Napi evangélium – 2024. március 3., Nagyböjt 3. vasárnap

OLVASMÁNY Mózes második könyvéből

Isten a Sínai-hegyen kihirdeti a tízparancsolatot.
Isten a Sínai-hegynél táborozó népnek ezeket a parancsolatokat hirdette ki:
„Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyen más Istened rajtam kívül!
Ne készíts magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent van a földön, vagy a vizekben a föld alatt!
Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok! Azoknak vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, a harmadik és a negyedik nemzedéken. De ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsaimat.
Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki az ő nevét hiába veszi!
Emlékezzél meg a szombatról és szenteld meg! Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat. A hetedik nap azonban a nyugalom napja az Úrnak, a te Istenednek. Ezért semmiféle munkát nem szabad végezned ezen a napon, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek. Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napot pedig megáldotta és megszentelte.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked!
Ne ölj!
Ne törj házasságot!
Ne lopj!
Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!

Ne kívánd el felebarátod házát, ne kívánd el felebarátod feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé!”
Ez az Isten igéje.

vagy rövidebben:

OLVASMÁNY Mózes második könyvéből

Isten a Sínai-hegyen kihirdeti a tízparancsolatot.
Isten a Sínai-hegynél táborozó népnek ezeket a parancsolatokat
hirdette ki:
“Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjérôl, a
szolgaság házából.
Ne legyen más Istened rajtam kívül!
Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja
büntetlenül azt, aki az ő nevét hiába veszi!
Emlékezzél meg a szombatról és szenteld meg!
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet
az Úr, a te Istened ad neked!
Ne ölj!
Ne törj házasságot!
Ne lopj!
Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!
Ne kívánd el felebarátod házát, ne kívánd el felebarátod feleségét,
sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát,
sem más egyebet, ami az övé!”

Ez az Isten igéje.

Kiv 20,1-17 vagy röv.: Kiv 20,1-3.7-8.12-17

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből

Testvéreim! A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg oktalanság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége. Hiszen Istennek az „oktalansága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél.
Ez az Isten igéje.

1Kor 1,22-25

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, * hogy örökké éljen minden őbenne hívő. (Jn 3,16 – 1 D² tónus.)

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből

Abban az időben mivel közel volt a zsidók húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?”
Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!”
A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?”

Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor föltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
És amíg (Jézus) a húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék előtte az emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben.
Ezek az evangélium igéi.
Jn 2,13-25