Hogyan imádkoztak a régi korok hívei?

Imádkozás a régi Magyarországon címmel idén is megrendezte éves nagykonferenciáját az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, hagyományainak megfelelően a húsvétot követő pénteken és szombaton, ami most április 9-10-re esett. Ezúttal azonban a járványügyi helyzetre való tekintettel nem személyesen, hanem online platformon tanácskoztak a konferencia résztvevői.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő kutatócsoport egyik kiemelt célja a 16–18. századi lelkiség forrásainak feltárása, a lelkiségtörténet kutatása elsősorban imák, népénekek és prédikációk szisztematikus gyűjtése és elemzése révén. A csoport továbbá tudatosan keresi és ápolja a kapcsolatot a lelkiségtörténettel foglalkozó kutatókkal, ennek fóruma a kutatócsoport által évente két alkalommal szervezett konferencia, egy kisebb műhelykonferencia, illetve az éves nagy tanácskozás. Ennen révén nemcsak a saját eredményeiket publikálják, de a témával foglalkozók eredményeit is közreadják, így biztosítva annak lehetőségét, hogy a lelkiségtörténettel foglalkozó tanulmányok koncentráltan jelenjenek meg.

Az idén körbejárt téma, az ima, az imádkozás az elmúlt tizenegy évben 2010 után ezúttal másodszor került a fókuszba, talán ennek is köszönhetően igen nagy volt az érdeklődés, 32 előadó jelentkezett előadással, amelyek remélhetően még az idén tanulmánykötetben is olvashatók lesznek. Míg 2010-ben elsősorban a szövegek és a szöveghordozók álltak a vizsgálódás középpontjában, vagyis az egyes imakönyvek belső világába kalauzolás, az imádságok, imakönyvek titkainak felfejtése volt a cél, az idén egy lépéssel hátrébb lépve, tágabb horizontba helyezve vizsgálták az előadók az imádságot, az imádkozó embert, a spiritualitás különböző megnyilvánulásait, s az előadások, mint egy nagy mozaik különböző darabjai adtak képet arról, hogy az Istenhez fordulás különböző módon, helyen, formában, időben hogyan valósult meg.

A konferencia interdiszciplináris jellegét mutatja, hogy az irodalomtudomány mellett a történettudomány, a néprajz, a zenetörténet, művészettörténet kutatói adtak számot eredményeikről. Az előadások nagy része a kora újkorba kalauzolta a hallgatóságot, de a középkor mellett és az abban gyökerező, de még a 20. században is ható és működő spiritualitás felelevenítése is jól láttatta, hogy a lelkiségtörténetre vonatkozó kutatások akár évszázadokon átívelő folyamatokra mutathatnak rá. A konferencia dedikált célja volt az imakönyvek elemzésén túl az imádságok szerepének, előfordulásának vizsgálata más műfajú szövegekben, így a prédikációk, népénekek, kalendáriumok esetében, valamint a műfajérintkezések bemutatása, így például vers, királytükör, prédikáció és az imádság átjárhatóságának vizsgálata, illetve az imádságokat kísérő, attól eltérő műfajok elemzése, lásd imamagyarázatok, de ugyanígy témája volt a konferenciának az ima és annak rokon műfajai, az elmélkedés és a soliloquium közötti határok vizsgálata. A programban olyan előadások is fontos szerepet kaptak, amelyekben zenei vagy képzőművészeti ábrázolások bemutatása és elemzése járult hozzá a korabeli lelkiség megértéséhez, ezzel is rámutatva arra, hogy a szövegek mellett a képiség is mennyire elengedhetetlen részét képezi a lelkiségtörténetnek, és mindezt komplex módon látva kerülhetünk közelebb a kora újkor vallásgyakorló emberéhez.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

A konferencia online formájának köszönhetően mind az előadók, mind a hallgatóság nagy számban vett részt határon innen és túl is, s ha a kutatócsoport konferenciái védjegyét, a jó hangulatú légkört teljes egészében nem is sikerült az online térbe átvinni, összességében elmondható, hogy számos új eredménnyel, s nem utolsó sorban jó élménnyel, szellemi felfrissüléssel gazdagodhatott mindenki, aki bekapcsolódott a kétnapos tanácskozásba.

MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport tagjai remélik, hogy jövőre élőben rendezhetik meg a XV. Lelkiségtörténeti Konferenciát, amely szándékuk szerint a lelkiségtörténeti kutatások elmúlt 15 évének, a csoport fennállásának 10. évfordulója alkalmából egy átfogó jellegű, a vonatkozó kutatásokat bemutató, összegző, értékelő konferencia lesz.

Tudjon meg többet az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport honlapjáról és Facebook-oldaláról.  

Az összefoglalót Bajáki Rita, a PPKE BTK-n működő MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport tagja írta.