Napi evangélium – 2025. augusztus 10., Évközi 19. vasárnap

OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből

Isten előre jelezte választott népének
az egyiptomi rabságból való szabadulás éjszakáját.
Izrael népe így felkészülten várta a kivonulás óráját.
Az Egyiptomból való kivonulás éjszakája nem érte váratlanul
atyáinkat, mert hittek, Uram, a te esküvel megerősített ígéreteidnek.
Így bátran néztek az események elébe. Bizalommal várta néped az igazak
szabadulását és a gonosz ellenség vesztét.
Amivel ugyanis az ellenséget sújtottad, azzal minket felmagasztaltál,
amikor hívtál bennünket. Mert titokban áldozták fel a bárányt a dicső
atyák buzgó fiai, és egy szívvel-lélekkel kötelezték el magukat az
isteni törvénynek, hogy szent őseink egyformán osztoznak a közös
javakban és a közös veszélyekben, s már előre rázendítettek az atyák
hálaénekeire.

Ez az Isten igéje.

Bölcs 18,6-9

Hosszabb forma:
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
A hit hősei abba az országba vágyódtak amelyet nem emberkéz épített.
Testvéreim!
A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk. Őseink ebből merítettek bizonyosságot.
Ábrahám hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy.
Hittel telepedett le az ígéret földjén, idegen országban. Sátorban lakott Izsákkal és Jákobbal, akik ugyanazt az ígéretet örökölték. Várta ugyanis azt a szilárd alapokon nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez és épít.
Sára is a hitében kapta az erőt, hogy előrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért ettől az egytől, noha már nem volt fiatal, annyian származnak, mint az égen a csillag vagy mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye.
*
Hitben hunytak el ők mind, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messziről látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön. Akik így beszélnek, megvallják, hogy hazát keresnek.
Ha arra a földre gondoltak volna, ahonnan kijöttek, lett volna alkalmuk a visszatérésre. De egy jobb haza után vágyódtak, a mennyei után. Ezért az Isten sem szégyelli, hogy Istenüknek hívják, hiszen hazát készített nekik.
Ábrahám hittel áldozta fel Izsákot, amikor az Isten próbára tette. Kész volt feláldozni egyszülöttjét, ő, aki ígéretképpen kapta, és hallotta: „Izsák által lesznek utódaid.” Biztosra vette, hogy az Isten képes a halottakat is feltámasztani. Ezért vissza is kapta, mintegy előképül.
Ez az Isten igéje.

Vagy rövidebb forma a *-ig Zsid 11,1-2.8-12
Zsid 11,1-2.8-19

Hosszabb forma:
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Mindig álljunk készen a végső számadásra, bármikor szólít is az Úr!
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
(* „Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek
adja az országot.
Adjátok el, amitek van, és osszátok ki a rászorulóknak. Készítsetek
magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben,
ahol tolvaj nem fér hozzá, és a moly nem rágja szét. Ahol a kincsetek,
ott a szívetek is. *)
Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.
Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt
megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki.
Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál.
Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár
és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor
érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a
tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát,
mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
(* Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy
mindenkinek?”
Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé
rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál.
Bizony mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza.
De ha a szolga azt mondja magában: Uram bizonyára késni fog, és
elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg
részegeskedik, akkor ennek a szolgának az ura megérkezik olyan napon,
amikor nem is várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül
megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja.
Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata
szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz
olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap.
Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak,
attól többet kérnek számon.” *)

Ezek az evangélium igéi.

Vagy rövidebb forma a *-ok közötti rész kimarad Lk 12,35-40
Lk 12,32-48