Napi evangélium – 2025. szeptember 7., Évközi 23. vasárnap

OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből

Imádság bölcsességért,
hogy mindenben igénytelenek és egyszerűek tudjunk lenni.

Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát,
és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr?
Hisz a halandók gondolatai bizonytalanok,
és terveink ingatagok.
Mert a romlandó test gátolja a lelket,
és a földi sátor ránehezedik a sokat tűnődő elmére.
Csak nagy nehezen derítjük ki, ami a földön van,
és üggyel-bajjal értjük meg, ami kézenfekvő.
Hát akkor az égi dolgokat ki tudná kifürkészni?
Ki ismerte föl valaha is akaratodat,
ha te nem adtál neki bölcsességet,
és nem küldted el neki a magasból szent lelkedet?
Csak így lettek simává a földön lakók útjai,
s így tanulták meg az emberek, ami kedves a szemedben.
Csak a bölcsesség által menekültek meg.

Ez az Isten igéje.

Bölcs 9,13-19

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a Filemonhoz írt leveléből

Szent Pál tanítja, hogy a rabszolga is testvérünk Krisztusban.
Szeretett Testvéreim!
Én, az öreg Pál most Krisztus Jézusért fogságot szenvedek. Fiamért, Onezimuszért könyörgök, akinek bilincseimben én adtam életet.
Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. Szerettem volna magam
mellett tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem fogságomban, amelyet
az evangéliumért viselek.
Beleegyezésed nélkül azonban mégsem teszem, hogy jótéteményed ne
kényszerből fakadjon, hanem önként vállald. Talán éppen azért hagyott
ott egy időre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad, de már nem mint
szolgát, hanem többet: mint szeretett testvért. Mert nekem teljesen az,
de neked még inkább: test szerint is, az Úrban is.
Ha tehát együtt érzel velem, fogadd őt úgy, mint engem.

Ez az Isten igéje.

Filem 9b-10.12-17

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Csak az lehet Jézus tanítványa,
aki vele együtt vállalja a keresztet is.

Abban az időben amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így
szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét,
gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az
én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én
tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le
előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert
ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta,
mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: »Ez az ember építkezésbe
fogott, de nem tudta befejezni.«
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és
számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni
azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá
még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle.
Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem
lehet az én tanítványom.”

Ezek az evangélium igéi.
Lk 14,25-33