163. nap: A hit fontosabb a sikernél

Korszak: Megosztott királyság

Ima

Mennyei Atyánk, dicsőítünk és áldunk téged. Köszönjük igédet, és hogy folyamatosan szólsz hozzánk, folyamatosan mellettünk vagy. Urunk, a szívünk összeomolhat, de te mégis odahajolsz és meggyógyítod. Az életünkben jelen van a sötétség, te mégis megtöltöd fényeddel. Jézus nevében kérünk, gyógyítsd meg, ami összetört és hozz fényt oda, ahol sötétség van! Dicsérünk és áldunk téged mindenért, amit csinálunk, mindenért, amit mondunk és mindenért, amik vagyunk most és mindörökké. Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

Amikor az Énekek énekét szerelmi költeményként olvassuk, akkor ebben Isten az a szereplő, aki meg akar ragadni minket. Ő az, aki szinte üldöz a szerelmével. Üldöz minket, üldözi Izrael népét és üldözi azokat, akik hozzá tartoznak az Egyházban. Krisztus a vőlegény, aki vágyakozik a menyasszony után és ezt a vágyát mutatja meg nekünk. Isten vágyakozik utánunk. Isten vágyakozik arra, hogy szerethessen minket és hogy mi is vágyakozzunk utána. Nem úgy van, hogy mi szerettük Istent, hanem, hogy Ő szeretett minket először. Ez meghatározó dolog. Fel kell ismernünk, főleg, amikor az Énekek énekét olvassuk. Amikor halljuk, hogy nem én választottam az Urat, hanem Ő választott engem. És ez mindannyiunkra igaz. Isten az, aki előbb szeretett minket. Elsőnek Ő szeretett téged. Ez azt jelenti, hogy nem kell megküzdenünk a szeretetéért. Ez azt jelenti, hogy nem kell tennünk semmit, hogy kiérdemeljük a szeretetét, mert Ő már most szeret minket. A mi feladatunk csak annyi, hogy engedjük, hogy szeressen. Engeded, hogy szeressen? Fogod őt viszontszeretni? Adnál szeretetet a szeretetért? Hát erről szól az Énekek éneke.

A Királyok első könyvénél és a Krónikák második könyvénél tartunk, ahol ugyanazt a történetet mondják el kétféle módon, ahogy előre haladunk a kettészakadt királyság eseményeit követve. Északon van Izrael királysága, délen Júda királysága. Ebben az időszakban a sok történés és téma közül a hűtlenség az, ami kiemelkedik. Rájövünk, hogy amikor Izrael népe vagy Júda népe hűtlen Istenhez, akkor mindig valami rossz dolog történik. Ha pedig hűségesen élnek, akkor az Úr megáldja őket. 

Olvastuk Rechabeám, Salamon fia történetét, aki hűtlen volt Istenhez. Sőt, a 2Krónikák 12-ben azt olvassuk, hogy Rechabeám szembefordult az Úrral. Mivel hűtlen volt, királyságának ötödik évében megtámadta országát Sisák, Egyiptom királya. Hadseregével megtámadja, és mit látunk? Győzelmet arat, és elfoglalja Júda városait. Majd Semaja próféta figyelmezteti Rechabeámot. Ami egyébként kulcsfontosságú, mert újra és újra előjön majd, hogy itt van Isten, Isten népe és a próféta, akinek a nép vagy hallgat a szavára, vagy nem. Ez egy olyan eset, amikor Rechabeám és Júda népe hallgat a prófétára. Megbánták bűneiket és ezt mondták: „Igazságos az Úr!” (2Krón 12,6b). Erre Isten azt mondta, rendben, akkor nem pusztítalak el benneteket. Mégis lett következménye a dolognak. Sisák, Egyiptom királya felvonult Júda királysága ellen és mi történt?  Minden vagyont, amit Salamon és Dávid (Rechabeám apja és nagyapja) összegyűjtött az ő királyságuk alatt (emlékezzünk csak vissza, mennyi aranypajzsot csináltatott Salamon, kisebbeket és nagyobbakat is), szóval jött Sisák és mindent elvett tőlük. Minden elveszett!

Rechabeám öt év alatt minden gazdagságot elvesztett, amit az apja és a nagyapja nyolcvan év alatt felhalmozott. Öt év alatt szinte minden elveszett… Nekünk is fontos, hogy lássuk, hogy elveszíthetjük gondosan felépített értékes életünket, minden áldást és az Úrra épített évtizedeinket, ha elfordulunk Istentől… Rechabeám később bronzból készíttet pajzsokat. Öt év alatt az arany királyságból a bronz királyságba kerül át. Rohamos elszegényedés, de hát ez történik.

Miután meghal Rechabeám, fia, Abija lesz a király. Csak rövid ideig, 2-3 évig uralkodott. Abija jó királynak számított, főleg kortársaihoz képest. Látszik, hogy hűséges, sőt, amikor Jerobeám ellen harcol (aki ugye északon van a tíz törzs élén, Izrael királyságában), nem a saját erejére támaszkodik. Azt mondja Jerobeámnak, hogy te és az embereid az Isten ellen harcoltok. „Tényleg az aranyborjúban bíztok, amit Jerobeám állított? Soha nem fogjátok legyőzni a hamis isteneitekkel az Urat, az Istent.”

Tehát Abija erős és hűséges királynak bizonyult. Szóban és tettben kiállt az igaz Isten mellett és őbenne bízott. Így lehet megállapítani, hogy milyen a király: hűséges vagy nem hűséges.

Ez nekünk is egy útmutatás, amikor arról van szó, hogy az Urat kell követnünk. Nem feltétlen az a fontos, hogy vagyunk-e annyira sikeresek, mint amennyire hűségesek…

Teréz anyáról hallottam, hogy azt mondta: Isten nem azt várja, hogy sikeres legyek, hanem hogy hűséges. Abija, Júda királya sikeresnek mondható. Miért is? Mert hűséges. Ez a lényeg. 

Az 1Királyok 13. fejezetében jön Júdából egy ember Bételbe, aki nincs megnevezve, csak Isten emberének hívják. Hova megy? Délről megy északra Jerobeámhoz, aki éppen hamis isteneknek mutat be áldozatot. Isten embere ekkor próféciát mond Jerobeámnak, hogy ha továbbra is ezt teszi, akkor rossz dolgok fognak történni vele. Isten embere jelekkel is megerősítette mondandóját, a király kinyújtott keze megmerevedett, s csak az Úr kiengesztelése után tudta visszahúzni. Majd furcsa dolgok történtek… Isten emberét meghívta magához Jerobeám, hogy vele egyen, de Isten embere nem ment, mert az Úr azt parancsolta neki: ne egyen, ne igyon, hanem azonnal menjen haza egy másik úton.

Aztán egy másik próféta Bételben felnyergeltette a szamarát és az Isten embere után ment. Amikor utolérte, azt hazudta, hogy egy angyal az Úr parancsára azt mondta neki, hogy ehet és ihat vele a júdai próféta, és nem lesz semmi bántódása. Isten embere hitt neki és emiatt evett a másik prófétával, majd ennek eredményeként hazafelé megölte Isten emberét egy oroszlán. Nem falta föl, de megölte. Mindezek után a bételi próféta valamelyest megbánta, hogy hazudott neki. Félrevezette Isten emberét, aki emiatt Isten szava ellen cselekedett. Szóval a saját sírjába tette Isten emberének a holttestét, majd meghagyta a fiának, hogy ha ő maga is meghal, az ő testét tegye Isten emberének csontjai mellé, akinek felelős a háláért.

Ez egy nagyon furcsa történet. Azonban ez a téma folyamatosan megjelenik a szétszakadt királyság könyveiben és az egész Ószövetségben. Vagyis, ha tudod, hogy Isten mit kér tőled, akkor tedd is meg! A csábítás mindannyiunknak azt mondja, hogy „Várjunk csak, hátha van itt egy másik tanítás? Van, aki máshogy látja ezt a dolgot?” Keressük a kiskapukat…

Még Szent Pál is azt mondja, ha jön egy fényes angyal, aki az mondja, hogy az evangélium más, mint amit elmondtak neked, ne higgy neki (vö. Gal 1,8-9). Itt, az 1Királyok 13-ban talán erre látunk egy utalást, amikor Isten embere elhiszi, hogy a bételi próféta Isten angyalától kapott üzenetet. 

Arra vagyunk meghívva, hogy azt tegyük, amit Isten kér tőlünk. Akkor is, ha valaki azt mondja, hogy inkább tedd az ellenkezőjét. Még akkor is, ha tiszteljük azt az embert, aki hűtlenségre csábít, azt mondjuk: „Nem, Isten nem azt kérte, hogy szembemenjek az Ő szavával. Hűségesnek kell lennem az Úrhoz. Ez a legfontosabb.”

Ez a kulcs: a hűség és a hűtlenség – ez volt a mai téma. Imádkozunk azért, hogy hűségesek legyünk, mert ismerjük a szívünket. A szívünk hajlamos arra, hogy rettenetesen hűtlenné váljon. Ezért imádkoznunk kell, és imádkoznunk kell egymásért is.

Imádkozom érted. Kérlek, imádkozz értem is! Imádkozzunk egymásért!