Jeruzsalem diplomacia

Jeruzsálem, Szentszék és a magyar nagykövetség

Tegnap reggel jelent meg egy izraeli hírportálon (The Times of Israel) a hír, hogy a jövő hónapban Magyarország az eddig Tel-Avivban működő nagykövetségét átköltözteti Jeruzsálembe. A hír keresztülfutott a hazai médián; kérdésre válaszolva a magyar külügyminisztérium sem nem cáfolta, sem nem erősítette meg az izraeli információt.

Kérdezheti az olvasó: egy katolikus portál miért foglakozik ezzel a hírrel? A válasz egyszerű. Jeruzsálem státuszáról a Szentszék, illetve maga Ferenc pápa többször is szólt, tehát ebben a kérdésben világos az Egyház álláspontja.

hirdetés

Napi rahangolo banner v1

Évekkel ezelőtt, 2017 végén történt. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az USA nagykövetségét átköltöztetik a szent városba. Sok ország bírálta ezt a döntést, az ENSZ közgyűlése határozatban ítélte el (Magyarország a szavazáson tartózkodott), s az ügyben megszólalt Ferenc pápa is. A 2017. december 6-án megtartott általános kihallgatáson mondott beszéde végén így fogalmazott:

„Gondolataim most Jeruzsálemre irányulnak. Nem tudom elhallgatni, hogy nagyon nyugtalanít a helyzet, mely az utóbbi napokban ott kialakult, és sürgető felhívást fogalmazok meg annak érdekében, hogy mindenki tartsa tiszteletben a város status quóját, az ENSZ erre vonatkozó határozatainak megfelelően.

Jeruzsálem egyedülálló város, szent a zsidók, a keresztények és a muszlimok szemében, tisztelik benne az említett vallások szent helyeit, és különleges hivatása van a béke szempontjából.

Kérem az Urat, hogy sikerüljön megőrizni és megerősíteni ezt az identitást a Szentföld, a Közel-Kelet és az egész világ javára, valamint hogy a bölcsesség és okosság érvényesüljön annak elkerülése érdekében, hogy újabb feszültségforrások keletkezzenek az amúgy is már számos és kegyetlen konfliktussal feldúlt világban.”

Szent Péter mai utóda az elmúlt években többször is beszélt Jeruzsálemről, hiszen a Szentföldet évtizedek óta a békétlenség, az ellenségeskedés uralja. Amikor Ferenc pápa 2021. november negyedikén fogadta a Palesztin Állam elnökét, a felek egyetértettek abban, hogy Jeruzsálem státuszát illetően meg kell őrizni „a három fő ábrahámi vallásban a szent város szerepét betöltő egyetemes értékét és identitását, akár egy nemzetközileg biztosított különleges statútum által”.

A Szentszék álláspontja tehát évtizedek óta változatlan Jeruzsálem ügyében.

Végezetül egy kis történeti visszatekintés.

Amikor 1947-ben az ENSZ elfogadta a 181. számú, Palesztina felosztásáról szóló határozatot, nemcsak egy zsidó és egy palesztin állam létrehozásáról született döntés, hanem Jeruzsálem státuszáról is. A szent várost egyik félnek sem ítélték oda, corpus separatumként nemzetközi felügyelet alá helyezték. Az 1948-ban kitört izraeli-arab háború során azonban a város egyik felét az izraeli, másik felét a jordán hadsereg szállta meg. 1967-ben a hatnapos háború idején az izraeliek elfoglalták az egész várost (és Ciszjordániát), majd közel másfél évtized múltán az izraeli parlament elfogadta azt a törvényt, amely a megszállt Jeruzsálemet a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosának nyilvánította. A döntést a nemzetközi közösség, az ENSZ természetesen nem fogadta és ma sem fogadja el, mert a nemzetközi jogba ütközik.

A Szentszék a nemzetközi jog alapján áll, az igazságosságon alapuló béke megteremtését szorgalmazza. Ezért szólalt meg többször ebben az ügyben Ferenc pápa, mindig világossá téve a Szentszék álláspontját, amely teljes összhangban van az ENSZ érvényes határozataival.

*

Ha már Jeruzsálemről írunk, örömmel láttuk, hogy a jeruzsálemi latin patriarchátus hivatalos oldalán is megjelent a hír Ferenc pápa magyarországi látogatásáról. A cikkben a látogatás mottója és logója is helyet kapott – arab felirat kíséretében.

JerPatr

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.