BIY HU cover 36. nap

36. nap: Manna az égből – Biblia egy év alatt podcast

Győzelmi ének.

Akkor Mózes Izrael fiaival együtt ezt az éneket énekelte az Úrnak: Magasztalom az Urat, mert dicsőség övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette. Az Úr az erősségem és menedékem, ő lett a szabadítóm. Ő az én Istenem, őt dicsőítem. Ő az atyáim Istene, őt magasztalom. Az Úr nagy harcos, Jahve a neve. A fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette, legjobb harcosai elmerültek a Sás-tengerben. A hullámok elborították őket, úgy merültek a mélybe, mint a kő. Uram, a jobbod kitűnik erejével, Uram, a jobbod leveri az ellenséget. Dicsőséged nagyságával megbénítottad ellenségeidet, haragod tüze megemésztette őket, mint a pelyvát. Orrod leheletétől a víz feltornyosult, a hullámok megálltak, mint a fal, a habok a tenger közepén megmerevedtek. Az ellenség így szólt: üldözőbe veszem, utolérem őket, szétosztom a zsákmányt, s lelkem kielégül. Kivonom kardomat, s kezem elpusztítja őket. De te kifújtad leheletedet, s a tenger elborította őket. Úgy merültek el, mint az ólom, a hatalmas hullámokban. Uram, ki hasonlít hozzád az istenek közül? Kit övez a szentség úgy, mint téged? Félelmetes vagy tetteidben, csodákat művelsz. Kinyújtottad jobbodat, a föld elnyelte őket. A népet, amelyet kiszabadítottál, jóságosan vezetted, elvitted hatalmaddal szent lakóhelyedhez. A népek hallották és remegtek, Filisztea lakóit gyötrelem szállta meg. Edom fejedelmei megijedtek, Moáb vezetőit elfogta a félelem, s Kánaán minden lakója reszketett. Félelem és rettegés fogta el őket, karod erejétől megmerevedtek, mint a kő. Így vonult át néped, Uram, így vonult át a néped, melyet kiváltottál. Elhoztad őket és elültetted, a hegyen, amely a te szent örökséged. Ezt a helyet, Uram, te tetted lakóhelyeddé, ezt a szentélyt, Uram, a te kezed készítette. Az Úr uralkodik örökkön-örökké. Amikor a fáraó lovai, szekerei és lovasai beértek a tengerbe és az Úr visszazúdította rájuk a vizet, és amikor Izrael fiai a száraz tengerfenéken átvonultak, akkor Mirjam prófétanő, Áron nővére, kezébe vette a dobot, s az asszonyok mind utána mentek dobbal, táncot lejtve. Mirjam így énekelt előttük: „Magasztaljátok az Urat, mert dicsőség övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette.”

II. VÁNDORLÁS A PUSZTÁBAN
Mara.

Ezután Izrael Mózes parancsára elindult a Sás-tengertől, Sur pusztája felé vették útjukat, s három napig meneteltek anélkül, hogy vizet találtak volna. Marába érkezve sem tudtak vizet inni, mert keserű volt. Ezért hívják a helyet Marának. A nép zúgolódott Mózes ellen, és megkérdezték: „Mit fogunk inni?” Ő az Úrhoz fordult, s az Úr mutatott neki egy fadarabot. Mózes a vízbe dobta, s az édessé vált tőle. Itt adott nekik törvényt és jogot, és állította őket választás elé. Így szólt: „Ha hallgatsz Uradnak, Istenednek szavára, és azt teszed, ami helyes az ő szemében, ha engedelmeskedsz parancsainak, és követed minden utasítását, akkor nem sújtalak semmiféle betegséggel, amelyekkel az egyiptomiakat sújtottam. Én, az Úr vagyok a te orvosod.” Ezután Elimbe érkeztek. Ott tizenkét forrás volt és hetven pálmafa. Itt táboroztak le a víz mellett. A manna és a fürjek. Elindultak Elimből, és az Egyiptomból való kivonulásuk utáni második hónap 15. napján Izrael egész közössége Szin pusztájába érkezett, amely Elim és a Sínai-hegy között terül el. Itt a pusztában az izraeliták egész közössége zúgolódott Mózes és Áron ellen. Izrael fiai ezzel estek nekik: „Inkább haltunk volna meg az Úr keze által Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk és jóllaktunk kenyérrel. Ti pedig ide hoztatok a pusztába, hogy az egész közösség éhen vesszen.” De az Úr így szólt Mózeshez: „Nézd, én kenyeret hullatok nektek az égből. A nép menjen ki, és gyűjtsön magának egy napra valót belőle. Így akarom próbára tenni, hogy parancsom szerint jár-e el. Ha a hatodik napon elkészítik, amit hazavittek, kétszer annyi lesz, mint amit naponként gyűjtöttek.” Mózes és Áron így szóltak Izrael fiainak egész közösségéhez: „Ma este megtudjátok, hogy az Úr hozott ki benneteket Egyiptomból, holnap reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét. Ő ugyanis hallotta az Úr elleni zúgolódástokat. Mi vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtok?” Mózes azután így folytatta: „Ma este az Úr húst ad nektek enni és holnap reggel kenyeret, hogy jóllakjatok. Az Úr ugyanis hallja, hogy ellene zúgolódtok. Mi vagyunk mi? Zúgolódástok nem ellenünk irányul, hanem az Úr ellen.” Mózes így szólt Áronhoz: „Mondd az izraeliták egész közösségének: járuljatok az Úr elé, mert ő hallotta zúgolódástokat.” Amikor Áron közölte ezt az izraeliták egész közösségével, és ők a puszta felé fordultak, az Úr dicsősége megjelent felhő alakjában. Az Úr így szólt Mózeshez: „Hallottam Izrael fiainak zúgolódását. Közöld velük: ma este húst fogtok enni, és holnap reggel jóllakhattok kenyérrel. Erről fogjátok megismerni, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek.” Valóban, estére fürjcsapat jelent meg, és ellepte a tábort. Reggel pedig harmatozó felhő volt a tábor körül. Amikor a harmatozó felhő felszállt, a puszta talaján valami finom szemcsés dolog volt, olyan, mint a dér a földön. Izrael fiai észrevették és kérdezték egymást: mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. Mózes így szólt hozzájuk: „Ez az a kenyér, amelyet az Úr ad nektek enni. Az Úr parancsa a következő: mindenki szedjen belőle szükségletének megfelelően, fejenként egy omert számítva, a családtagok száma szerint. Mindenki csak a sátrában lakó személyek számára hozzon belőle.” Izrael fiai így tettek és gyűjtöttek, az egyik többet, a másik kevesebbet. De amikor omerrel megmérték, aki sokat gyűjtött, annak nem volt fölöslege, aki keveset, annak nem volt hiánya. Mindenki szükségletének megfelelően gyűjtött. Mózes még ezt mondta: „Senki ne tegyen el belőle másnap reggelre.” De nem hallgattak Mózesre, és egyesek mégis eltették másnapra. Ez azonban tele lett féreggel és bűzlött, ezért Mózes megharagudott rájuk. Így aztán reggelenként gyűjtötték, mindenki szükséglete szerint. Hanem amikor a nap erősen kisütött, elolvadt. A hatodik napon kétszer annyi ételt gyűjtöttek, két omert egy személyre. A közösség elöljárói Mózeshez jöttek és jelentették. Ő így válaszolt: „Az Úr parancsa ez: holnap a teljes nyugalom napja van, az Úr szombatja. Most tegyétek kemencébe, amit meg akartok sütni, és most főzzétek, amit meg akartok főzni. A fölösleget tegyétek el holnapra.” El is tették másnapra, ahogy Mózes parancsolta: ez nem bűzlött, és férgek sem voltak benne. Mózes így szólt: „Ma ezt egyétek, mert ma az Úr nyugalomnapja van, ma nem találtok kint semmit. Hat napon át gyűjtsetek, de a hetedik nap szombat; azon nincs semmi.” Amikor a népből egyesek a hetedik napon kimentek gyűjteni, nem találtak semmit. Ekkor az Úr így szólt Mózeshez: „Meddig késlekedtek még és nem követitek parancsaimat meg utasításaimat? Lássátok meg, hogy az Úr adta nektek a szombatot, ezért juttat nektek a hatodik napon két napra való eledelt. A hetedik nap maradjon mindenki otthon és senki se hagyja el lakását.” A nép a hetedik napon tartózkodott is minden munkától. Izrael háza mannának nevezte ezt. Fehér volt, mint a koriandermag, s olyan íze volt, mint a mézeskalácsnak. Mózes kihirdette: „Az Úr ezt parancsolja: töltsetek meg belőle egy omert, és tegyétek el a jövendő nemzedék számára, hogy lássa azt a kenyeret, amellyel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak Egyiptomból.” Mózes utasította Áront: „Végy egy edényt, tégy bele egy omer mannát, s állítsd az Úr elé, hogy megmaradjon a jövő nemzedékek számára.” Áron tehát vett egy edényt és megtöltötte egy omer mannával, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta, s a bizonyság elé helyezte, hogy megmaradjon. Izrael fiai negyven évig ették a mannát, amíg csak lakott vidékre nem érkeztek. Addig ették a mannát, amíg Kánaán földjének határához értek. Az omer egy efának a tizedrésze.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

III. A TISZTA ÉS TISZTÁTALAN MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
A TISZTA ÉS TISZTÁTALAN ÁLLATOK

A) A szárazföldi állatok.Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: „Mondjátok meg Izrael fiainak: Nézzétek, az összes szárazföldi állatok közül ezeket ehetitek. Minden állatot, amelyeknek hasított körmű, villás patája van, és amely kérődzik, megehettek. De vannak közöttük, amelyek kérődznek és hasított körmük van, mégsem ehetitek őket. A tevét tartsátok tisztátalannak, mert bár kérődzik, de nem hasított körmű. Tartsátok tisztátalannak a szirti borzot, mert kérődzik ugyan, de nem hasított körmű. Tartsátok tisztátalannak a nyulat, mert kérődzik ugyan, de nem hasított körmű. Tartsátok tisztátalannak a sertést, mert bár hasított körme, villás patája van, de nem kérődzik. B) A vízi állatok.Ne egyétek meg a húsát, ne érintsétek a hulláját, tartsátok tisztátalannak. A vízben élő állatok közül ezeket ehetitek. Azokat, amelyeknek uszonyuk és pikkelyük van, s vízben, tengerben vagy folyóban élnek, mind megehetitek. De amelyeknek a tengerben és a folyóban nincs uszonyuk és pikkelyük, az ilyen állatokat és élőlényeket, amelyek ott élnek, tartsátok tisztátalannak. Tekintsétek őket tisztátalannak, ne egyétek a húsukat és utáljátok a hullájukat. C) A madarak.Azt, ami vízben él, de nincs uszonya és pikkelye, mind tartsátok tisztátalannak. A madarak közül ezeket tartsátok tisztátalannak; ne egyetek belőlük, mert tisztátalanok: a keselyű, a szakállas keselyű, a réti sas, a fekete kánya és a vörös kánya különféle fajtái, a varjak különféle fajtái, a strucc, a kuvik, a sirály, a karvalyok különféle fajtái, a fülesbagoly, a bagoly, a kormorán, a vöcsök, az íbisz, a pelikán, a fehér keselyű, D) A szárnyas rovarok.a gólya, a különféle gémek, a búbos banka, a denevér. Minden szárnyas rovart, amely négy lábon mászik, tartsatok tisztátalannak. A négy lábon mászó szárnyas rovarok közül csak a következőket ehetitek meg: azokat, amelyeknek a lábszáruk fölött combjuk van, hogy szökdécselhessenek a földön. Tehát ezeket ehetitek meg: a vándorsáska különféle fajtáit, a szolham-sáskát, a hargol-sáskát és a hangab-sáskát. De minden más szárnyas rovart tartsatok tisztátalannak.

A tisztátalan állatok érintése.

Ezektől váltok tisztátalanná: aki megérinti hullájukat, estig tisztátalannak számít. Aki hullájukat cipeli, mossa ki a ruháját, s estig tisztátalannak számít. Azokat az állatokat, amelyek nem hasított körműek és nem kérődznek, tartsátok tisztátalannak; aki megérinti őket, tisztátalanná válik. Azokat a négylábú állatokat, amelyek egész talpukon járnak, tartsátok tisztátalannak; aki érinti hullájukat, estig tisztátalan marad. E) A szárazföldi állatok.Aki cipeli hullájukat, mossa ki a ruháját, és estig számítson tisztátalannak. Ezeket tekintsétek tisztátalannak. A földön mászkáló állatok közül ezeket tartsátok tisztátalannak: a vakondot, az egeret, a különféle gyíkokat, a gekkót, a fürge gyíkot, a zöld gyíkot, a szalamandrát és a kaméleont.

A tisztátalanok érintése.

Az összes kisállatok közül tehát ezeket tartsátok tisztátalannak. Aki megérinti hullájukat, estig tisztátalannak számít. Azok a tárgyak, amelyekre ilyen hulla ráesik, mind tisztátalanná válnak: minden faedény, ruha, bőr, zsák és minden edény. Vízbe kell tenni és estig tisztátalannak számít, azután megtisztul. Minden cserépedényt, amelybe ilyen hulla beleesett, össze kell törni: a tartalma is tisztátalanná lesz. Minden ehető étel, amely ilyen vízhez ér, tisztátalan lesz. Minden ital, amelyet inni szoktak, tisztátalanná válik, bármi is. Minden, amire ilyen hulla ráesik, tisztátalannak számít. A kemencét és a tűzhelyet szét kell szedni, mivel tisztátalanná váltak és tisztátalanok maradnak számotokra, de a forrás, a ciszterna és a nagy tó tiszta marad. Aki azonban megérint egy benne levő hullát, az tisztátalanná válik. Ha a hulla a vetőmagra esik, az tiszta marad. De ha a mag be van áztatva vízbe, és ilyen hulla beleesik, akkor tartsátok tisztátalannak. Ha olyan állat hullott el, amely egyébként táplálékul szolgál, aki megérinti hulláját, estig tisztátalannak számít. Aki eszik a húsából, mossa ki a ruháját, és estig számítson tisztátalannak. Aki elcipeli hulláját, mossa ki a ruháját és estig számítson tisztátalannak.

Tanító célzatú gondolatok.

Minden kisállat, amely a földön mászkál, tisztátalan, tehát nem ehetitek meg. Mindegyik, amelyik a hasán csúszik, mindegyik, amelyik négy lábon mászik, azaz röviden minden kisállat, amely a földön mászkál, tisztátalan, tehát nem ehettek belőle. Ne tegyétek magatokat tisztátalanná ezekkel a csúszómászó állatokkal, ne szennyezzétek be magatokat velük, és azok ne szennyezzenek be titeket. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek. Ti megszentelődtetek, szentté lettetek, mivel én szent vagyok. Ezért ne tegyétek magatokat tisztátalanná a földön mászkáló állatokkal. Én, az Úr vezettelek ki benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek: legyetek szentek, mivel én is szent vagyok.”

Befejezés.

Ez az állatokra, a madarakra és az összes élőlényre vonatkozó törvény; azokra, amelyek a vízben nyüzsögnek és a szárazföldön mászkálnak. Az a célja, hogy megkülönböztesse a tisztát a tisztátalantól, az ehető állatokat azoktól, amelyeket nem szabad megenni.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

71 (70). ZSOLTÁR. ÖREGEDŐ EMBER IMÁJA

Uram, hozzád menekülök, ne hagyj soha szégyent vallanom! Igazságodban ments meg, szabadíts meg! Fordítsd felém füled és siess segítségemre! Légy megmentő sziklám, erős váram! Valóban te vagy sziklám és váram. Istenem, ments meg engem a gonoszok kezétől, a bűnösök és hatalmaskodók öklétől! Mert te vagy, Istenem, bizodalmam, Uram, te vagy reményem ifjúságom óta. Anyám méhétől fogva veled tartottam, anyám ölétől kezdve te voltál osztályrészem, mindig tebenned bizakodtam. Csodálat tárgya lettem sokak szemében, hisz hatalmas gyámolom te vagy. Szám tele volt dicséreteddel, egész nap tele dicsőítéseddel. Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy! Ellenségeim úgyis megszólnak, szemmel tartanak, ellenem beszélnek. Azt mondják: „Elhagyta az Úr, űzzétek, fogjátok el, hisz senki sincs már, aki pártját fogná!” Istenem, ne maradj távol tőlem, Uram, siess segítségemre! Valljanak szégyent, kik vesztemre törnek, és pusztuljanak el! Akik bajt hoznak rám, azokat érje szégyen és gyalázat! Én azonban mindig reménykedem, és mindennap gyarapítom dicséreted. Szám hirdeti igazságosságodat, naphosszat segítségedet. Eljövök az Úr erejében, és csak a te tetteidet dicsőítem. Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, még ma is csodáidról emlékezem. De öregkoromra, aggságomban se hagyj el, Istenem! Hadd hirdessem e nemzedéknek karodat, és minden utódomnak hatalmadat, és igazságosságodat, Istenem, amely fölér az égig! Nagy dolgokat vittél véghez; ki olyan, mint te, Istenem? Sok kemény terhet raktál rám, de újra életet adsz, és kiemelsz a földnek mélyéből. Állítsd helyre híremet és engedd, hogy újra megvigasztalódjam. S hűségedet, Uram, zeneszóval magasztalom, Izrael Szentje, hárfán játszom neked. Ajkam örül, amikor neked énekelek, s lelkem ujjong, mert megváltottad. Naphosszat áldja nyelvem igazságosságodat, mert szégyen érte s gyalázat azokat, akik vesztemet akarták!

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ima

Mennyei Atyánk! Dicsőítünk téged! Köszönjük az igédet! Köszönjük azt az ajándékot, amivel kinyilatkoztatod a szívedet nekünk a Szentíráson keresztül. Engedd, hogy a Szentírás, a te igéd és a kegyelmed tegye hasonlóvá a mi gondolatainkat a te gondolataidhoz. Hogy úgy lássuk a dolgokat, ahogy te látod. Formáld a szívünket a tiédhez hasonlóvá, hogy azokat a dolgokat szeressük, amiket te szeretsz, úgy, ahogyan te szereted őket. Segíts, hogy elforduljunk mindentől, ami megöl minket, és hozzád forduljunk, aki életet adsz nekünk. Jézus nevében kérünk. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

A Kivonulás könyve 16. fejezetében az Úr ételt ad a népének. Ezt a történetet több helyen is olvassuk majd, például a Számok könyvében. A nép zúgolódik az Úr ellen, mire Mózes és Áron többször is megkérdezi tőlük: Miért zúgolódtok ellenünk? Ez olyan, mintha ezzel Istent hibáztatnátok, pedig Isten az, aki csodásan megszabadított titeket!

Ez nagyon meglepő. Hiszen csak pár hét telt el azóta, hogy Isten nagy hatalommal kivezette a népét a szolgaságból a Sás-tengeren keresztül. És máris zúgolódnak ellene. Miért is nem hagytál minket Egyiptomban meghalni? Ez a mondat többször ismétlődik. Nem lett volna jobb, ha szolgaként haltunk volna meg? Nem lett volna jobb az Úr nélkül meghalni, mint veszélyes és kellemetlen helyzetekbe sodródni az Úrral?

Tudjuk, hogy Isten nem csak ételt ad a népének, hanem kér is tőlük valamit. Próbára teszi őket. Ez a téma végig vonul a Kivonulás és a Számok könyvén. Ismételten látjuk majd, hogy Isten hogyan gondoskodik a népéről. Harcol értük, de próbálja tanítani is őket arra, hogy ki is Ő és hogyan akar segíteni nekik. Hogy számíthatnak rá és bízhatnak benne.

Itt van a manna példája. A zsidók „manná”-nak hívják és mi is mannának fordítjuk. Látják az emberek a földön a mannát és Mózes azt mondja, hogy gyűjtsenek belőle egy omernyi mennyiséget, ami egy napra elegendő lesz. Ne többet, mert a többi meg fog romlani és férgek lepik el. Azonban a hatodik napon gyűjthetnek kétszer annyit, mert utána az Úr szombatja jön, a hetedik nap, a pihenés napja. De ez a bizalom napja is egyben. Ezért jelentőségteljes ez a dolog.

Isten kijelenti, hogy ha megtartják a mannát másnapra, az megromlik és nem lesz mit enniük. De ha tiszteletben tartják az Úr szombatját, nem dolgoznak és nem gyűjtögetnek azon a napon, akkor nem fog megromlani a manna, amit pénteken tesznek el másnapra… Vagyis mit is csinál Isten? Nem csak gondoskodik a népéről, hanem tanítja is őket. A bizalom cselekedetére tanítja őket. Hogy hogyan járjanak a hit útján. Megtanítja nekik, hogy ki is Ő valójában. Milyen a szíve, milyen a szeretete, amellyel feléjük fordul. Mennyire ragaszkodik hozzájuk és milyen közel van hozzájuk. Ezt meg kell tanulniuk.

Nekünk is meg kell tanulnunk, hogyan bízzunk az Úrban. Ez az egyik oka annak, hogy az Úr bizonyos parancsokat ad nekünk. Néha azért, hogy jól menjen sorunk, néha azért, hogy megvédjen minket a fájdalmaktól. De nem csak megóvni akar minket a nehéz helyzetektől, hogy az emberiség virágozzék, hanem arra is tanít, hogy miként lehetünk olyanok, mint Ő.

Isten hűséges és azt akarja, hogy mi is hűségesek legyünk. Hűséges hozzánk és hű önmagához is. Hűséges az ígéreteihez. Az Úr meghív minket arra, hogy folyamatosan tanuljuk, hogyan lehetünk hűségesek hozzá. Hogyan legyünk hűségesek az Ő ígéreteihez és a mi saját ígéreteinkhez is. Hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van az Úr kegyelmére. Mi magunktól nem vagyunk képesek rá.

Imádkoznunk kell érte. Imádkoznunk kell egymásért, együtt, legfőképp most, itt a pusztában, a mi életünk pusztaságában. Szükségünk van egymásra. Senki nem képes egyedül végbevinni, hogy megmaradjon az Úr akaratában. Nem tudjuk az életünket egyedül élni, nem tudjuk a Bibliát egyedül elolvasni. Kérlek, mint a közösség tagját, meghívlak és bátorítalak, hogy imádkozzunk egymásért. Lehet, hogy nem ismerjük egymást név szerint, de ismerjük egymást, mint testvérek az Úrban.

Én imádkozom értetek. Kérlek, imádkozzatok értem is.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.