Napi evangélium – 2025. január 22., 2. évközi hét szerda
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Jézus a mi örök főpapunk.
Testvéreim! Melkizedek, Szálem királya és a fölséges Isten papja volt. Amikor Ábrahám a királyok legyőzése után visszatért, Melkizedek eléje ment, és megáldotta. Ábrahám ezért tizedet adott neki mindenből.
Melkizedek neve azt jelenti: az igazságosság királya. Mivel pedig Szálem városának királya, ezért a békesség királya is. Nem ismerjük atyját, anyját, családfáját, sem napjainak kezdetét, sem életének végét. Így Isten Fiához hasonlóan pap marad mindörökké.
Még világosabb ez akkor, ha Melkizedekhez hasonlóan egy másik pap lép föl – (azaz Jézus) –, aki nem a testi származás törvénye szerint lett pappá, hanem a halhatatlan élet erejéből. Így tanúskodik erről a zsoltár:
„Te pap vagy mindörökké, Melkizedek rendje szerint.”
Ez az Isten igéje.
Zsid 7,1-3.15-17
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Legyünk mindig készek segíteni bajbajutott embertársunkon!
Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene.
Jézus felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők azonban hallgattak.
Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult.
Erre a farizeusok kimentek, és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus vesztét.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 3,1-6


