Négy német püspök szembeszegül az állandó “Szinodális Tanács” felállítására irányuló törekvéssel

Április 24-én, szerdán négy német püspök elhatárolódott a német Szinódusi Út azon vitatott tervétől, amely szerint egy állandó testületet kellene létrehozni az egyház felügyeletére Németországban. Ehelyett az egyetemes egyházzal való egységre szólítottak fel – adja hírül a CNA.

A szóban forgó négy püspök ugyanaz, mint akik korábban már megakadályozták e testület finanszírozását: Rainer Maria Woelki kölni bíboros és három bajorországi püspök: Gregor Maria Hanke OSB Eichstättből, Stefan Oster SDB Passauból és Rudolf Voderholzer Regensburgból.

A prelátusok április 24-én közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítették, hogy nem lesznek részesei a német

“Szinodális Tanács felállításával megbízott bizottságnak, mivel ez ellentétes lenne az Egyház szentségi konstitúciójával”.

Azt a nézetet is elutasították, amely szerint a Német Püspöki Konferencia akkor is jogszerűen létrehozhat egy “szinodális bizottságot”, ha négy tagja ezt nem támogatja. A Crux írása folyamatos „adok-kapok”-ként írja le a Vatikán és a Német Püspöki Konferencia között zajló vitát. Ebben a huzavonában most az említett négy püspök szerdán megtagadta, hogy részt vegyen a tervezési folyamatban, és inkább megvárja a Rómából érkező utasításokat. Úgy fogalmaztak, hogy „a szinodálisabb egyház felé vezető úton úgy kívánnak tovább haladni, hogy az összhangban legyen az egyetemes egyházzal”, ehhez pedig megvárják a püspöki világszinódus végét.

A német Szinódusi Út reformfolyamat részeként 2022-ben merült fel a Szinodális Tanács ötlete, amely egy új, 70 tagból – püspökökből és laikusokból – álló nemzeti irányító testület lenne. Az elképzeléssel több világit szeretnének bevonni az Egyház életébe és irányításába. A Tanács létrehozásának és 2026-os indulásának előkészítése lenne a feladata az ún. szinodális bizottságnak.

A német egyházat irányító Szinodális Tanács a javaslatok szerint egyszerű többséggel hozhatna döntéseket. A részvételt megtagadó négy püspök után összesen 23 püspök tag lenne, így a 70 fős Tanács jóval több, mint fele világi személy lenne, és akár az ország püspökeinek jóváhagyása nélkül is el lehetne fogadni bármilyen határozatot.

2023 januárjában Róma kijelentette, hogy

“sem a Szinódusi Út, sem az általa létrehozott bármiféle testület, sem bármilyen püspöki konferencia nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy nemzeti, egyházmegyei vagy plébániai szinten szinodális tanácsot hozzon létre”.

Ez az egyházi hatalom új, kánonjogilag el nem ismert formáját jelentené, és lényegében bitorolná a nemzeti püspöki konferencia hatáskörét.

A Német Püspöki Konferencia elnöke, Georg Bätzing püspök azonnal félresöpörte a figyelmeztetést.

A Szinódusi Út folytatta a bizottság megszervezését, és idén április 22-én, hétfőn pedig már alapszabályát is jóváhagyták. A németországi egyház hivatalos portáljának, a katholisch.de-nek egy korábbi jelentése szerint a szinodális bizottság már júniusban megtartja újabb, második ülését Mainzban, hogy megvitassa a terveket.

Mindez azért jelentős fejlemény, mert az alapszabály elfogadásáról szóló, eredetileg februárra tervezett szavazást a Vatikán közbelépése miatt akkor még felfüggesztették. (Lásd írásunkat itt.)

Jelenleg még nem tudni, hogy a Vatikán hogyan reagál, vagy reagál-e a mostani lépésekre.