Napi evangélium – 2026. szeptember 26., 25. évközi hét szombat

OLVASMÁNY a Prédikátor könyvéből
Az ifjúkor ajándékait Isten előtti felelősséggel kell használnunk, mert eljön a halál és a számonkérés ideje.
A Prédikátor szól:
Te, ifjú, örvendj fiatal korodban, és légy jókedvű ifjúságod napjaiban!
Követheted ugyan, amit szíved kíván és szemed lát, de tudd meg, hogy mindezekért Isten előtt felelősséggel tartozol!
Elűzheted a búbánatot szívedből, és óvhatod testedet a betegségektől, az ifjúkor és a fiatalság akkor is mulandó!
Gondolj Teremtődre ifjúságod idején is, mielőtt meglepnek a nyomorúság napjai, mert eljönnek az évek, amelyekről azt mondod: „Ezek már nincsenek kedvem szerint!”
Mielőtt ugyanis homályba hull a nap, a fény, a hold, a csillagok; amikor eső után újra felhők jönnek; amikor már reszketnek testőreid (a kezeid), és ingadoznak erős harcosaid (a lábaid), elfogynak őrlő lányaid (a fogaid), és nem őrölnek tovább; az ablakban leskelődőket (két szemedet) pedig már homály födi; amikor bezárulnak az utcára nyíló ajtóid (füleid), a malom zaja (beszéded) pedig elcsendesül; amikor a madárfüttyre már ébren leszel, és az énekes leányok dalát csak nehezen hallod meg; amikor szédülsz a magasban, és félsz az úton; amikor virágzik a mandulafa, a sáska jóllakik és nehezen vánszorog, a kapor beérik és széthullatja magvait, akkor gyógyfüveid már mit sem érnek neked, mert elindulsz örök hajlékod felé, s jajgatva járnak-kelnek utcádban a siratók. Vigyázz tehát, mert mielőtt elszakad az ezüstfonál, és megreped az aranyedény, darabokra törik a forrásnál a korsó, és összetörik a kútnál a kerék, már visszatér a por a földbe, ahonnan vétetett, és az éltető lehelet teremtő Istenéhez tér.
Minden csak hiábavalóság, mondja a Prédikátor, csupa hiábavalóság!
Ez az Isten igéje.
Préd 11,9-12,8
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus újból megjövendöli szenvedését.
Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: „Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják.”
De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 9,43b-45


