte, hogy ne vigyék kórházba, hanem otthon halhasson meg.
II. János Pál Krisztus üzenetét sugározta a fiataloknak, a házaspároknak, a családoknak, a betegeknek és az üldözötteknek. 27 évig ült Szent Péter trónján, 130 országot látogatott meg. A halálát megelőző estén, amikor megtudta, hogy többezer fiatal gyűlt össze a Szent Péter téren, hozzájuk intézte utolsó szavait: „Kerestelek benneteket. Most eljöttetek hozzám. Köszönöm nektek.”
Az egyházfő halála hírére egy vagy többnapos nemzeti gyászt hirdettek több európai és latin-amerikai országban, és meglepő módon még Indiában, Egyiptomban és Kubában is.
