templom torony Egyedi

Az anarchisták azért támadják a templomokat, mert azok a rendet, az erkölcsöt, a stabilitást képviselik

A vallás a természetjog örök elveit fejezi ki. Arra hív bennünket, hogy helyesen gondolkodjunk, legyen tiszta a szívünk és szeressük embertársainkat.

Egyre inkább úgy érezzük, hogy apokaliptikus időket élünk. A fejetlenség egyre nagyobb körülöttünk. Az emlékműveket és a középületeket bemocskolják, megrongálják vagy lerombolják. Az üzleteket fosztogatják. Még lakóépületeket is felgyújtottak.

Most pedig a templomok és a vallásos szobrok vannak soron.

Sokak számára a hithez kapcsolódó építmények elleni támadások egyszerűen megmagyarázhatatlannak tűnnek. A tiltakozásokról, zavargásokról azt feltételezik, hogy politikai természetűek. De ugyan mi köze van az istentisztelet épületeinek vagy a vallási jelképeknek a kormányzati politikákhoz, a rendőri túlkapásokhoz, a rendszerszintű igazságtalansághoz?

Természetesen létezik egy ok, amiért a templomok célponttá váltak, éspedig egy eléggé nyilvánvaló ok.

A templomok, az egyházak a társadalmi normák őrizői. A vallás a természetjog örök alapelveit fejezi ki. Józan gondolkodást, szívünk tisztaságát, embertársaink szeretetét kéri tőlünk.

Mózes isteni kinyilatkozásként a Sínai-hegyen kapta meg a Törvényt. Tízparancsolatként öntötte formába és örökítette meg. A judaizmus és a kereszténység pedig megőrizte (ha nem is mindig tökéletesen) egészen a mai napig. És az igazságnak ebből az alapvető gyökeréből fakadt az összes szabály, törvénykönyv és büntetés, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy társadalomban éljünk együtt.

Szükségünk van a törvényekre: épp annyi törvényre, amennyi szükséges, de olyan kevésre, amennyire csak lehetséges.

Az anarchisták szemszögéből nézve a vallás és a polgári hatóságok ugyanannak az éremnek a két oldalát jelentik. A francia forradalom ezért öntötte dühének nagy részét az Egyházra. Marx és kommunista követői és utódai ezért helyeztek akkora hangsúlyt a hit kiirtására.

A radikálisok és a forradalmárok gyakran hivatkoznak keresztény eszményekre a cselekedeteik igazolásához. Különösen szívesen idézik Jézus szavait, amelyekkel könyörületre és jótékonyságra hívja az embereket.

Ezek az idézetek azonban megtévesztőek. Ha hívők vagyunk, az azt jelenti, hogy szeretet és bölcs körültekintés révén törekszünk szociálisan előrébb lépni és jobbá tenni az emberek életét, nem pedig azt, hogy az egyes csoportok követeléseit arra használjuk fel, hogy leromboljuk éppen azokat az intézményeket, amelyek lehetőséget és reményt nyújtanak.

Ha azonosulunk az Egyházzal, akkor erkölcsösen élünk és betartjuk az etikai normákat, szabályokat. Ez pedig kizárja a féktelen és indokolatlan erőszakot és azt a züllött életformát, amely az elveket követő aktivizmus álarca mögé bújik.

Tekintsünk vissza 1947-re, amikor a vallásos rádióműsorok híres úttörője, Fulton J. Sheen püspök arra figyelmeztetett, hogy a végső időkben a gonoszt jóként fogják nekünk mutatni. Azt jósolta, hogy az Antikrisztus

„… úgy fog eljönni, mint egy Nagy Humanitárius, aki a békéről, virágzásról és bőségről nem mint Krisztushoz vezető eszközökről fog beszélni, hanem mint önmagukban levő célokról …, aki olyan tágan értelmez mindent, hogy a toleranciát azonosítja majd a jóval és rosszal, az igazsággal és tévedéssel szembeni közömbösséggel; aki azt a hazugságot fogja terjeszteni, hogy az emberek addig nem lesznek jobbak, amíg a társadalmat jobbá nem teszik és ezáltal az önzést teszik meg a következő forradalom gyújtóanyagának…”

A püspök jóslata már eddig is bőségesen bebizonyosodott.

Nagyon szerencsétlen körülmény a mi számunkra, akik ebben az időben élünk, hogy templomaink és hitünk egyre nagyobb megpróbáltatásoknak vannak kitéve. Lesznek közülünk olyanok, akiknek tényleges erőszakot kell megtapasztalniuk az istentiszteleteken. Fel kell takarítsuk és rendbe kell hozzuk az istentisztelet lerombolt házait. Lehet, hogy mi magunk is fizikailag veszélybe kerülünk.

Ezek olyan idők, amikor együtt kell élni a veszéllyel – épp úgy, mint Jézus példabeszédében, amelyben a búza és a konkoly együtt növekszik az aratásig.

Biztosítalak benneteket, az aratás eljön. A törvény megmarad. A hit kitart. Az Isten győzedelmeskedik.

Írta: Michael P. Orsi atya, Egyesült Államok via lifesitenews.com

Fordította: Solymosi Judit

Kapcsolódó tartalom

  • A reményt adó Jézus – Nagyböjti ráhangoló

    Nagyböjti ráhangoló videósorozat? Mi ez? A nap kihívása A mai nap során vedd észre azokat, akik sírnak. Próbáld figyelmüket felvelé irányítani. Hagyatkozz Jézusra. A Nagyböjti ráhangoló videósorozatot a Katolikus.ma támogatóinak segítségével készítjük. Köszönjük az eddig küldött adományokat!Ide kattintva támogathatsz bennünket. Ha szeretnéd, hogy e-mailben küldjük meg neked minden reggel a Nagyböjti ráhangoló napi elmélkedését, akkor…

  • Lehet örömteli is a nagyböjt?

    A hagyományos nagyböjti szokások úgy alakultak, hogy segítsék növekedésünk: nem a szentség megjelenésében, hanem magában a szentségben. Éljük a mindennapi életünket, miközben egy katasztrófa felé haladunk. De még éppen időben érkezik a nagyböjt időszaka. Ez az üzenete a nagyböjt előtti utolsó vasárnap olvasmányának, „C” év nyolcadik évközi vasárnapján. Olyan vakok tudunk lenni. Az Evangélium egy…

  • Maradandó lecke a néhai Fülöp herceg életéből

    Fülöp herceg kedvességét mutatja egyik csöndes cselekedete, amely arra figyelmeztet minket, hogy nem szabad olyan gyorsan ítélkeznünk. Az elmúlt héten minden hírforrás tele volt a néhai edinburgh-i hercegről szóló hírekkel a szombati temetés előtt. Számtalan pozitív történetet lehetett olvasni arról, milyen eredményeket ért el tengerésztisztként. Kevésbé közismert cselekedetei is napvilágot láttak, mint például az, hogy…

  • Az elárasztott templomok földjén

    A 11. századi Sant Romà de Sau templom újra előbukkant a Spanyolországot jelenleg sújtó szárazság miatt. De nem ez az egyetlen ilyen templom! Az emberek cselekedetei miatt a világ minden táján templomok tűntek el, majd időről időre újra felbukkannak. Sant Romà de Sau Katalóniában található, Barcelonától légvonalban 100 kilométerre észak felé. Az 1960-as években ezt…

  • A mentális ima erősebb lehet, mint a kötött szövegű ima

    Az Aleteia szerzője, Philip Kosloski úgy véli, hogy noha a kötött szövegű imák, mint például a rózsafüzér, jók és hasznosak, a mentális ima nagyobb hatással lehet a lelkünkre, és mélyebb egységbe von minket Istennel. Amikor imádkozni tanulunk, az első lépéseket mindig a kötött szövegű imák, mint például a Miatyánk és az Üdvözlégy Mária megtanulása jelentik….

  • Könyv a koporsóban

    Konrád atya levetette miseruháját, majd rövid áhítat után a templomot elhagyva hazafelé igyekezett. Mint annyiszor, most a mise után is, gondolataiba merülve lépkedett a járdán. Úgy érezte, mintha feltöltődött volna. Bármi érte a nap folyamán, az esti szentmise megnyugtatta, kimosta belőle a fáradtságot, szívébe béke költözött, agya felfrissült. Fűtötte a tettvágy, hogy csináljon még valamit….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.