OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Ezekiel látomásban kap tanítást a templomból kifolyó vízről, mely mindent egészségessé tesz.
Látomásban egy férfi odavezetett a templom kapuja elé.
Láttam, hogy a küszöb alól víz fakadt, a ház keleti oldalán,
keletre nézett ugyanis a templom főbejárata.
A víz az épülettől jobbra folyt le, az oltártól dél felé.
Azután az angyal kivitt az északi kapun,
s a külső kapun kívül fekvő útra vezetett,
amely keletre visz.
És íme jobbról forrás tört elő!
A férfi, akinek mérőzsinór volt a kezében, kiment kelet felé;
ezer könyöknyit mért, és átvezetett a vízen, amely bokáig ért.
Majd ismét ezret mért, átjött velem, – a víz már térdig ért.
Megint mért ezret, átkísért, – s a víz vesékig ért.
Végül ugyancsak ezret mért, de akkorára már
oly nagy folyammá dagadtak a mély vizek,
hogy átgázolni nem tudtam, úszni kellett volna benne;
azon átmenni sehogy sem lehetett.
Kísérőm így szólt: „Láttad ezt, emberfia?”
Aztán a folyóparthoz ismét visszavezetett.
Mikorra visszatértünk,
rengeteg fa volt a folyó partján mindkét oldalon.
A férfi így szólt: „A keleti vidék felé indul ez a víz,
tehát keletre, onnét majd lehömpölyög a sivatag felé;
a sivatagtól zúg tovább le a Holt-tengerig.
Ez a víz a sós tengervizet is egészségessé teszi.
Amerre árad e folyó, minden lény élni fog!
Ahová eljut ez a víz, igen sok lesz a hal;
amit csak öntöz e folyó, minden virulni fog!
A folyó mentén mindkét parton sok gyümölcsfa nő:
lombjuk le nem hull, és gyümölcsük nem fogy el.
Havonként érik friss gyümölcsük, mert vizük a szentélyből fakad,
gyümölcsük étel, lombjuk pedig orvosság lesz.”
Ez az Isten igéje.
Ez 47,1-9.12
EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem: * és üdvösséged örömét add meg nékem újra! Zsolt 50,12a és 14a – 12. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
A harmincnyolc éve beteg ember meggyógyítása.
A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák.
Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg.
Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én odaérek, már más lép be előttem.” Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!” Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és járni kezdett.
Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned.” Ő azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd ágyadat, és járj!”
Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd ágyadat, és járj?” A meggyógyult ember azonban nem tudta, hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a helyszínen.
Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!” Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte.
Ezek az evangélium igéi.
Jn 5,1-16
