Napi evangélium – 2024. január 14., Évközi 2. vasárnap

OLVASMÁNY Sámuel első könyvéből

Sámuel, gyermekkorától fogva Éli főpap mellett az Úrnak szolgált. Az
Úr templomában aludt, ahol az Isten ládája volt. Az Úr megszólította:
„Sámuel, Sámuel!” A gyermek ezt felelte: „Itt vagyok.” Aztán
odafutott Élihez, és azt mondta: „Itt vagyok, hívtál.” Éli ezt
válaszolta: „Én nem hívtalak, feküdj le és aludj.” Erre elment, és
lefeküdt aludni.
Az Úr azonban újra szólította Sámuelt. Sámuel fölkelt, odament
Élihez, és azt mondta: „Itt vagyok, hívtál.” Ő azt felelte: „Nem
hívtalak, fiam, feküdj le és aludj!” Sámuel ugyanis még nem ismerte az
Urat, mert az Úr szava még nem nyilatkozott meg neki.
Ezután az Úr ismét szólította Sámuelt, harmadszorra. Az fölkelt,
odament Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, hívtál.” Erre Éli
megértette, hogy az Úr szólította a fiút. Ezért azt mondta Sámuelnek:
„Menj, feküdj le és aludj, aztán ha valaki szólít, így válaszolj:
»Szólj, Uram, hallja a te szolgád.«” Sámuel elment és visszafeküdt a
helyére.
Akkor megjelent az Úr megállt előtte és szólította mint az előző
alkalommal: „Sámuel, Sámuel!” És Sámuel így válaszolt: „Szólj, Uram,
hallja a te szolgád!”
Sámuel növekedett, az Úr pedig vele volt, és nem hagyta, hogy
egyetlen szava is meghiúsuljon.

Ez az Isten igéje.

1Sám 3,3b-10.19

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből

Testvéreim! A test nem a kicsapongásért van, hanem az Úrért, az Úr
pedig a testért. Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával
minket is feltámaszt.
Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Aki azonban az Úrral
egyesül, egy lélek vele.
Kerüljétek a testiség bűnét! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a
testén kívül van, de a kicsapongó a tulajdon teste ellen vét.
Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit
Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatoké? Nagy volt
a ti váltságdíjatok. Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben!

Ez az Isten igéje.

1Kor 6,13c-15a.17-20

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből

Abban az időben ott állt (Keresztelő) János két tanítványával, és mihelyt meglátta
Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!”
Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta , és követni kezdte
Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte:
„Mit kívántok?”
Azok ezt felelték: „Rabbi – ami annyit jelent, hogy Mester –, hol
laksz?”
„Jöjjetek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek tehát vele,
megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra körül volt.
A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust), az
egyik , András volt, Simon Péter testvére. Ő először testvérével,
Simonnal találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más
szóval a Fölkentet”, és elvitte Jézushoz.
Jézus rátekintett, és így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de
Kéfásnak, azaz Péternek fognak hívni.”

Ezek az evangélium igéi.
Jn 1,35-42