Mi a különbség a “latin mise” és a “latin nyelvű mise” között?
A római rítusú misét mindig lehet latinul celebrálni, de ez nem azonos a “latin misével”.
A II. vatikáni zsinat óta a katolikusok gyakran összekeverik a “latin nyelvű misét” a “latin misével”, azt gondolva, hogy ez ugyanaz a liturgia.
Ez a két kifejezés azonban különböző misékre vonatkozik, bár vannak hasonlóságaik.
Latin nyelvű mise
A katolikus egyház római rítusában a misét a 3. század óta latin nyelven celebrálják. Eredetileg a misét elsősorban görögül celebrálták, ami a legtöbb korai keresztény közös nyelve volt.
A latin maradt a mise alapértelmezett nyelve egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor a népnyelvet (az adott hely nyelve) javasolták a mise egyes részeinek helyettesítésére.
Mégis, még ha a közös gyakorlatban a népnyelv a latin helyébe lépett is, ez nem “törölte el” a nyelvet.
A papok továbbra is ünnepelhetik latin nyelven azt, amit gyakran “Novus Ordo”, “Új mise” vagy “Modern mise” néven emlegetnek.
Ez a II. vatikáni zsinat konkrét kérése volt, amely azt kérte, hogy “a latin nyelv használatát a latin szertartásokban meg kell őrizni” (Sacrosanctum Concilium, 36).
A II. vatikáni zsinat a világiakat is arra ösztönözte, hogy tanuljanak meg latinul, hogy jobban megértsék a pap szavait.
A latin mise
Amikor a katolikusok a “latin mise” kifejezést használják, akkor általában a II. vatikáni zsinat előtti misére utalnak.
Más elnevezései között szerepel a “tridenti mise” vagy a “rendkívüli mise”. Ezt a misét a XXIII. János által 1962-ben szerkesztett Római Misekönyv szerint celebrálják.
Ez a mise az V. Pius pápa által 1570-ben, a Tridenti Zsinat eredményeként jóváhagyott misekönyvben gyökerezik (innen a “tridenti mise” elnevezés).
A latin a kizárólagos nyelve ennek a misének, és szokásai némileg eltérnek a rendes formától, bár lényegében ugyanaz az ünneplés.
A katolikus egyházban mindkét misetípus érvényes marad, bár Ferenc pápa legutóbbi dokumentuma lehetővé teszi a helyi püspökök számára, hogy jobban felügyeljék a “latin misét”.
Fordította: Medgyessy László
Forrás: Aleteia