Vajon 2026 valaminek az éve lesz? – úton a következő szentévhez vagy jubileumi évhez
Ahogy a 2025-ös rendes jubileumi szentévet lezárjuk, mindannyian izgatottan várjuk… mit is? Mi jön ezután?
A 2025-ös jubileumi szentév lezárásával – amelynek témája olyannyira a reményre összpontosított (A remény zarándokai), hogy a remény évének is nevezték -, legtöbben feltesszük a kérdést: Vajon mi jön ezután?
Erre a kérdésre máris van egy egyértelmű válasz. Hiszen hamarosan elérkezik Jézus halálának és feltámadásának 2000. évfordulója: 2033-ban.
(A hagyomány szerint Krisztus 33 évesen halt meg. Ezért, ha úgy tekintjük, hogy a naptári évek az Ő születésével kezdődtek, azaz a Kr. előttről a Kr. utánra való korszakváltással, akkor 2033-ban lesz ennek a 2000. évfordulója. Azóta ugyan frissülhettek a naptárak, de az évfordulót akkor is abban az évben fogják megünnepelni.)
A 2033. év jubileumi szentév lesz, amelynek középpontjában egy évforduló áll, ahogyan 1983-ban II. János Pál pápaságának idején is, amikor a Megváltás 1950. évfordulóját ünnepeltük.
2033-ra hamarosan még visszatérünk.
Rendes jubileumi évek
A jubileumi évet akkor nevezzük „rendesnek”, ha meghatározott időszakban, jelenleg 25 évente kerül rá sor.
A jubileumi év akkor „rendkívüli”, ha valamilyen kiemelkedő esemény alkalmából hirdetik meg. Hamarosan néhány ilyen eseményről ejtünk néhány szót.
(Egyébként vannak városokhoz kapcsolódó jubileumi évek és különleges helyi jubileumok is, általában szentek tiszteletére.)
Amióta az egyház 1300-ban, VIII. Bonifác pápa idején elkezdte a jubileumi évek rendszeres ünneplését, napjainkig 26 „rendes” jubileumi évet ünnepeltünk. Minden században négy rendes jubileumi év van.
(A jubileumok valójában a bibliai időkig nyúlnak vissza, de egyházi keretek között 1300-ban váltak rendszeres eseménnyé.)
A 2000-es év rendes jubileuma különösen nagy esemény volt. Ez volt az első szentév, amely egy évezred fordulójára esett, és az évezredforduló nyilvánvalóan a szekuláris világban is óriási érdeklődést váltott ki.
Szentévek, amelyek nem jubileumi évek
A 2000-es nagyszabású jubileumi év előkészítését és megünneplését II. János Pál vezette, és felvezetésként a megelőző évekre különböző témákat jelölt ki.
A katolikusok kedvenc számát, a hármat választva a jubileumot megelőző három évben az előkészületeket a Szentháromság három személyére (Atya, Fiú, Szentlélek) és a három teológiai erényre (hit, remény, szeretet) összpontosította.
A három előkészítő év (1997, 1998, 1999) nem volt ugyan jubileumi szentév, ám mivel a pápa a témákkal különleges fókuszt adott a hívőknek, rendkívüli szentéveknek számítottak.
A különleges témának szentelt szentévek népszerűek; sokan emlékszünk rájuk.
1987-ben II. János Pál pápa Mária-évet hirdetett.
És amikor 1994-ben megírta a Tertio Millennio Adveniente kezdetű enciklikáját a 2000-es évre való felkészülésről, az évet a Család Éveként ünnepelték.
A szentévek gyakran kapcsolódnak évfordulókhoz
Például:
XVI. Benedek pápa 2008. június 28-án, Szent Péter és Szent Pál ünnepének előestéjén Szent Pálnak szentelt évet hirdetett, amely a szent következő évi ünnepéig tartott. Ez a szentév az apostol születésének 2000. évfordulóját ünnepelte, és lehetőséget adott az egyháznak arra, hogy a Biblia Pál által írt számos levelét állítsa középpontba.
A Szent Pál-év után következett a Papság éve (2009. június – 2010. június), Vianney Szent János, a papok védőszentje halálának 150. évfordulója apropóján.
A Katolikus Egyház Katekizmusának kihirdetése után 10 évvel – amely időben egybeesett a II. Vatikáni Zsinat lezárásának 40. évfordulójával -, XVI. Benedek pápa meghirdette a Hit évét. Ez az időszak 2012 októberétől 2013 novemberéig tartott, lehetőséget adva a katolikusoknak, hogy elmélyüljenek hitükben.
Néhány kiemelt év különösen kapcsolódott püspöki zsinatokhoz, amelyek ugyanazzal a témával foglalkoztak.
Benedek megjegyezte, hogy az Eucharisztiáról tárgyaló „Püspöki Szinódust megelőzte és bizonyos értelemben előkészítette az Eucharisztia Éve, melyet a nagyon messzire látó II. János Pál pápa az egész Egyház számára meghirdetett. Ezt az évet 2004 októberében a guadalajarai Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitotta meg, és 2005. október 23-án zárult a XI. Szinódusi gyűlésen és öt boldog szentté avatásával, akik mind kiemelkedtek eucharisztikus lelkiségükkel.” (ld. itt –szerk. megj.)
2020-ban Ferenc pápa hirdette meg az Isteni Ige évét, amely egybeesett Szent Jeromos halálának 1600. évfordulójával. Jeromos legfőképp Biblia fordításáról híres. Ez az év nyomot hagyott az egyház liturgiájában, mert előkészítéseként, Jeromos ünnepén (szeptember 30-án) Ferenc pápa elrendelte Isten igéje vasárnapjának ünnepét. Ezt január harmadik vasárnapján ünnepeljük, vagyis a karácsonyi időszak és Urunk megkeresztelésének ünnepe után.
Ugyanannak az évnek a végén beléptünk a 2020. december 8-tól 2021. december 8-ig tartó Szent József évbe, hogy megünnepeljük Szent Józsefnek az egyetemes egyház védőszentjévé történő kinevezése 150. évfordulóját.
Előfordult, hogy a szent évet kisebb vagy specifikusabb ünnepségek jellemzik. Például Ferenc pápa által az Amoris Laetitia-családévnek nevezett év: 2021. március 19-én, az Amoris Laetitia (A családokban megélt szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítás https://katolikus.hu/dokumentumtar/amoris-laetitia megjelenésének 5. évfordulóján kezdődött és 2022. június 26-án, a X. Római Családtalálkozó idején ért véget.
Rendkívüli jubileumok
A „rendkívüli” jubileumok megünneplésének szokása a 16. században kezdődött. Ezek időtartama néhány naptól egy évig terjedhet.
Az 1900-as években két rendkívüli jubileumi év volt, amelyek a közelgő 2033-as rendkívüli jubileumhoz kapcsolódnak:
Az elsőt 1933-ban XI. Pius pápa hirdette meg Krisztus halálának és feltámadásának 1900. évfordulójára, a másodikat pedig II. János Pál pápa 1933-ban az 1950. évfordulóra.
Ám lehetnek más rendkívüli jubileumi évek is
Például:
XIII. Leó pápa 1886-ra rendkívüli jubileumot hirdetett, a Rózsafüzér Királynőjének védnöksége alá helyezve azt. Az erről szóló enciklikában arról írt, hogy az embereknek keresztényeknek kell lenniük a közéletben, hogy Isten akaratának megfelelő államokat hozzanak létre, és a jubileum kegyelmét azoknak ajánlotta, akik „keresztényként gondolkodnak és cselekednek a közéletben ugyanúgy, mint a magánéletben”.
VI. Pál pápa azért hirdetett rendkívüli jubileumot a II. Vatikáni Zsinat végéhez közeledve, hogy elősegítse az ott megszületett határozatok végrehajtását. A jubileumot 1965 decemberétől 1966 pünkösdig hirdette meg, és a jubileumi búcsú a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak tanulmányozásához kapcsolódott.
Ferenc pápa az Irgalmasság rendkívüli szentévével ajándékozott meg bennünket: ez 2015. december 8-tól, Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepélyes napjától 2016. november 20-ig, a liturgikus év utolsó vasárnapjáig, Krisztus király ünnepéig tartott. Ferenc pápa különösen elkötelezett volt az irgalmasság, mint Isten első attribútuma iránt, mondván: „Isten neve irgalmasság”.
És mi van Leóval?
Ismeretes, hogy Leo 2033-ra fókuszál. Törökországba tett első apostoli útja során – amelynek középpontjában a keresztény egység állt -, azt javasolta, hogy a 2033-as jubileum év lehetne a következő nagy ökumenikus esemény ideje. Az első ökumenikus zsinat 1700. évfordulója a keresztény vezetőket Nikaia városába hívta, a feltámadás 2000. évfordulója pedig javaslata szerint Jeruzsálemben hozhatná őket össze.
Ha jubileumokhoz vagy szent évhez kapcsolható utazásokat tervezgetünk, jusson eszünkbe egy másik nagy évforduló is, főleg az amerikai-perui pápánkkal összefüggésben: Mária 1531-es mexikói megjelenésének 500. évfordulója. Guadalupei Boldogságos Szűz Mária az amerikai kontinensnek, mind az északi, mind a déli részének királynője, és egy, az ő tiszteletére hirdetett szentév biztosan jó alkalom lenne a pápa számára, hogy összekösse két hazáját. A 2031-es Mária-év remek választás lehetne, egyben kiváló felkészülés a 2033-as évre.
Ugyanakkor már 2026 is érdekes évfordulót hoz:
Állítólag XIV. Leó pápa tavaly nyár óta dolgozik első enciklikáján. Úgy tűnik, hogy írása a Rerum novarum (1891) nyomdokaiba lép, amely névrokona, XIII. Leó (1878–1903) enciklikája volt, és amely megalapozta az egyház társadalmi tanítását. Ha XIV. Leó pápa első enciklikája 2026-ban megjelenne, akkor pont a Rerum Novarum 135. évfordulóján születne meg.
Victor Manuel Fernandez bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa az I.MEDIA-val készített novemberi interjújában bejelentette, hogy a pápa első enciklikája nemcsak a mesterséges intelligenciával fog foglalkozni – amely különösen érdekli XIV. Leót -, „hanem a társadalom általános helyzetével is.” Kijelentette, hogy a dokumentum megjelenésére „hamarosan” számíthatunk.
Az olasz médiában már ki is szivárogtatták a címét: Magnifica humanitas, vagyis „Csodálatos emberiség”.
Lehetséges-e, hogy lesz „A keresztény antropológia szentéve”, vagy akár „Az emberi lény szentéve”? Lehetséges.
Végezetül egy utolsó gondolat – hiszen a felvetések és feltételezések száma végtelen!
Bátran kijelenthetjük, hogy Leó pápa nemcsak Ágoston-rendi szerzetes, de Szent Ágostonnak odaadó lelki gyermeke is. Szinte minden beszédében idézi lelki atyját.
Ágoston 430-ban halt meg, vagyis 2030 szinte adja magát, hogy egy évfordulót ünneplő szentév legyen.
Egyéb „ágostoni” lehetőségek: Szent Ágoston 386-ban tért meg, és 391-ben szentelték fel.
Csak Isten tudja, milyen szentévek állnak még előttünk… mindenesetre ezektől függetlenül maradjunk továbbra is a remény zarándokai!
Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia
