Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Hangoló

Kereszténység és politika

Harrach Peter orszaggyulesi kepviselo
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén - Fotó: Kovács Tamás / MTI / MTVA

„Hogyan politizáljanak a katolikusok?” címen beszélgettek Gájer professzorral a Lélek Szava podcast adásában. Imponáló volt a professzor felkészültsége és árnyalt fogalmazása. Mivel a címben feltett kérdés közéleti tevékenységem minden pillanatát érinti, ez arra késztet, hogy leírjam gondolataimat, ha nem is a politikai elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról.

Újból és újból előkerül a jámbor figyelmeztetés: keresztény ember tartsa távol magát a politika piszkos világától. Ez egy elhamarkodott válasz arra a kérdésre, hogy politizáljon-e a keresztény ember. A hiteles választ Szent. II. János Pál adja meg a Christifideles Laiciben. „…az igen elterjedt vélemény, ami a politikát az erkölcsi veszély szükségszerű helyének tekinti, semmiképpen sem igazolhatja a keresztények közügyekkel szembeni kétkedését vagy tartózkodását.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy politizáljanak-e a keresztények, hanem az, hogy hogyan. Talán az egyszerű válasz ez lehet: a közjó szolgálatában, az Evangélium szellemében.

A cikk az alábbi felhívás után folytatódik.

Amikor erre a pályára léptem, azzal a kifejezett szándékkal tettem, hogy a keresztény értékrend társadalmi képviseletét vállalom. Több mint három évtized után a naivitás lekopott, de a szándék maradt.

Itt rögtön felvetődik a politika világának egyik alapvető szempontja, a hitelesség és hatékonyság kettős követelménye. Ha meg akarom valósítani a közjó szolgálatát, a hatalom birtokába kell jutnom. Enélkül semmi esélyem sincs. Ebből következik a kérdés: keresztény ember milyen eszközökkel szerezzen hatalmat. Másként fogalmazva: hogyan lehet megnyerni a demokratikus választást? A politikai marketing szakma, aminek megvannak a maga szabályai. Például, a jó kormányzás kevés, azzal még nem lehet választást nyerni. Önmagában a jó program sem kelt nagy érdeklődést. A karizmatikus vezető inkább, de a választó stabil anyagi biztonsága még inkább. Keresztény szempontból van egy kritikus eleme a kampánynak, az ún. szembesítés. Az ellenfelet szembesítjük kormányzati alkalmatlanságával. Ha ez tárgyilagosan, a valóság bemutatásával történik, persze keményen és szellemesen, akkor nincs benne kivetnivaló, de ha a rágalmazás eszközével, akkor már tisztességtelen.

A politika egyik definíciója: a kompromisszumok művészete. Ez akkor igaz, ha tudjuk, hogy az eszmék között nincs kompromisszum. Tekintsük technikának, ami abban segít, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodva megvalósítsunk valamit a céljainkból.

Egy erkölcs van, ami érvényes a politika világában is. Annak szabályai azonban nem mindig tekinthetők erkölcsi kategóriának. Vegyük például a jótékonykodás magánéletben érvényes szabályát, hogy nem a nyilvánosság számára tesszük, egyik kezünk se tudja, mit tesz a másik. A politikai cselekvés viszont igényli a nyilvánosságot, mindenről kommunikálnunk kell. A szabály így hangzik: tedd a jót, és beszélj róla. Túllőni persze ebben is lehet, ezt némi öngúnnyal így szokták megfogalmazni: önmagunk dicsérete olyan fontos, hogy nem hagyhatjuk másra.

A nyilvánosság azért elengedhetetlen, mert segít megőrizni a társadalmi támogatottságot. Ebben nemcsak a tettek, hanem a szavak is szerepet játszanak. Itt is van tisztességes megoldás, vagyis a meggyőzés és van tisztességtelen, a manipuláció. Számtalan példát látunk ennek kifinomult alkalmazására.

A keresztény politikusnak tudomásul kell vennie, hogy változó mértékben, de mindig behatárolt a mozgástere. Törekvéseiből annyit tud megvalósítani, amennyi politikailag lehetséges. Ez pedig következik a társadalmilag lehetségesből. Ebben is különbözik a magánélet, ott a keresztény életformát a maga teljességében meg lehet élni, és érvényes a tanúságtétel „akár alkalmas, akár alkalmatlan” szabálya is.

A politikailag lehetséges fogalmát legjobban az életvédelemmel lehet érzékeltetni. Képzeljünk el egy szituációt, és helyezzük el benn az életvédő politikust. Ez a helyzet akár meg is történhetett volna.

Adva van az Alkotmánybíróság 48/1998 sz. határozata. Ez az Országgyűlést a magzatvédelmi törvény módosítására kötelezi. A sokat vitatott „súlyos válsághelyzet” esetében az abortuszról szóló döntést továbbra is az anyára bízza. Ezzel nem ért egyet, és különvéleményt fogalmaz meg Lábady Tamás alkotmánybíró. Az életvédő képviselő természetesen maga is ezt vallja, vagyis, hogy a magzat ember és jogalany, életét hatékony védelem illeti meg. Az AB határozat ezzel szemben gyakorlatilag elfogadja a nő „önrendelkezési” jogát. Igaz, hozzá teszi, hogy a törvényhozónak egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is hoznia kell. Az előterjesztést megfogalmazó minisztérium formailag teljesíti az AB határozatát, de nem használja ki a magzat hatékony védelmének lehetőségeit. Mit tud tenni az életvédő képviselő? Egy asztalhoz ülteti a parlamenti pártok szakpolitikusait a magzatvédő szervezetekkel, akik elmondják a hatékonyabb módosítási változatokat. Az előterjesztés nem változik, szavazás következik, névszerinti. Az életvédő képviselő kormánytagként nemmel szavaz. Várja a következményt, megúszta. Elment a falig, döngette is egy kicsit, de nem törte össze rajta a fejét. Vagy vállalni kellett volna a mártíromságot? Az ilyen helyzetekre nincs általános érvényű válasz. Lelkiismeret van, felelősség és higgadt döntés. Miután a törvényi út nem járható, marad a másik lehetőség, a döntés előtt álló anya teljeskörű tájékoztatása a magzati életről, arról a lehetőségről, amit kapott, hogy megélheti a csodát, egy új élet bontakozását a testében. Természetesen azzal a vállalással, hogy ha kell, gondoskodnak a megszülető gyermekről. Ebben a munkában a keresztény társadalom egészének ki kell vennie a részét, tanárnak, papnak, újságírónak, a nyilvánosság minden szereplőjének.

Ezzel akarva nem akarva kiléptünk a politika szűk világából. Azt kell látnunk, hogy ma a keresztények számára igazi kihívást a nyugati kultúra egyre torzabbá váló világa jelenti. Nemcsak a hitünket támadják, de az azt megvalló személyek is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Erre a helyzetre két rossz válasz is van, a feladás és a kivonulás. Rod Dreher Szent Benedek válaszútján című könyvében stratégiai kivonulásról beszél. Szent Benedekre hivatkozik, aki Róma züllött világából kivonult, és közösségeket alapított, majd az ezekből kiáradó szellemiség megteremtette az egységes keresztény Európát. A történelem néha előre nem látható helyzeteket produkál. Nekünk viszont az a dolgunk, hogy megválaszoljuk a mai kihívásokat. Nevezzük stratégiai kivonulásnak, vagy bármi másnak, a lényeg, erősítsük meg saját köreinket, hogy kellő erővel tudjunk bent maradni és küzdeni.

Harrach Péter
országgyűlési képviselő

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Avatar photo

    Josefayerbrider

    2024. október 30. at 21:51

    INRI,
    A kérdés: „Hogyan politizáljanak a katolikusok?”
    A közfelfogás (pl. ami a kommunizmusban magyarohonban 1948-1989-ig volt- másnéven proletárdikatu´ra-) szerint: keresztény ember tartsa távol magát a politika piszkos világától. Ez ebben a korban egy egy érthetö jogos válasz is volt…Aki politizált kommunsita eszméket kellett hangoztason, különben megütötte a bokáját (se elömentel, se pénz se posztó, söt megfigyelési besúgó rendszer szerinti ilyen-olyan megtorlások).
    Ez 1989-töl egy jogos kérdéssé vált, hogyan politizáljunk mi katolikusok?
    Abból kell kiindulni, hogy az emebrek többségének sajana semilyen fix elképzelesük sincsen arról, hogy ki is a megfelelö kormányzoképes jó és az országnak az embereknek családoknak, a magyaroknak hasznos politikus.
    Bizalmatalanok a mindenkori kormányokkal szemben ilyenket lehetett zsinórba hallani folyamatosan: „Maradjon Gyurcsány apánk, mert ö már összelopta magát ezért majd nem lop többet, ha más jön ujra kezdi a lopást míg elég-nem lesz neki??!!!…de most megmá bemismerte, hogy hazudott éjjel meg nappal? – akkor az se jó!“…. „Mindegyik lop. Lop a Viktor lop meg a Mészáros Lörinc.” “Sajna nekem nics sóderbányám, mint Orbán apjának, nekem kéne az Orbán fizetése…” Megyek elmegyek én a magyarpetire szavazni….” Mer a fiataloké a jövö…” mer az Orbán stadionokat épit meg megadóztat mindenet…A magyarpeti után meg majd ezt mondják (reméljük nem lesz ilyen eset): “beengedi a menekülteket, akik többet kapnak a dolgozóknál `s nem dolgoznak?” avagy “megvonja a vidék lakosságától a földalapu tamogatást? Kiürül a falu!” …A uiniós pénzeket a magyarpeti kapja -orbán meg nem, mert nem jogállami-öt a magyarpetit kell válsztani-amikor meg azok a nagyarpetiék majd egymásnak ´és a konszerneknek (nemet-francia-amerikai-angol kereskedöházaknak) átjátsza az unios -magyarpénzetket nem a népnek hanem egymásnak majd kiosszák a kormányközeli ál-civileknek – akkor meg adoemlés miatt nem lesz jo a magyarpeti…
    Meg a rezsitámogatás kivezetése miatt amit magyarpeti uniós parancsra véghezvinni akar, mert a rezsitámogatást az unió nem akarja engedni-mert akkor nem rabolhat magyarhonban szabadon a német-francia-angol stb. energiakonszern és csapata…mert azt a magyar kormány felügyeli. Például az uniónak az tetszett, hogy a Gyurcsány a hasznot hozó tehervagonszállitásokat átadta a MÀV-tól az osztrák vasútnak (az ÖBB-nek) a mindehol, ráfizetéses személy-szállítást meg meghagyta MÀV-nak…Amikor a teherszállítást a az orbánkormány részben visszaszerezete magyar tulajdonba, akkor még az osztrák fidesz-testvérpárt (kerezsténydemokraták) is elkezdetek Orb´ánozni…naja- “hát nem disznóság a hasznot a magyar tehervonatok után magyaroszagon akaraja felhasználni és nem oda-ajándékozni a mi osztrák vasúti va´llalaltunknak?–nahátt???” modogatták és irogatták is mindenhol…
    Helyes a fenti cikkbeli megállpitás: “Például, a jó kormányzás kevés, azzal még nem lehet választást nyerni. Önmagában a jó program sem kelt nagy érdeklődést. A karizmatikus vezető jó, de a választó stabil anyagi biztonságát szem elött tartó még jobb.”
    A politika egyik fö-definíciója pl. Merkel szerint ez volt: a kompromisszumok művészete. Ez akkor igaz, ha tudjuk, hogy az eszmék között nincs kompromisszum. Merkel pedig az eszéméket is feladta-a keresztény demokrácia nagy szégyenére-lepaktált a a tizparancsolat ellenes kispártokkal is…bevezetve a tizparancsaolattal ellentétes törvényeket is…
    Tovább a fenti cikkböl igaz ez: „Egy erkölcs van, ami érvényes a politika világában is….A nyilvánosság azért elengedhetetlen, mert segít megőrizni a társadalmi támogatottságot. Ebben nemcsak a tettek, hanem a szavak is szerepet kell kapjanak.
    Azt kell látnunk, hogy ma a keresztények számára igazi kihívást a nyugati kultúra egyre torzabbá váló világa jelenti. Nemcsak a hitünket támadják, de az azt megvalló személyek is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Erre a helyzetre két rossz válasz is van, a feladás és a kivonulás.”
    Egyre többet lehet újra hallnai a 2020-as években: “keresztény ember tartsa távol magát a politika világától.” Mert a -Nyilt társdadalom- alapelve, hogy “Az alapvető gyarlóság tétele szerint a tévedés elkerülhetetlen. A végső igazság az emberi elme számára elérhetetlen, azok az ideológiák, amelyek ilyet ígérnek, törvényszerűen tévednek.” Tehát a politikai hatalmat inkább a “Civil nem kormányzati” szervezeteken keresztül kell befolyásolni…mint a vallásos-keresztény-poltizáló emberek által…
    Meghogy a nemzetállamok meg a különbözö vallások az okai a békétlenségnek…Ezért mindenféle embereket össze kell keverni egy orszagban a vallásaikat szintúgy=egy új “kevert vallást kell mesterségesen léterhozni” -(addig amediig a vallások végleg kihalnak)- …
    Megjegyzés: magam ezt tanultam történelemböl, és világneztünk alapjai nevül órákon 1973-1982 között-ahol ezek kötelezö tananyagok voltak: 2000-re kihalnak az egyházak maguktól, mert az egytelen tudományos vilagnézet a “marxizmus-leninizmus” szerint nincs Isten sem örök erkölcsi norma! A népek vallásossága csak menekülés a kizs´ákmányolásuk elöl, hogy valahol majdan a földi kiz´sakmányolt rossz sorsukért “kárpótolva lesznek” a tulvilágon. Azonban a “kommunista jólétben” már boldagan ´élnek és nem kell majdan nekik “a vallások ópiuma=kábítószere a boldogságukhoz”…
    Aholis zsidó és a keresztény egyházak társadalmi és erkölcsi alapelvei az embert és társadalmát evilágon egyedül boldogító tiz parancsaolat, amit Mozes vett át a Sinaj hegyen a Jóteremtötöl- elmaradinak lesz besorolva…helyette a nyilt társadalom lesz az evilági élet egytelen örömforrása , mivel tulvilagi élet és Isten amugy sem léteznek…
    Pl. Ezért is nagyon fontosak a nemzeti konzultációk.
    Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk…

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Friss

videoframe 838841 Custom

Egyház

Az Egyesült Államok püspöke és a Vatikánban zajló püspöki szinódus küldötte: „Miért foglalkozunk egyfolytában a német egyházzal?” – Öt lecke, amit az afrikai egyháztól...

cardinal o malley Custom cardinal o malley Custom

Vatikán

A vatikáni gyermekvédelmi bizottság közzétette első jelentését arról a botrányról, amely évtizedek óta elárasztja az Egyházat. A vatikáni gyermekvédelmi bizottság szerint azok az egyházi...

eucharist 4828234 Custom eucharist 4828234 Custom

Aktuális

Az Egyesült Államokban a katolikusok körében végzett eddigi legnagyobb felmérés azt mutatta, hogy a hívek túlnyomó többsége szerint a kézbe áldozás az Eucharisztiába vetett...

Kapcsolódó...

Lelkiség

Szabadság a merész döntésekben, szabadság a másokkal törődésre, szabadság az imában. Fedezzük fel, milyen kiváltságokhoz segít hozzá a cölibátus. Egyesek választják a cölibátust, az...

Aktuális

Az Egyesült Államokban a katolikusok körében végzett eddigi legnagyobb felmérés azt mutatta, hogy a hívek túlnyomó többsége szerint a kézbe áldozás az Eucharisztiába vetett...

Zarándok Esték

A Zarándok Esték második rendezvényén, melyet a hívek nagy számban látogattak, Földi-Kovács Andrea, az Axioma Carpe Deum című műsorának szerkesztő-műsorvezetője osztotta meg hitéről és...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 31. vasárnap Az elmélkedést mondja: Dr. Kajtár Edvárd atya Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása...