Olvassátok a Misekönyvet!

Talán meglepően hangzik, hogy ilyen tanácsot adok. Inkább azt a mondatot várnátok tőlem: „Olvassátok a Bibliát”, mintsem „Olvassátok a Misekönyvet”. Valójában mindegy, Biblia vagy Misekönyv, amit olvasni kell, az az Isten Igéje. Mivelhogy a Misekönyv is tartalmazza Isten Igéjét, csakúgy, mint a Biblia.

A Biblia az összes „szentté” nyilvánított Írást teszi közzé, a Kinyilatkoztatott Igazságokat, amelyeket a Szentlélek sugallt a prófétáknak és Krisztus apostolainak. Mintegy száz könyvet tartalmaz, melyek többszáz év alatt íródtak. A 4. században szigorúan megválogatták őket a katolikus püspökök a Hagyománynak megfelelően, hogy kialakítsák a keresztény hit normáját az elkövetkezendő századokra. Aztán a 15. században végig kinyomtatták őket mind a stílus, mind az eredet, mind a terjedelem különféle elvei szerint. Röviden: a Biblia nem egyetlen könyv, ami az égből pottyant, amelyet végig az Isten írt volna. Sőt, a Biblia maga a Kinyilatkoztatás: a Szentlélek inspirálta írásbeli tanúságtétel az Isten hűségéről, mindenről, amit mondott és tett az emberiség története során.

De akkor mi a Misekönyv? Ahogy a neve is mutatja, a szentmise (forgató)könyve. A Misekönyv legelső sorban a közös imádság és a gyülekezés eszköze Krisztus hívei számára. Közösséget teremtő, közösségi könyv. Amikor egy katolikus olvassa a Misekönyv adott napra szóló fejezetét, ugyanazzal a szöveggel kéri Istent, ugyanazon az Igén elmélkedik, ugyanúgy imádkozik, mint az összes többi katolikus hívő a világon:

„Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben”, így szólt Jézus.

Mt 18,20

Még ha egyedül vagyunk is, nem egyénileg kapja mindenki Isten Igéjét, hanem közösségben. (Egyébként Isten mindig is ilyen módon szólt hozzánk. Soha nem beszélt másként, mint az egész Népének, az egész családjának a próféták tanításán keresztül). Az Isten, akit „Mi Atyánknak” szólítunk, nem kedveli a keresztények „magányos farkas” törekvéseit.

A Misekönyv ráadásul ugyanazt a Kinyilatkoztatást tartalmazza, mint a Biblia: a Bibliában pedig megtalálható a Misekönyv minden szövege. De ezek az Igék nem hajszálpontosan a Biblia könyvei szerint kerültek bele. A Misekönyvben a szentírási szakaszokat egymás mellé szerkesztették, hogy minden hívő lássa: Írást az Írással összevetve kell olvasni, és hogy nem tudunk jól értelmezni egy verset vagy egy fejezetet az Újszövetségből, ha nem nézzük meg hozzá az Ószövetség megfelelő próféciáját. És ugyanez fordítva is így van. A Misekönyv valójában felfedi nekünk a Kinyilatkoztatás nagy csodáját: hogyan beszélt az egyetlen hatalmas Isten, az Ige, ugyanazon az egy hangon a különböző kultúrájú, nemzetiségű, generációjú emberekhez….

A Biblia 15. századi tömeges megjelenése óta lehetőség nyílt, hogy ki-ki egyedül, a maga esze szerint kezdje olvasni és értelmezni az írásokat, kivonja magát a törvényes lelkipásztorok irányítása alól, és zavart keltsen Jézus családjában. Az Egyház mindig is örömmel fogadta, hogy egyre többen és többen jutnak a Szentíráshoz, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy nem szerencsés ezeket a szövegeket egyénileg, szabályos keretek nélkül elemezni. Ne felejtsük el, hogy maga az Ördög is, mikor Krisztust megkísértette a pusztában, a Szentírást idézte, hogy eltérítse az Emberfiát. És Jézus a válaszában azokat a szakaszokat idézte, amelyek kiegészítették, amit az Ördög kiragadott a szövegből. A Misekönyv segítségével ellensúlyozni lehet az esetleges elszigetelődést és gőgöt, amelyek gyökeret verhetnek az olyan keresztények szívében, akik nem közösségi dimenzióba helyezkedve olvassák a Bibliát. A Misekönyv által meghívást kapunk, hogy együtt értelmezzük, ünnepeljük, éljük meg ezt az Igét. Utóvégre a Misekönyv a Szentmise könyve. Az Oltáriszentségé, Jézus Krisztus igazi teste és igazi vére valóságos jelenlétének közösségi ünnepléséé, akiről a Szentírás szól.

Olvassuk hát a Misekönyvet. Ettől lehetünk jó testvérek.

Írta: Fr David Macaire, Saint-Pierre és Fort-de-France érseke
Fordította: Sáriné Horváth Mónika
Forrás: martinique.catholique.fr