Koszovóban előbújnak a rejtőzködő katolikusok

Egy csodálatos templomban, ahonnan festői völgyre nyílik kilátás, ameddig csak a szem ellát, egy koszovói albán elmesélte, hogyan tárta családja egy napon mindenki elé a hitét, amelyet iszlamizált őseik évszázadokon át titokban őriztek meg a törökök uralma alatt.

Ismet Sopi 2008-ban lépett elő, abban az évben, amikor Belgrád régi tartománya kikiáltotta függetlenségét, az albán lázadók és a szerb erők között folyó egy évtizedes gyilkos háború után.

„Nagyon boldogok vagyunk. Olyan, mintha tartozást fizettünk volna meg őseinknek, akiknek – nem úgy, mint nekünk – nem volt esélyük arra, hogy szabadon válasszák meg hitüket,”

mondta a minap az AFP-nek a 65 éves nyugdíjas újságíró.

Elmesélte, hogyan keresztelkedett meg 2008 decemberében családtagjaival, összesen 36-an. ”Addig titkos keresztényként éltünk”,

„nappal muszlimok voltunk, éjjel pedig keresztények”.

A Szent Ábrahám templom a helyi hatóságok által adományozott telekre épült, a katolikus közösség, és főleg a diaszpórában élők támogatásával. 2016-ban szentelték fel Llapushnikban, Koszovó központjában.

A templom a Drenica völgyre néz, egy olyan tájra, ahol számos függetlenségi gerillaharcos sírja tanúskodik a ’90-es évek végén Belgrád által kiküldött szerb csapatok elleni harcok vadságáról. A háború, amely 13.000 áldozatot követelt – túlnyomórészt koszovói albánokat -, csak a NATO bombázási hadjáratával ért véget.

„Sokszínűség”

Az elmúlt években sok „laramán” – ez az albán terminus „sokszínűt”, „sokoldalút” jelent – vallotta magát nyíltan katolikusnak. Ismet Sopi szerint 2021-ben és 2022-ben a régió 120 lakosa keresztelkedett meg a Szent Ábrahám templomban.

Lehetetlen megtudni az előbújt hívek teljes számát, de Shan Zefi, a Prizren-Pristina egyházmegye általános helynöke úgy becsüli, hogy a katolikusok az 1,8 milliós koszovói népesség 2-3%-át teszik ki. A koszovóiak 90%-a muszlim, akik a liberális iszlámot gyakorolják.

A Balkán 14. századi meghódítását követően az oszmánok fél évezredre rákényszerítették a lakosságra az iszlámot. A keresztények közül voltak, akik nem menekültek el, és sokán áttértek az iszlámra, hogy elkerüljék a nyomást – mesélte a 63 éves, magasan képzett Shan Zefi, aki a „laramánokról” írt műveket. A sanyargatások között különösen a magas adók szerepeltek, amelyekkel a keresztényeket sújtották, míg az iszlámra áttértek különféle szociális juttatásokhoz fértek hozzá. Számos kolostort és templomot mecsetté alakítottak át.

Az iszlámra áttértek megváltoztatták a nevüket és olyan iszlám szertartásokon vettek részt, mint az Aid el-Fitr fesztivál, ami a Ramadán végét jelzi. Néhány család azonban nemzedékről nemzedékre titokban hű maradt a katolikus valláshoz, és otthonukban rejtőzködve imádkozott.

A prizreni Mindenkor Segítő Szűzanya székesegyházban, a koszovói katolicizmus bölcsőjében Shan Zefi úgy véli, hogy a mozgalom visszafordíthatatlan. „Úgy gondolom, hogy az albánok ki mernek lépni a katakombákból, hogy szabadon elmondják: ehhez vagy ahhoz a hithez tartoznak”.

Szerinte az albán lakosság egyébként is közel áll a keresztény nyugathoz. „Az albánok lassan felfedezik valódi identitásukat, mert DNS-ük mindig is nyugati volt.”

A nemzet mindenek előtt

„Koszovó példaként szolgálhat, mert állampolgárai megmutatták, hogy a két vallás közötti békés együttélés lehetséges a mai világban”, tette hozzá Lekë Musolli elemző, a Radio Alba igazgatója.

Elmondása szerint a koszovói muszlimokat képviselő testület nyugodtan kezeli a jelenséget, szemben a Föld más részeivel, ahol egyes konzervatív iszlám országokban az aposztáziát (hitehagyást) súlyos büntetésekkel, akár halálbüntetéssel is sújtják.

„A hitet és a vallást nem szabad átpolitizálni vagy megosztóvá tenni”, jelentette ki az AFP-nek.

Miként a katolikusok, a muszlimok is jónak tartják a felekezetközi kapcsolatokat. „Nincs konfliktus közöttünk, ellenkezőleg, közös problémáink, kihívásaink és projektjeink vannak”, hangsúlyozzák a muszlim hatóságok.

A nagyrészt szekularizált albán társadalomban a nemzeti hovatartozás kérdése legalább annyira számít (ha nem többet), mint a vallási hovatartozás. „Az albánok vallása az albanizmus”, tartja a közmondás.

A llapushniki Szent Ábrahám templom harangtornyának falán a Vatikán címere és az albán zászló kétfejű sasmadara is megtalálható.

„Néhányan azzal vádoltak meg minket, hogy megtérésünkkor eldobtuk nemzetiségünket”, hangsúlyozta Ismet Sopi. „Meg akartuk nekik mutatni, hogy semmi sem változott, hogy megőriztük koszovói és albán nemzeti identitásunkat.”

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: infochretienne.com