Prágai Szent Ágnes: A királylány aki nem trónt kért, hanem egy egyszerű kolostort

Prágai Szent Ágnes – szűz

* Prága, Csehország, 1205. + Prága, 1282. március 2.

Szent Ágnes 1205-ben született Prágában, Csehországban. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Így Ágnes anyai ágon Szent Erzsébet és egy nemzedékkel később Szent Kinga, Boldog Jolán és Szent Margit nagynénje is. Apja, aki mindent elkövetett, hogy országát függetleníthesse a német birodalomtól, a kislányt politikai célok eszközeként mozgatta. Először eljegyezték egy sziléziai herceg fiával, Henrikkel. Szerencsés fordulat volt ez Ágnes számára, hiszen így elkerülhetett a prágai udvarból.

Ágnes jegyese egy vadászaton életét vesztette, így Ágnest visszahozták Prágába. Apja, hogy politikai szempontból előnyösebb kapcsolatot találjon számára, elígérte őt II. Frigyes császár trónörökösének, a későbbi VII. Henriknek, és Ausztriába küldte a Babenbergek udvarába. Ágnes ellenkezése ellenére a házasság előkészületei megkezdődtek, de 1230-ban, apja halálát követően Ágnes a pápa, IX. Gergely segítségével végül elérte, hogy Frigyes visszaadja neki szabadságát.

A huszonöt éves hercegnő nem vesztegette az időt: királyi öltözetét egyszerű darócra cserélte, és Prága peremén, egy nyomornegyedben keresett magának házat. Valószínűleg Szent Hedvig példája nyitotta fel szemét, és hamar felismerte a társadalmi igazságtalanságokat. Ahogy Szent Ferenc és Szent Klára is elhagyta a gazdag családját, úgy Ágnes is elhatározta, hogy új életet kezd. Apja halála után a minorita rend tagjai érkeztek Prágába, és Ágnes testvérével, Vencel királlyal építtetett nekik kolostort és templomot. A minoriták között két német szerzetes is volt, akik tanították Ágnest, és kapcsolatba hozták Szent Klárával, aki hamarosan mély barátságot ápolt vele, és „lelke felének” nevezte őt. Tőle négy szeretetteljes levelet kaptunk, melyekben a klarissza rend alapításáról és megerősítéséről van szó. Ágnes 1234-ben átvette a kolostor vezetését.

A kolostor hamarosan számos kórházat, árvaházat, menhelyet és lepratelepet hozott létre, és sokan, még gazdagok is, csatlakoztak hozzájuk, munkájukkal és adományaikkal segítve a közösséget. Különösen jelentős alapítás volt egy kórház, ahol a keresztes lovagok, a Vörös Kereszt szervezete látta el az ápolói feladatokat. A hercegnő szerény otthona hamarosan egész városnegyeddé alakult, amely három templomot is magába foglalt: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére. Ágnes kolostorai egészen 1782-ig, II. József szekularizációs rendeletéig fennmaradtak.

A kolostor vonzereje olyan nagy volt, hogy II. Ottokár leányai és más nemesek is csatlakoztak, így újabb kolostorokat alapítottak. Az ott élő nővérek az Assisi San Damiano kolostor szellemiségét követve élték meg a szegénységet, hogy a szegényeket, Krisztus testvéreit ápolják, gondozzák. Ágnes nagy szeretettel megőrizte kapcsolatát családjával is, és ha szükséges volt, erélyesen közbe lépett, hogy támogassa őket. Halála előtt békét teremtett Vencel király és fia, Ottokár között.

Ágnes 1282. március 2-án, 77 éves korában hunyt el. 1930-ban a régi Jakab-templomban találták meg sírját.

Részletek Szent Klára Ágneshez írt négy leveléből:

Méltóságos és tiszteletteljes Ágnes szűznek, Csehország hatalmas és mindig legyőzhetetlen királya leányának, Klára, Jézus Krisztus méltatlan szolgálóleánya és az Istennek szentelt szüzek szolgálója a San Damiano kolostorban, aki lélekben meghajlik előtted, és alázatos tisztelettel kívánja örök boldogságodat.

Szent magaviseleted és feddhetetlen életed dicsőséges hírét hallván, mely nemcsak hozzánk jutott el, hanem szinte az egész világon közismert, nagyon örvendek és ujjongok az Úrban, és nemcsak én, hanem mindazok, akik teszik és tenni akarják Jézus Krisztus akaratát, és engedelmeskedni akarnak neki. Közismert ugyanis, hogy mennyire élhettél volna e világ dicsőségével és hírnevével, s miként fölségedhez illenék, még a fölséges császárhoz is feleségül mehettél volna, te pedig szíved egész érzületével és bensőséges vágyával inkább a szent szegénységet és a test megtagadását választottad, mert az Úr Jézus Krisztust tekintetted mindenkinél nemesebb jegyesednek. Őt, aki a te romlatlan és érintetlen szüzességedet örökre megőrzi szeplőtelenül; akinek szeretete megtisztít téged, akinek érintése egyre tisztábbá tesz, akivel ha egyesülsz, szűz maradsz.

Az ő hatalma minden hatalomnál erősebb, kegyelme mindennél kedvesebb, tekintete mindennél szebb, szerelme páratlan, minden gyönyörűségnél édesebb. E Jegyes ölelésére választottál ki, aki csodálatos drágakövekből nyakláncot és fülbevalót adott neked, krizolitba öltöztetett, s megkoronázott arany koronával, melyen a szentség fénye ragyog. Ezért, drága nővérem, sőt tiszteletreméltó úrnőm, hiszen az én Uramnak, Jézus Krisztusnak nővére és menyasszonya vagy, kit dicsőséggel ékesít a szüzesség és a szent szegénység zászlaja, erősödj meg a szent szolgálatban, melyet a szegény és megfeszített Jézus példájától lángra lobbanva megkezdtél.

Ó, boldog szegénység! Ki örök javakkal ajándékozod meg azokat, akik téged szeretnek, s kedvesen magukhoz ölelnek! Ó, szent szegénység, kit ha valaki birtokol, ígéretként övé a mennyek országának örök dicsősége, s minden kétség nélkül ajándékba kapja a boldog életet!

Ó, szeretetreméltó szegénység, kit az Úr Jézus Krisztus, ki a mennyet és a földet kormányozza és vezérli, aki szólt, és mindenek lettek, páratlanul magához ölelt! Mert ő maga mondja: „A rókáknak van barlangjuk, az ég madarainak fészkük, az Emberfiának azonban, azaz Krisztusnak nincs hova lehajtania a fejét”, ezért a kereszten lehelte ki lelkét, ott hajtva le a fejét. Ez a hatalmas és gazdag Úr a tisztaságos Szűz méhébe költözvén ínségesen és szegényen akart e világra jönni, hogy az emberek, akik a mennyei ételben szükséget szenvedtek és koldusok voltak, benne gazdagok legyenek, és uralkodjanak a mennyek országában. Örülj tehát és ujjongj nagyon, és töltsön el a lelki öröm! Mivel ugyanis inkább a világ megvetését, mint a hírnevet, inkább a szegénységet, mint a múlandó gazdagságot, és inkább a mennyei kincseket, mint a földieket választottad, méltó lettél arra, hogy a magasságos Isten és a dicsőséges Szűz Mária Fiának nővére, jegyese és anyja légy.

Azért dobtad el magadtól a világ gazdagságát, hogy megharcolván hamisságaival, erővel győzzél, és a keskeny ösvényen át beléphess a mennyek országába. Ezért elhatároztam, hogy méltóságodat és szentségedet alázatos könyörgéseimmel Jézus Krisztusnak ajánlom, hogy megerősödjél az ő szent szolgálatában, és növekedjél mindig, jóból a jobbra és erényről erényre, hogy Ő, kinek szíved egész érzületével szolgálsz, igen gazdagon ékesítsen föl kegyelmével.

Téged is kérlek az Úrban, amennyire képes vagyok rá, hogy engem, a te szolgálódat, ki igen méltatlan vagyok, és a többi nővéreket, akik velem vannak a kolostorban, szent imádságaidban ajánld az Úrnak, hogy könyörgéseidtől támogatva irgalmasságot nyerhessünk Jézus Krisztustól, és veled együtt méltók legyünk az örök látás élvezetére. Élj boldogan az Úrban, és imádkozz értem. Alleluja.