Bár könnyű elképzelni, hogy a Mennyország egy konkrét hely, ahol a Jóisten ül a trónján, ám a Paradicsom valósága igencsak különbözik ettől a gondolattól.
Vajon az Isten az égben lakik, egy trónon ülve a fehér felhők fölött? A keresztények, részben az ókori görög és római mitológia hatására, gyakran úgy képzelik el a mennyországot, mint valami fizikai valóságot, ahol a Jóisten, a hosszú szakállú öreg bácsi, a trónja magasából figyel bennünket. Pedig a Katolikus Egyház tanítása szerint a Paradicsom nem fizikailag értelmezhető hely.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, mely reflektál a menny természetére a Miatyánk-ról szóló cikkelyében, így fogalmaz:
„Ez a bibliai kifejezés nem helyet (teret) jelent, hanem létmódot; nem Isten távolságát jelenti, hanem fölségét. A mi Atyánk nem “másutt” van, hanem “túl van mindazon”, amit mi az Ő szentségéről elgondolhatunk. Mivel Ő a háromszor Szent, egészen közel van az alázatos és megtört szívhez.” KEK 2794
A mennyország tehát „létmód”, nem fizikai hely. Csakhogy az emberi lénynek szüksége van rá, hogy emberi szavakat alkalmazzon, hogy megpróbálja elképzelni és szavakba önteni, ami leírhatatlan:
„A mennyek szimbóluma a szövetség misztériumára utal, melyben élünk, amikor a mi Atyánkhoz imádkozunk. Ő a mennyekben van, ez az Ő lakása, az Atya háza tehát a mi “hazánk”. A szövetség földjéről a bűn kiűzött minket, és az Atyához a mennybe a szív megtérése vezet vissza. Krisztusban tehát az ég és a föld megbékél, mert egyedül a Fiú “szállt alá a mennyekből”, és Ő teszi, hogy mi Vele együtt oda fölmenjünk keresztje, föltámadása és mennybemenetele által.” KEK 2795
Ám nincs rá okunk, hogy földi éltünk során elkeseredjünk! Az ember már itt a földön bepillantást nyerhet a mennyországba minden alkalommal, amikor hagyja, hogy az Isten a szívébe költözzön. Ezek a megtapasztalások mutatják meg az igazi célt, azaz az Istennel való teljes egyesülést :
Amikor az Egyház a “mi Atyánk, ki vagy a mennyekben” imádságot imádkozza, megvallja, hogy mi Istennek a Jézus Krisztusban már a mennyekben lévő népe vagyunk „Krisztussal együtt elrejtve Istenben”, akik ugyanakkor „sóhajtozunk, mert szeretnénk magunkra ölteni mennyből való lakásunkat” (2Kor 5,2).
Mindezek alapján az eredeti kérdésre a válasz: nem; a mennyország nem királyi palota a felhők tetején. Inkább az Istennel való teljes egységről van szó, akinek szeretete és irgalma örökké körülvesz majd minket, miáltal közösségre léphetünk mindazokkal, akik Vele egyesülnek.
Fordította: Sáriné Horváth Mónika
Forrás: Aleteia
Josefayerbrider
2024. szeptember 5. at 21:19
INRI,
mit jelent az, hogy Isten mindenható, Jóteremtö? Mikor teremt? Mi óta? Mi Isten neve?
Lásd Teremtés könyve, a biblia elsö szavai:
A világ teremtése. Itt egy idöpont szerepel=kezdetkor! Az idö azonban csak nekünk embereknek és a fizikai törvényeknek a = Isten akarata, a fogalmai szerint létezik. Az Isteni „idöfölötti létben ugyanis idö nem létezik!“
1fejezet: “1Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. 3Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság. 4Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 5A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.”
Lásd János evangeliuma 1 fejezezet is: megdöbbentö esemény, az ebben, hogy a Jóteremtö, a végtelen, az irgalmas, a mindenható az idö és térfeletti Örökkévaló, azért, hogy megtudjunk róla mindent ami a földi és az égi mennyországunkhoz=boldogságunkhoz=a tízparancsaolat igéhihez szükséges, személyesen jött el közénk úgymond teremtményként Jézusban az Ö fiában. Az ember akit Ö a Jóteremtö ugy teremett, hogy neki ellent is mondhasson (vagy önként a barátjává legyen) a saját feje után menve természetesen ki akarta Öt iktatni- mert nem-éppen az emberi okoskodás=teológia nyomdokain, hanem szuverén saját elvei szerint ajándékozta magát nekünk… Méghozzá úgy, hogy tisztelte az ember vallási meggyözödését…aminek okaként az ember öt “az Istent (vagy azt az embert, aki magáról azt hirsztelte, hogy Ö az Isten-fia-) megölni vélte – azért hogy megvédje töle az Istent-illetve az Istenröl vallott papi teologiai tanítást=a vallást”. Tehát nem a “zsidók ölték meg Jézust a fivérüket” hanem nehány teológusok-akinek a “tudományába ilyen Istenkép” nem fért bele- itélték öt el. Ugyanakkor Jézus feltámadása után éppen egy másik ilyen zsidó teológus Gamaliel mentette meg a Jéusmozgalom 12 anlafabéta zsidó halász-baráti kör tagjainak életét is akik azután az új világ-vallás =kereszténység papjai lettek!
Ez volt természetesen a legmegbizhatóbb híradása annak, hogy az Isten egynlö mértékben mindenkié…Mert Jézus feltámadásáig a választott nép=zsidóság (kisszámú népe) volt az egyedüli letéteményese az Isteni kiválsztottságnak=Istentisztelet és Ima érvényes gyakorlójának! Holott ök is tudták, és hirdették is, hogy Isten mindenki Istene egynlö mértékeben! Jézus a feltámadásával nem tett mást, minthogy ezt a kiválasztottságot minden megfogant emberre kiterjesztette: az Istentisztelet es ima minden megfogant emberi lény saját képessége és emberi joga, annak ellene vagy mellete is dönthet! Söt m indenki képes is ennek a felfgogására! Buta-okos, analfabéte-irástudó, férfi-nö, mindenféle nyelvjár´st beszélö, tudós-tudatlan, mindegymilyen börszínü, vagy vallású ember…vagy ateista ember is…
Lásd János evangeliuma 1 fejezezet is:
1 fejezet: „1Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, 2ő volt kezdetben Istennél. 3Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. 4Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. 5A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel. 6Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve. 7Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. 8Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. 9(Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. 10A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. 11A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. 12Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, 13akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. 14S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. 15János tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta: „Ez az, akiről hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.” 16Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. 17Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett osztályrészünk. 18Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten(fia) nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van.”
Nehány törtélemi részlet a kezdetekröl:
A judaizmus a legrégebbi monoteista=Egyistenhivö vallás. Jahve=JHWH Isten egy anyagtalan, mindenható és mindenütt jelenlévő teremtő, aki irgalmasan és igazságosan uralkodik. Ö aki másodpercek töredéke (valójában idö sem kell neki hozzá!) alatt Univerzumok milliárdnayit és képes a semmiböl megtermetni!
Lásd a neve: „Így beszélj Izrael fiaihoz: “Aki van”, az küldött engem hozzátok. 15Azután még ezt mondta JHWH Mózesnek: „JHWH, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött hozzátok. Ez az én nevem minden időkre, s így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre.”
Az égő csipkebokor.
31Mózes apósának, Jetrónak, Midián papjának a juhait őrizte. Egyszer messzire behajtotta a juhokat a pusztába, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. 2Itt megjelent neki az Úr angyala a tűz lángjában, egy égő csipkebokorban. Mikor odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem ég el. 3Így szólt magában: „Odamegyek és megnézem ezt a különös jelenséget, hadd lássam, miért nem ég el a csipkebokor.” 4Amikor az Úr látta, hogy vizsgálódva közeledik, az Isten megszólította a csipkebokorból: „Mózes, Mózes!” „Itt vagyok” – felelte. 5Erre így szólt: „Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld.” 6Azután így folytatta: „Én vagyok az Isten, atyáid Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene.” Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni.
Mózes küldetése.
7Az Úr pedig így szólt: „Láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát és hallottam a munkafelügyelőkre vonatkozó panaszát; igen, ismerem szenvedését. 8Azért szálltam le, hogy kiszabadítsam az egyiptomiak hatalmából, és hogy kivezessem arról a földről egy szép, tágas országba, egy tejjel-mézzel folyó országba, a kánaániak, a hettiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták területére. 9Most tehát Izrael fiainak a kiáltása felhatolt hozzám, és láttam a gyötrelmet is, amellyel az egyiptomiak kínozzák őket. 10Ezért menj, elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból.” 11Mózes így szólt Istenhez: „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek és Izrael fiait kivezessem Egyiptomból?” 12Isten ezt válaszolta: „Veled leszek, s ez lesz a jel, amelyről felismered, hogy küldetésed tőlem van… Ha majd kivezetted a népet Egyiptomból, ezen a hegyen mutattok be áldozatot Isteneteknek.”
Isten nevének kinyilvánítása.
13Mózes ezt mondta Istennek: „Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: Mi a neve? – mit feleljek erre?” 14Isten ezt válaszolta: „Én vagyok, aki vagyok.” Azután folytatta: „Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok.” 15Azután még ezt mondta Isten Mózesnek: „Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött hozzátok. Ez az én nevem minden időkre, s így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre.”
Utasítások Mózesnek.
16„Menj tehát, hívd össze Izrael véneit és mondd meg nekik: Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene megjelent nekem és kijelentette: Letekintettem rátok és láttam a bánásmódot, amelyben az egyiptomiak részesítenek benneteket. 17Ezért elhatároztam: kivezetlek benneteket az egyiptomi rabságból a kánaániak, a hettiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták földjére, a tejjel-mézzel folyó országba. 18Hallgatni fognak rád. “
Osli mosolygós Madonna könyörögj éretünk.
Gyuri
2024. szeptember 6. at 17:30
Egy kicsit csalódott vagyok. Szívesen olvastam volna ebben azokról a misztikusokról is, akik látomásaikban jártak a Mennyországban, és beszámoltak az ott látottakról. Tudom, hogy a magánkinyilatkoztatásokat nem kell elfogadni, szabadon el lehet utasítani azokat, de mégis egy ilyen cikkben helyett lehetett volna ennek adni
Josefayerbrider
2024. szeptember 7. at 01:27
INRI,
a mennyek orszaga nem jön el feltünö modon. A mennyek orszaga köztünk van. Egymast szeretö emberek között. Hol irja ezt a biblia?
Gyuri
2024. szeptember 7. at 12:53
Kedves József! Nem vonom kétségbe a szentírás szavait. De
Szent Fausztina Kowalska nővér látomása, Szent Lúcia nővér a fatimai látnok látomása, Sziénai Szent Katalin látomása a mennyről nem mond ellen a szentírás szavainak. És én nem hiszem, hogy ők csak egy állapototról számoltak volna be. És az is biztos, hogy nem az evilági emberek közötti állapotról beszéltek