Nagyböjti ráhangoló

Rideg önzés helyett kölcsönös jóakarat

Erdélyben élek, és újra és újra hatással van rám Márton Áron püspök szellemisége. Mivel 2026-ban éppen születésének 130. évére emlékezünk, kezembe került egy 1945-ös körlevele. Arra gondoltam, ez lesz a Zarándok.ma nagyböjti üzenetének tartalmi magja.

„A nagyböjti szentidő a keresztény ember számára a lelki elmélyedésnek és komoly önvizsgálatnak az ideje. A liturgia magunkba szállásra és lelki megtisztulásra ösztönöz, hogy előkészítsen a húsvét, a feltámadás, az új élet örömének felfogására. A világban zajló események hasonlóképpen magunkba szállásra késztetnek. „Kemény dolgokat mutattál népednek” (Zsolt 59,5) – mondhatjuk a zsoltárossal mi is. Az emberiség a szenvedések útját járja. Bűneivel ácsolta keresztjét, s a maga ácsolta kereszt súlya alatt és a nagy vérveszteségtől már roskadozik. És mintha nem volna számára mentség és menekvés, bűnei hajtják, mint hajszolt rabszolgát a könyörtelen korbács. Fátyolos, zavart szemmel mered rá a vérbe és gyászba borított világra, de mennie kell – mintegy álomban s valami irgalmatlan törvénynek engedelmeskedve – egyre tovább és beljebb a kínok és fájdalmak útján.

De „a fájdalom gyakran hathatósabb tanító, mint a könnyű siker. A nyugalmas idők nyugalmas élete, ahelyett, hogy megláttatná, inkább eltereli a figyelmet a jelen bajokról is. A válság, különösen az olyan súlyos válság, mely a mostani háborúval és következményeivel a világ szeme előtt kibomlott, felszínre veti a társadalom lelkén és szervezetében lappangó betegségeket.”

A kereszthordozó emberiség egyik elkínzott, fájó tagja vagyunk mi is. Vele együtt szenvedünk, égünk és aggódunk. A közös átok súlyát érezzük és hordozzuk. Önmagunk érdeke és a keresztény felelősségérzet arra késztet tehát, hogy a világválság okait a mi körülményeink szemszögéből szemügyre vegyük, azok erkölcsi vonatkozásait feltárjuk, a tanulságokat levonjuk és hasznosítsuk.”

Érezzük minden szó súlyát és aktualitását?
Legyen valóban minden betű hívás az igazsággal való komoly szembesülésre.

Majd Áron püspök így folytatja:

„Keresztény és emberi kötelességünk arra utasít, hogy a lehangoló megállapításoknál ne rekedjünk meg. Eszünkbe jut az apostol szemrehányása: „Egyáltalában már az is hiba nálatok, hogy peres ügyeitek vannak egymással” (1Kor 6,7). Nem térhetünk ki, és nem akarunk kitérni tehát a feladatok ránk eső részének vállalása elől. Ezt a célt kívánjuk szolgálni, amikor tartós jó viszonynak és békés együttélésnek elengedhetetlen előfeltételeit közelebbről is megjelöljük a következőkben:

1. Ne szítsunk semmilyen formában gyűlöletet
A gyűlölet lélekmérgezés, és mélyen behatolt a lelkekbe. Sorsközösségre rendelt népek gyűlöletet szítottak egymás ellen otthon. Nemegyszer a tények nyilvánvaló elferdítésétől vagy szándékos megváltoztatásától sem riadtak vissza. Hogy a nemzetek békés együttélése lehetséges legyen, első feladatnak látszik tehát a lelki és erkölcsi alap helyreállítása. Ennek a lelki és erkölcsi alapnak a gránittömbjei: „az igazmondás, igazságosság, udvariasság és a jóravaló együttműködés természetes, és a testvéri szeretet fenséges természetfeletti eszménye”.
Mindenki vonja le a jelek kézenfekvő intelmét, a nevelés pedig állandó vezérelvként tűzze maga elé, és következetes munkával gyökereztesse meg a felnövő nemzedék lelkében, hogy az igazmondás, igazságosság, udvariasság, a jóravaló együttműködés készsége és a testvéri szeretet mindig kötelező erény, és főképp az minden más nyelvű és hitű embertársunkkal szemben. A gyűlölet gyökereit és az azt tápláló nedveket csak ezekkel lehet kiszárítani, nem egy másik gyűlölettel.

2. Győzzük le a bizalmatlanságot
A bizalmatlanság nyomasztó teher. A csalódások és becsapások után, a kölcsönös bizalmatlanság következtében ma odajutottunk, hogy a tárgyaló felek nem egymás szavait figyelik, hanem azt, hogy a másik társát hol akarja becsapni. Akik népük ügyében járnak és dolgoznak, mellőzzék a csalafintaság eszközeit. Legyen a beszédük egyenes beszéd, a szavak fedjék pontosan a szándékot, s a bizalom megteremtésével állítsák helyre a nyugalom zálogát: az adott szó szentségébe és a szerződések tartósságába vetett hitet.

3. Rideg önzés helyett kölcsönös jóakarat
Egy nemzet élni akarása sohasem jelenthet egyet egy másik halálos ítéletével. A hőn óhajtott béke csak akkor hozza meg a várva várt nyugalmat, ha megvalósul az isteni törvény parancsai szerint való testvéri együttműködés. A jogokat, érdekeket és kötelességeket a kölcsönös igazságosság érvényesítésével kell összeegyeztetni, rendezni és hatékonyan biztosítani, hogy az érdekelt felek jogaik sérelme nélkül illeszkedhessenek bele a nagyobb közösség életébe. Ahol az együtt lakó népek jogai és érdekei találkoznak vagy keresztezik egymást, a rendezésre irányuló őszinte szándék meg fogja találni azokat a magasabb szempontokat, amelyek alapján kölcsönös jóakarattal, fegyelmezettséggel, igazságra törekvéssel a kényes kérdések is megelégedésre megoldhatók.”

(Márton Áron: Húsvéti körlevél, Gyulafehérvár, 1945. március 24., Szent Gábriel főangyal napján)

Nagyböjti ráhangolónk valódi, hétköznapokba ágyazott lelki forrássá válhat, amely nem csupán lelki, hanem hétköznapi döntéseidre is hatással lehet. Légy kitartó, és tapasztald meg, hogyan formálja át mindennapjaidat a húsvétra való lelki felkészülés!

A videók hajnalban érkeznek. Ha feliratkozol e-mail-listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt.