Bernadette Lemoine és Diane de Bodman három tanácsa arról, hogyan segítsük a gyermeket, hogy megtalálja a helyét a testvérei között, és kiteljesedjen a családja körében.
« Őt jobban szereted, mint engem! » – reklamál édesanyjánál Marion annak láttán, hogy neki hangyányival kisebb szelet sütemény jut, mint a nővérének. Vagy ott van még Alban, aki toporzékol, hogy az édesapja olvasson neki mesét, miközben ő éppen a nagyobbik gyerek leckéjét ellenőrzi. Hogyan értessük meg a gyerekeinkkel, hogy olyannak szeretjük őket, amilyenek? Hogy nem egyformák, de egyformán számítanak? Íme Bernadette Lemoine pszichológus és pszichoterapeuta, és Diane de Bodman néhány jó-tanácsa a Találjunk szavakat, melyek felnövesztenek, hogy segítsük őket a kivirágzásban c. könyvből (Albin Michel kiadó).
1. SZÁMŰZZÜK AZ ÖSSZEHASONLÍTGATÁST, HA POZITÍV, HA NEGATÍV
Legyen bár szó elismerésről («megint ügyesebb vagy, mint a nővéred! ») vagy leminősítésről («bezzeg a bátyád»), a hasonlítgatás meggátolja a gyereket abban, hogy megtalálja, és jólélekkel elfoglalja a helyét a testvérei között. A gyerek nehezen fogja felépíteni a saját személyiségét, ha azt tapasztalja, hogy igazából csak a testvéreihez fűződő kapcsolatán keresztül, csak hozzájuk viszonyítva létezik. Nem beszélve arról, hogy ez versenyszellemet, vagy ami még rosszabb: rivalizálást szül, ez pedig nem kedvez a jó testvéri viszonynak. Igaz, az összehasonlítás nagy kísértés, és könnyen kiszalad a szülő száján, mert dicsérni akarja a gyerekei természetét vagy tehetségét, de ezt semmiképpen ne tegye a gyerek jelenlétében! Hiszen ez megoszt, kisebbrendűségi vagy felsőbbrendűségi érzést kelt a gyerekben, ellenségeskedést, féltékenységet eredményez.
Bernadette Lemoine nem csak arra hívja a szülőket, hogy ne bocsátkozzanak hasonlítgatásokba, hanem arra is ösztönöz, hogy tanítsuk meg a gyerekeknek: ne méricskéljenek egymás között sem. Mondhatjuk azt, hogy: «A családon belül mind különbözőek vagyunk. Semmi értelme az összehasonlításnak, versengésnek. Attól, hogy a másikhoz méred magad, nem szeret jobban apu vagy anyu. Legyél az, aki vagy, a gyengeségeiddel és erősségeiddel együtt. » A pszichológus azt javasolja, hogy tekintsük a családot szivárványnak, hogy megmutassuk, minden családtagnak megvan a maga helye: «A családunk olyan, mint egy gyönyörű szivárvány. Mind különböztök, de mindannyian fontosak vagytok. A szivárvány úgy szép, ha minden szín megvan benne. »
2. Mutassuk meg, hogy minden gyermek egyedi
Minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen, és szüksége is van rá, hogy egyedinek érezze magát. Az Úr ezekkel a szavakkal világosan kifejezte népének: «Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek.»-mondja Izajás könyvében. Minden szülő maga tudja megtalálni, mik a megfelelő szavak vagy gesztusok, melyek minden egyes gyerekével tudatják, hogy egyszeri és megismételhetetlen, hogy szereti minden erősségével és gyengeségével együtt. Kinek mi a szeretet nyelve: lehetnek ezek dicsérő szavak, gyengéd érintések, minőségi idő mindegyik gyerekkel, igény és kor szerint.
3. Ne feledjük: az egyenlőség nem jelent igazságosságot
A lefekvés ideje gyerekenként különböző, a rájuk fordított idő talán nem ugyanannyi, a lelkesedést megtámogatja az erre szánt energia… Azonban «nem szerencsés igazságtalannak bélyegezni bizonyos megkülönböztetéseket, amit a szülők tesznek, hiszen a gyerekek sem egyformák»-emelik ki a szerzők. Az egyenlőség nem jelent igazságosságot. Ezt még egy gyerek is megértheti. « Az igazságosság azt jelenti, hogy ami egyénileg passzol mindenkinek, az a jó mindenkinek. Különböző korúak vagytok, különböző ízléssel… sebaj! Nem volna igazságos, ha egyformán bánnánk veletek»-magyarázhatjuk Bernadette Lemoine és Diane de Bodman szavaival.
Ami a ház körüli segítést illeti, a szerzők hangsúlyozzák, hogy egy gyereknek meg kell tanulnia felelősséget vállani, ahogy idősebb lesz: «Az igaz, hogy több segítséget kérünk tőled néha, mint az öcsédtől. Tőle mást várok el. Megértem, hogy ez neked nagy erőfeszítés, hogy igazságtalannak/idegesítőnek/nehéznek látod a dolgot. Amikor kicsi voltál, mi is mindent megtettünk érted. Most, hogy már nagyobb vagy, vannak dolgok, amiket te is meg tudsz tenni magadért és magadtól. Lassan másokért is tehetsz valamit».
Forrás: Aleteia
Ezt a cikket Sáriné Horváth Mónika önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.
