Napi Rahangolo 2025.09.21 vasarnap

Napi ráhangoló: „Egy szolga sem szolgálhat két úrnak.” – a rejtett bálványok leleplezése

Évközi 25. vasárnap

Ám 8,4-7; 1Tim 2,1-8; Lk 16,1-13

Egy szolga sem szolgálhat két úrnak.”

Nagyon szomorú és felettébb kiábrándító, ám Krisztus hiteles követéséhez elengedhetetlen tapasztalat az azzal való szembesülés, hogy annyi év, annyi elmélkedés, annyi lelkigyakorlat, annyi isteni megvilágosítás, lelki öröm s oly sok fönséges Tábor-hegyi élmény után még mindig – ha kimondatlanul s talán öntudatlanul is – csaknem szüntelenül két úrnak (ha nem többnek) szolgálunk – világosan kimondva: bálványimádók vagyunk. Hiszen mindaz bálvány, amit elébe helyezünk Istennek, márpedig, valljuk be, amikor erőt vesznek rajtunk a szenvedélyek, indulatok, kívánságok, Isten másodrendű szereplő, jelentéktelen háttérfigura lesz az életünkben, vagy még az sem.

Mindannyian sima útról álmodoztunk: elfogadtuk, hogy minden kezdet nehéz, de azt hittük, hogy egyszer csak, a nagy, radikális döntés meghozatala után minden egyértelművé és könnyűvé lesz. Eleséseink fájdalmas realizmusa viszont arra tanít, hogy mindig távolságtartóan és némi egészséges gyanakvással kell tekintenünk vallási lelkesedésünkre. Az evangéliumbéli hűtlen intézőt nem bűnében, hanem ügyességében és nem lankadó, találékony újrakezdésében állítja elénk példaképül az Úr. Csöndes, békességes óráinkban se feledjük, ahogy a szentek sem feledték soha, hogy kicsoda az Isten, és kik vagyunk mi, gyarló emberek. Ha szemet hunyunk a lelkünk mélyén bóbiskoló, de bármikor felhergelődő vadállatok létezése fölött, s abban a hiszemben, hogy csak az Úrnak szolgálunk, és nem befolyásol bennünket sem pénz, sem hírnév, sem a test, kezdjük elbízni magunkat, bár még észre sem vettük, máris az Ellenség befolyása alá kerültünk.

Imádság

Urunk Jézus, kérünk, segíts, hogy ne akarjuk lekicsinyelni az áteredő bűn okozta sebzettségünket, emberi létezésünk töredékes, fájdalmas és nyomorult voltát, ugyanakkor óvj meg attól a kísértéstől is, hogy mindezzel szembesülve feladjuk a szentségre való törekvést. Add nekünk kegyelmedet, hogy valahányszor lelepleződünk önmagunk előtt, hogy két úrnak szolgálunk, mindannyiszor bizalommal és még buzgóbb elhatározással újítsuk meg Neked való önátadásunkat.


A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.

Válasszon egy vagy több listát
Listák
Adatkezelési hozzájárulás

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

2 hozzászólás

  1. Szereto ATYAM ,hala,hogz VELED ,S BENNED mindenre van ereje az embernek,hisz TE mondtad >kerjetek es kaptok, zorgessetek s megnyittatik
    Koszonom ,hogy alkalmat adtal megismerjem azt ,hogy minden lehetseges annak aki hisz es bizzik

  2. INRI,
    a bün elengedhetetelen emlegetése furcsa reakciókat kelt. Vannak templomok ahol mindig gyonatás van, há`l Istennek. Egyik alkaolmmal ott várok a soromra, (4 -en voltak elöttem) a kispadon, akkor megszolal egy molett, örök-fiatal susorgó nö: “szivesen jövök már gyónni”…”Valamikor nem érdekelt. De mamár tudom, hogy naponta vétkezek…jo az a gyónas sürüen ahogy csak lehet, pedig már régen sincsenek olyan nagy büneim, mint anno”… erre mindenki aki hallotta, elfordulván magába mélyedt…Ezen kissé megsertödve folytatta: ” bizon bizon micsoda büneim voltak ám nekem- folytatta sejtelemesen, amolyan huncut dicsekvéssel a hangjában… Erre már elmentek mellöle, a mellette ülöök…