Napi evangélium – 2026. január 20., 2. évközi hét kedd

OLVASMÁNY Sámuel első könyvéből
Isten Saul helyett Dávidot választja népe királyává.
Saul király elvetése után az Úr így szólt Sámuel prófétához: „Meddig gyászolod még Sault? Én elvetettem, hogy ne uralkodjék tovább népemen. Töltsd meg szarudat olajjal, és indulj útnak! A betlehemi Izájhoz akarlak küldeni, mert az ő fiai közül szemeltem ki magamnak az (új) királyt.”
Sámuel megkérdezte: „Hogyan menjek oda? Mert Saul megölet, ha tudomást szerez róla.”
Az Úr azt felelte: „Vígy magaddal egy borjút, és ezt mondd: »Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az Úrnak.« Aztán hívd meg Izájt az áldozati lakomára. Én majd tudatom veled, mit kell tenned. Azt kend fel királlyá, akit mutatok neked!”
Sámuel meg is tette, amit az Úr parancsolt. Amikor Betlehembe ért, a város elöljárói félve járultak eléje, és megkérdezték: „Békességes-e a jöveteled?”
Sámuel azt felelte: „Igen. Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be. Megtisztulással készüljetek elő, aztán jöjjetek velem az áldozatra!”
Azután megtisztította Izájt és fiait, és meghívta őket az áldozati lakomára.
Amikor megérkeztek, feltűnt neki Eliáb, (Izáj legidősebb fia), és azt gondolta: „Bizonyára máris az Úr előtt áll az ő felkentje.” De az Úr figyelmeztette: „Ne nézd a külsejét, se a termete magasságát, mert nem őt választottam. Én nem úgy ítélek, mint az emberek. Az ember a külsőt nézi, az Úr pedig a szívet.”
Azután Izáj Ábinádábot hívta és vezette Sámuel elé. Ám ő azt mondta: „Ezt sem választotta az Úr.” Amikor Sammát vezette eléje, megint azt mondta: „Ezt se választotta az Úr.” Hét fiát vezette így Izáj Sámuel elé, de ő csak azt mondta Izájnak: „Ezeket se választotta az Úr.” Végül is Sámuel megkérdezte: „Itt volt valamennyi fiad?” Izáj azt felelte: „Hátra van még a legkisebbik, aki a juhokat legelteti.” Sámuel megparancsolta: „Küldj érte valakit, és hozasd ide, mert addig nem telepszünk le az áldozati lakomához, míg ő is ide nem jön.”
Izáj elküldött érte, és elhozták őt. (A fiú) vörös volt, szép szemű és csinos külsejű. Ekkor az Úr jelezte Sámuelnek: „Menj és kend fel, mert ő az én választottam!” Erre Sámuel fogta az olajos szarut, és testvérei jelenlétében királlyá kente Dávidot. Az Úr Lelke ettől fogva Dávidra szállott.
Sámuel pedig felkelt, és visszatért Rámába.
Ez az Isten igéje.
1Sám 16,1-13

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Az Emberfia ura a szombatnak is.
Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!”
Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.”
Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Ezek az evangélium igéi.
Mk 2,23-28