A mentális ima erősebb lehet, mint a kötött szövegű ima

Az Aleteia szerzője, Philip Kosloski úgy véli, hogy noha a kötött szövegű imák, mint például a rózsafüzér, jók és hasznosak, a mentális ima nagyobb hatással lehet a lelkünkre, és mélyebb egységbe von minket Istennel.

Amikor imádkozni tanulunk, az első lépéseket mindig a kötött szövegű imák, mint például a Miatyánk és az Üdvözlégy Mária megtanulása jelentik.

Bár ezek nagyon jó imák, és soha ne is hagyjuk el őket, lelki életünkben az elmélkedő, elgondolkodó mentális imáknak is helyet kell kapniuk.

Ez az imádságtípus azt jelenti, hogy az örömeinket és bánatainkat egyszerű elmondjuk Istennek.

A mentális ima előnyben részesítése

Szalézi Szent Ferenc a Filótea vagyis a jámborság útja című művében odáig megy, hogy a mentális imát előnyben részesíti a kötött szövegű imákkal szemben:

„Az olvasó igen hasznos módja az imának, ha jól tudjuk végezni. Helyesen cselekszel továbbá, ha az Úr Jézusról a Boldogságos Szűzről s a szentekről szóló litániákat elmondod, vagy egyéb imákat végzesz, melyek az egyházilag helybenhagyott imakönyvekben találhatók. Mindennek azonban csak akkor van igaz értéke, ha mindenekfölött az elmélkedő imával foglalkozol, ha ugyan Isten neked megadja a hozzávaló kegyelmet. Ha pedig ennek elvégeztével dolgaid vagy más egyéb ok miatt nincs időd a szóbeli imára, ez ne nyugtalanítson téged. Ez esetben elegendő, ha az elmélkedés előtt vagy után az Úr imáját, az angyali üdvözletet s a hiszekegyet elmondod.”

Ezután elmagyarázza, hogy ha egy kötött ima elmondása közben úgy érezzük, hogy szívesebben szólnánk Istenhez nyíltan egy mentális imában, akkor bátran hagyjuk abba, amit csinálunk, és változtassunk irányt:

„Ha a szóbeli imádság közben szíved a belső elmélkedő imához vonzódik, akkor kövesd e vonzalmat nyugodtan, az ne zavarjon, hogy minden szokásos szóbeli imádat nem végezted el. Mert az elmélkedés s a szív imája kedvesebb Isten előtt s magunkra nézve is üdvösségesebb, mint az ajkaknak imádsága.”

Az egyik fő oka annak, hogy a mentális ima erőteljesebb lehet, mint a kötött szóbeli ima, az, hogy jellemzően ebben az imatípusban tárjuk Isten elé a szívünket.

Csábító lehet, hogy egyfajta mankóként használjuk a kötött szövegű imákat, noha ezekben soha nem a saját szavainkkal szólunk Istenhez.

Isten mindenekelőtt azt szeretné, hogy kapcsolatot alakítson ki velünk, ezt pedig nehéz elérni, ha soha nem beszélünk hozzá úgy, mintha egy barátunkkal beszélnénk.

A kötött, szóbeli ima minden bizonnyal nagyon jó gyakorlat, de ha soha nem szólunk Istenhez a szívünk legmélyéről, akkor valószínűleg soha nem is fogunk növekedni Isten iránti szeretetünkben.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia