Napi evangélium – 2025. november 11., 32. évközi hét kedd

OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből

Az isteni bölcsesség tanít meg halhatatlan lelkünk igazi értékére. A szenvedés és halál a balgák szemében érthetetlen, de mi tudjuk, hogy az igaz ember lelke Istené.
Így szól az örök Bölcsesség: Isten az embert halhatatlannak teremtette, és lényét a saját hasonlatosságára alkotta. A halál a sátán irigységéből jött a világra; és akik vele tartanak, azok megtapasztalják. Az igazak lelke azonban Isten kezében van, és a halál kínja nem érheti őket. Az esztelenek szemében úgy látszott, hogy meghaltak; a világból való távozásukat balsorsnak vélték, elmenetelüket megsemmisülésnek. Ők azonban békességben vannak. Mert ha az emberek szemében szenvedtek is, a reményük tele volt halhatatlansággal. Kevés fenyítés után nagy jótéteményekben részesülnek, mert Isten próbára tette és magához méltónak találta őket. Mint aranyat a kohóban, megvizsgálta és elfogadta őket egészen elégő áldozatul. Az (utolsó) ítélet idején majd felragyognak az igazak, és olyanok lesznek, mint a szikra, amely a tarlón tovaharapódzik. Nemzetek fölött ítélkeznek majd, és népeken uralkodnak; és az Úr lesz a királyuk mindörökre. Akik benne bíztak, akkor majd megismerik az igazságot, és akik hűségesek voltak, szeretetben nála maradnak, mert kegyelem és irgalom lesz választottainak osztályrésze.
Ez az Isten igéje.

Bölcs 2,23-3,9

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

A rossz szolga csak annyit tesz, amennyi a kötelessége.
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is?” S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk volt.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 17,7-10