Ferenc pápa a román elnökhöz és az állami hatóságokhoz: a katolikus egyház a közjót kívánja szolgálni
Háromnapos romániai apostoli útja első állomásaként a pápa május 31-én, pénteken délelőtt Bukarestben találkozott az ország vezetőivel. Hozzájuk intézett beszédében általános képet rajzolt azokról a változásokról, amelyek Szent II. János Pál pápa 1999-es látogatása óta formálták Romániát. Leszögezte: a katolikus egyház hozzá kíván járulni a társadalom javához.
A bukaresti elnök palotában Klaus Werner Johannis és felesége fogadták pénteken dél körül a pápát, aki előbb az államelnökkel, majd a román államfővel folyatott magánmegbeszélést, végül pedig beszédet mondott a hatóságok és a diplomáciai testület előtt.
Ferenc pápa beszédében köszöntötte az állami méltóságokat, Dániel ortodox pátriárkát, akit testvérének nevezett, és a katolikus híveket. Örömének adott hangot, amiért húsz évvel előde, Szent II. János Pál látogatása után eljöhetett Romániába.
Úgy vélekedett: az állam legnemesebb küldetése népe boldogulásának szolgálata, ennek megvalósítása érdekében pedig összefogásra, – a romániai látogatás mottójául választott – “együtt haladásra” van szükség.
A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, 30 évvel az után, hogy az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket.
A pápa szerint a nehézségek ellenére Románia az eltelt három évtizedben nagyot lépett előre a demokratikus, plurális politikai berendezkedés, a szabad vallásgyakorlás útján. Elvitathatatlan hozadékai mellett, Ferenc pápa szerint az új korszak nehézségeket is hozott a román népnek, és a társadalmi egyensúly számára nehezen kezelhető problémákat okozott.
Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát. Úgy értékelte: a hazájukból elvándorolt románok milliói munkájukkal, hagyományaikkal és szellemi értékeikkel gazdagítják az őket befogadó országokat, ugyanakkor áldozatos munkájuk gyümölcsével otthon maradt családtagjaikat is segítik.
Inkluzív társadalmat kell építeni, amelyben mindenki részt vesz, ahol odafigyelnek a gyengébbekre. A fenntartható, harmonikus fejlődéshez azonban nem elegendőek a gazdasági elméletek, a technikai és szakmai felkészültség. A nép lelkét is fejleszteni kell – mutatott rá a pápa.
A katolikus egyház nem kívülálló Romániában, hanem aktív részvevője a nemzeti szellemnek. Erről tanúskodik, hogy hívei is alakítják a nemzet sorsát, az átfogó nevelési struktúrák megteremtését és fejlesztését, és más olyan segítő formákat, amelyek egy modern állam sajátjai. Romániában is hozzá akar járulni a társadalmi és szellemi élet fejlődéséhez. Ferenc pápa Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérte Románia minden lakójára.
Johannis elnök: Románia példamutatóan biztosítja a kisebbségek és a felekezetek jogait
A Szentatyát köszöntő beszédében Iohannis elnök örömének adott hangot, amiért a pápa néhány napig Szent András apostol, Románia védőszentjének földjén tartózkodik, akit Bukarestben, Jászvásáron, Csíksomlyón és Balázsfalván nagy szeretettel fogadnak majd. Összefoglalta az elmúlt húsz év eseményeit, a II. János Pál pápa látogatása óta elért eredményeket, különös tekintettel az EU-csatlakozásra és a jelenlegi soros román elnökségre. Úgy fogalmazott: A totalitarizmus tragikus tapasztalata után Romániában ma mindenki félelem és akadály nélkül dicsőítheti az Urat románul, vagy a nemzeti kisebbségek bármelyik nyelvén. Az elnök méltatta a Románia és Szentszék között fennálló jó kapcsolatokat, amelyeket 1920-ban létesítettek. Európának ma a békés együttélés, a kisebbség és többség, a kultúrák közötti párbeszéd modelljeire van szüksége, amely a tolerancia és a kölcsönös tisztelet megerősítését szolgálja. Románia példamutatóan biztosította és biztosítja jelenleg is a területén élő 20 történelmi nemzeti kisebbség jogait – jelentette ki Johannis elnök. Ehhez hasonló módon, a többségében ortodox vallású országban az állam vallásszabadságot biztosít minden felekezetnek, akik között mély és kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszéd folyik – fogalmazott a román államelnök.
Vatican News, MTI, Katolikus.ma
