Napi evangélium – 2026. május 3., Húsvét 5. vasárnapja

OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből

Kiválasztottak hét jó hírben álló, Szentlélekkel eltelt férfit.

Azokban a napokban, amikor a tanítványok száma már megnövekedett,
zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi
alamizsnaosztáskor az ő özvegyeiket háttérbe szorítják. Ezért a
Tizenkettő összehívta a tanítványokat, és így szóltak hozzájuk:
„Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk Isten igéjét, s az asztal
szolgálatát lássuk el. Szemeljetek hát ki magatok közül, testvérek, hét
jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit, akiket megbízhatunk ezzel
a feladattal. Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának
szenteljük magunkat.”
Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt,
ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és
Prohóruszt, Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai
prozelitát. Az apostolok elé állították őket, azok pedig imádkoztak
felettük, és rájuk tették kezüket.
És az Isten igéje tovább terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen
megnőtt Jeruzsálemben. Még a papok közül is tömegesen hódoltak meg a
hitnek.

Ez az Isten igéje.

ApCsel 6,1-7

SZENTLECKE Szent Péter apostol első leveléből

Választott nép, királyi papság vagytok!

Szeretteim!
Menjetek az Úrhoz, az élő sziklához, amelyet az emberek
ugyan elvetettek, de Isten kiválasztott, és felmagasztalt. Mint élő
kövek, épüljetek fel rá lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek
tetsző lelki áldozatokat hozzatok Jézus Krisztus által.
Ezért mondja az Írás:
Íme, Sionban kiválasztott, becses szegletkövet helyezek el, és nem
vall szégyent, aki hisz benne.
Nektek tehát ő, mivel hisztek benne, a dicsőségetekre válik. A
hitetlenekre azonban ez vonatkozik:
A kő, amelyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett; a botlás köve és a botrány sziklája. Elbotlanak
benne, mert nem fogadták el hittel a tanítást, amelyre meghívást
kaptak.
Ti azonban választott nép, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul
lefoglalt nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a
sötétségből meghívott benneteket az ő csodálatos világosságára.

Ez az Isten igéje.

1Pét 2,4-9

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből

Én vagyok az út, az igazság és az élet.

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is
higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: Elmegyek és helyet készítek nektek? Ha majd elmegyek és helyet
készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is
ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én
megyek!”
Ekkor Tamás így szólt: „Uram, mi nem tudjuk, hogy hova mégy; hogyan
ismerhetnénk hát az utat?” Jézus ezt felelte: „Én vagyok az út, az
igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha
engem ismernétek, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek
őt, és látjátok.”
Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég
nekünk!” Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és
nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan
mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az
Atyában vagyok s az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok
intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki
bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya
énbennem. Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek!
Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket
fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet
azoknál, mert én az Atyához megyek.”

Ezek az evangélium igéi.
Jn 14,1-12