Kövess minket itt is...

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Múltidéző

„Benned bízom, Terád hagyatkozom” – 50 éve halt meg Csávossy Elemér SJ

24 26Csavossy.elemer crop Custom
Fotó: jezsuita.hu

Fél évszázaddal ezelőtt adta hírül az Új Ember c. katolikus hetilap, hogy „Csávossy Elemér SJ gyémántmisés áldozópap, volt tartományfőnök, életének 89., szerzetesi hivatásának 69., papságának 61. évében, a szentségekkel megerősítve, hosszú szenvedés után október 22-én elhunyt”. [Új Ember, 1972. november 5., 4. p.] Méltatást gazdag munkásságáról a lap nem közölt.

Csávossy Elemér (1883-1972) kétszer volt jezsuita provinciális: 1924 és 1927 között, majd a kommunista egyházüldözés idején, 1949 őszétől. 1949-ben a tartományfőnök külföldre távozott, helyettesét letartóztatták, ezért Csávossy vállalta a hazai jezsuiták vezetését. 1950-ben a jezsuita rend működését is megtiltotta a kommunista hatalom, Csávossy azonban a szétszóratásban is vezető maradt, rendszeresen látogatta a rend tagjait, s a letartóztatása (1951. május 7.) előtti hetekben szinte illegalitásban élt. 1956 őszén, a szabadságharc idején szabadult a váci börtönből, ezután Budapesten élt, majd néhány év múlva barátai tanácsára Pannonhalmára költözött; itt halt meg, itt is temették el.

Csávossy írásos életműve igen gazdag. Fontos munkákat írt többek között Jézus Szíve, Szűz Mária tiszteletéről; prédikációt kötetbe gyűjtve is megjelentette, de emellett az Egyház társadalmi tanításának is kitűnő szószólója is. Az alábbiakban a szociális kérdésről vallott felfogását illusztráljuk néhány gondolata idézésével, majd a Mária-tiszteletről szóló – utolsó, nyomtatásban megjelent – könyvét lapozzuk föl.

Csávossy a harmincas évek elején, a világválság idején hosszabb tanulmányban foglalkozott a szociális kérdéssel Bangha Béla SJ folyóiratában; dolgozata akkora feltűnést keltett, hogy ezt a lapszámot hamar elkapkodták, utánnyomásra volt szükség. Ebben a tanulmányban olvassuk:

„Egyoldalú és hamis volna az a felfogás, mely a kereszténységet úgy állítaná be, hogy az egyedül csak a túlvilági dolgokkal törődik és a földieket semmibe se veszi. Ha hamis és Istenkáromló Bebel felfogása, mely szerint a mennyországot az angyaloknak és verebeknek hagyjuk, akkor téves az a felfogás is, hogy a földet hagyjuk az ördögnek és a vakondoknak.”

[Csávossy: Túlvilági hit és gyakorlati élet. Magyar Kultúra 1931. április 5., 291. o.]

Ettől kezdve a páter sok-sok előadást tartott országszerte társadalmi kérdésekről. Ezek olykor csípték az akkori hatalom szemét, de a pátert a kritikák nem tántorították el.

Kilencven évvel ezelőtt, 1932-ben áprilisában, Cegléden tartott előadást „A katholicizmus szava a mai társadalomhoz” címmel, amelyben a liberális kapitalizmust bírálta. „Mi nem vagyunk tőkeellenesek, de igenis megköveteljük, hogy a tőke a közérdeket is, ne csak a magánérdeket szolgálja” – mondta. Intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy sikerüljön letörni „az individualisztikus gazdasági rendszer önző túlkapásait”, szerinte ugyanis csak így nyerhető meg a munkásvilág a felforgató elemek ellenében: „Ahol éhes a gyomor, ott az ajkak csak nehezen nyílnak meg az imádságra, és ahol piszkos a test, ott a lélek sem marad könnyen szennytelen.”

[Csávossy: Túlvilági valóságok és szociális problémák. Bp., 1938, 30-31. p.]

csavossy

Ugyanebben az évben Szombathelyen tartott előadást, amelynek szövegét a helyi keresztényszocialista munkásegylet adta ki külön füzetben. Csávossy a kapitalizmus kétféle értelmét különbözteti meg: 1./ helyes tőkegazdálkodás; 2./ a tőke öncélúsága és zsarnoki egyeduralma. Ez utóbbit ítéli el, az első szükséges a munkás megélhetéséhez.

„A tőkeuralom, a kapitalizmus voltaképp a családnak azzal a bajával hasonlítható össze, amikor az egyik házastárs, rendszerint a férfi, zsarnoki egyeduralmat gyakorol a másik fölött” – mondta a páter [Csávossy: A mai kapitalizmus, és annak szelleme. Szombathely, 1932, 3. p.], aki szerint a kapitalizmus lelke és lényege a liberalizmus, amely világnézeti területen a gazdasági életet „elvonatkoztatja minden erkölcsi és vallási normától”, holott korlátlan szabadság nincs. A kapitalista rend azonban arra épül, mondta, hogy az államhatalomnak biztosítani kell a szabad verseny lehetőségét. Az alábbi gondolatmenet akár napjainkban is leírathatott volna:

„A szabad versenyből szükségképp egyesek mint győztesek kerülnek ki. A szabad verseny lassanként és észrevétlenül átmegy a gazdasági egyeduralomba. Ezek a hatalmasok tartják kezükben az egész világ felett a pénzhatalom jogarát, nemcsak egyének, szegények és munkások felett, hanem az egész társadalom, sőt még az államok és a nemzetközi viszonylatok felett is. Béke és háború felett gyakran ezek döntenek, az árakat és a hitelt az ő mindenható szavuk szabja meg.”

[I.m. 5. p.]

Csávossy a magántulajdon pogány felfogását bírálva föltette a kérdést: mi is a kapitalizmus szelleme? Válasza így hangzik:

„A kapitalizmus a tőke emancipációja Isten és az erkölcs törvénye alól, a bálványok trónjára emelt pénz maga. A kapitalizmus a laicizált gazdaság. A l’art pour l’art, a ’szabad’ tudomány gazdasági téren, természetjogi és erkölcsi norma nélkül. A kapitalizmus a materialista világfelfogásnak individualisztikus gazdasági rendszere: neki csak a föld számít, és a túlvilág, a lélek, az ember semmi. A kapitalizmus kegyetlen egoizmus, mely hiába hozza fel a saját védelmére, hogy az üzlet sohasem altruisztikus. Ez igaz, de épp abban rejlik a hiba, hogy a Shylock-lelkű kapitalizmus az üzletet tekinti minden létező dolog végcéljának, és ennek rendel alá minden egyebet égen és földön, holott az üzlet is, mint minden egyéb teremtett dolog, az ember örök céljának és a társadalmi igazságosságnak és a szeretet törvényének kell, hogy alávetve legyen. A kapitalizmus elvből sohasem ad a saját haszna nélkül. Ezzel ismét tökéletes ellentétbe lép a keresztény világfelfogással, mely azt vallja, hogy jobb dolog adni, mint venni. Igaz ugyan, hogy amióta csak fennáll a föld, önzés és igazságtalanság, szegények elnyomása és védtelenek kifosztása, mint az ősbűn által megrontott emberi természet szomorú következményei, mindig hű kísérői voltak az életnek. Hiszen a munkás bérének visszatartása már a keresztény katekizmusban, sőt már az ószövetségi Szentírásban is ott szerepel az égbekiáltó bűnök közt. De a kapitalista gazdálkodás ennek az igazságtalanságnak és kifosztásnak úgy mondhatni rendszere és intézménye lett.”

[I.m. 6. p.]

Csávossy elismeri, hogy a gazdasági életnek a kapitalizmus nagy lendületet adott, a technikai újítások, a népjóléti intézmények stb. alapítása sok-sok előnnyel járt. De – teszi hozzá – mindez nem feledtetheti, hogy a kapitalizmus „gépeivel sokkal több embert tett tönkre, mint amennyit felemelt és a rentabilitás kegyetlen elvével sokkal többet kergetett a pusztulásba, mint amennyit kenyérhez juttatott és az élet számára megmentett. Mindezekből világos dolog, hogy a kapitalizmus, habár értékes elemeket is foglal magában, mégis egész természetében és mivoltában nem keresztény, Krisztusnélküli, igazságtalan és azért erkölcstelen és pogány.” [I. m. 7. p.]

Előadása végén Csávossy föltette a kérdést: fenntartható-e a kapitalizmus? Válasza: nem. „Nem a tőkegazdálkodásnak magának, hanem a tőke zsarnoki egyeduralmának kell megszűnni” – tette hozzá. Csávossy a liberalizmus elveiből született kapitalizmusra mondott nemet: „Ennek a kapitalizmusnak nem szabad megmaradnia”, mondta, majd hozzátette, hogy „a rentabilitás elve, bár korlátok közt gazdaságilag helyes, mégis általánosságban korrekturára szorul, a társadalmi igazságosság és a felebaráti szeretet korrekturájára.” [I. m. 8. p.]

*

Amikor Mindszenty József bíboros-érsek és a magyar katolikus püspöki kar 1947-ben meghirdette a Boldogasszony Évét, a jezsuita páter több mint másfél száz oldalas könyvben foglalkozott a Mária-tisztelettel. Az előszóban azt írja, hogy ha az emberiség történetének értékeit nézzük, hit és hitetlenség harcában „nem kétséges, hogy az egyenleg melyik oldalra hajlik előnyösen”, mert „boldoggá az embert az eddigi történeti tapasztalat szerint csak a keresztény világfelfogás tette”. [A nagy jel az égen. Mária-tiszteletünk alapjai és gyakorlata. Bp., 1948, 6. p.] Csávossy szerint az egész világot „máriás ihlet lengi át”, amit a Boldogasszony Évét megelőző évtizedek három nagy ténye is bizonyít: a világ felajánlása a Szeplőtelen Szívnek a fatimai eseményekkel kapcsolatban; Montforti Grignion Lajos, a Mária-tisztelet egyik legbuzgóbb apostolának szentté avatása (a 18. század elején elhunyt, s 1947-ben szentté avatott francia pap két Mária-könyvét éppen Csávossy fordította magyarra az 1920-as években; ezt a két fordítást az elmúlt években újra kiadták); Szűz Mária mennybemenetele dogmájának előkészülete.

Szűz Mária nem a periférián van az egyház életében – írja a páter -, nem valami mellékkápolna egy templomban: „Szűz Mária az Egyházban több mint mellékkápolna: Szűz Mária maga a dóm, amelynek szentélyében az Istenember Jézus Krisztus, az Isten maga trónol. Így az ő tisztelete is szükségképpen lelkünk középpontjában fog állani, mert hiszen Krisztushoz, Istenhez csak akkor juthatunk el, ha ennek a dómnak, ennek a nagyszerű templomnak szentélyébe lépünk, ahol Ő tartózkodik.” [I. m. 9. p.] A Mária-tisztelet alapja az, hogy a Szent Szűz Isten anyja, az istenanyaság pedig „a hittudósok szerint az Istennel való személyes egység után, amint azt az Istenember Jézus Krisztusban szemléljük, az elképzelhető legnagyobb méltóság, amelyre Isten teremtett lényt felemelhet”. [I. m. 13. p.] Mária mint gyermekét szüli meg Alkotóját, aki isteni természete szerint Alkotója, emberi természete szerint pedig gyermeke. Szűz Mária anyaságából következik, hogy „Isten valóban az ő adósa lesz”, hiszen Mária hozza világra, táplálja, neveli, őrzi, anyai szeretettel gondozza:

„Isten valóban gyermeki hálára van iránta kötelezve. Mindez oly szédületes nagyság és méltóság, melyet emberi értelem sohasem fog teljesen megérteni, annál kevésbé kimeríteni.

Ez azonban megérteti velünk azt is, hogy Szűz Mária szívében milyen érzelmek élhettek. Soha emberi ész fel nem fogja azt, ami ennek a kiváltságos lénynek lelkében végbement, amikor ennek az isteni titoknak birtokába jutott. Istent imádni s benne egyúttal gyermekét szeretni, neki hódolni, s őt anyailag becézni, mily lelki mélységek ezek!”

[I.m. 16-17. p.]

Csávossy ezután azt fejtegeti, hogy a három isteni személlyel is egyedülálló Mária kapcsolata:

„Az Atya egyszülött Fiának édesanyja lesz, az Atyával együtt ugyanazt a Gyermeket bírja. Ez a tény egészen egyedülálló kapcsolatba hozza őt az Atyával. A Fiú az ő szent méhében üli menyegzőjét az emberi természettel s általa kapja azt a természetet, mellyel menyegzőjét üli a megtestesülésben. Szűz Mária így az egész emberi nem képviselője lesz, s benne jegyzi el az örök Ige az egész emberiséget. A Szentlélek nemcsak a kegyelem által, hanem mint megtermékenyítő erő lakik benne, mikor az emberré lett Isten testét alkotja. Ezért Szűz Mária a Szentléleknek nemcsak legkiválóbb és egyedülálló temploma, hanem igazi Jegyese.

Épp ezért mind a három isteni Személy a legnagyobbat adja Szűz Máriának, amit csak adhat. Az Atya egyszülött Fiát adja neki gyermekül. A Fiú társnőül választja őt a megváltás nagy művében. A Szentlélek eszközévé teszi a megtestesülés nagy titkának létesítésében.”

[I.m. 18.]

Az istenanyai méltóságból következik Mária uralma az egész teremtett világ fölött. Máriát tehát minden teremtménynél magasabb rendű tisztelet illeti meg, de ez alatta marad az imádásnak, mellyel egyedül Istennek tartozunk.

Mária azonban, folytatja Csávossy, nemcsak Jézus anyja, hanem a mi anyánk is: „Jézus a fej, mi vagyunk a tagok. Jézus fizikai személy, mi vele együtt egy titokzatos személy vagyunk. Azért Jézust test szerint is, minket csak lélek szerint hozott világra. Jézusnak természet szerint, nekünk kegyelem szerint édesanyánk”, tehát Ő a mi lelki édesanyánk.

Istenanyaságával és lelki anyaságával kapcsolatos Mária két kiváltsága: uralma a világ fölött és kegyelemközvetítő tisztje. Mária a világ királynője.

Nekünk, magyaroknak, Szent István óta Szűz Mária az égi patrónánk. Szent István az ország Szűz Máriának való felajánlásával nem tett mást, mint „benne a királyi méltóságot és uralkodói jogait elismerte”. Csávossy a kommunista diktatúra beköszöntének évében így fogalmazott:

„A Patróna tehát egyúttal Regina is a szó legteljesebb értelmében. Azért is újítottuk meg az idei Nemzeti Mária-Kongresszus alkalmából országunk felajánlását a Boldogságos Szűznek, mert mi ma is azt valljuk, hogy ez a felajánlás most is érvényben van és érvényben marad, amíg csak fennáll Magyarország.”

[I.m. 46.]

Csávossy Elemér könyve a Mária-tisztelet különböző fokozatait is ismerteti: a szükséges-kötelező, buzgóbb és a tökéletes Mária-tiszteletet. Ez utóbbi a Mária-tisztelet csúcspontja:

„A tökéletes Mária-tisztelet tulajdonképp nem más, mint százszázalékos és egészen következetes megvalósítása a gyakorlatban annak a hármas viszonynak és függésnek, melyben mi a Boldogságos Szűzzel állunk, amint azt a Mária-tisztelet alapjainak tárgyalásában kifejtettük.

Mária ugyanis: 1. a mi Úrnőnk, s mi az ő tulajdona vagyunk; 2. ő a mi lelkünk igazi életet adó édesanyja, s mi tőle mindenben függő gyermekei vagyunk; 3. ő minden kegyelem közvetítője, s mi azért annál nagyobb bőségben részesülünk azokban, minél szorosabban kapcsolódunk általa a kegyelmek forrásához, Jézushoz.”

[I.m. 120. p.]

Gondolatmenete végén ezt írja a jezsuita páter:

„Szűz Mária szíve nem más, mint Isten és a lelkek anyjának Szíve. Szűz Mária Istent és az egész világot szívében hordozza. Szíve által lesz igazán a szívek Királynője. De nemcsak az egyeseké, hanem az egész világé is. A lelkek világa, a szívek világa. A világ pedig lelkekből áll. A szívek fölötti uralma által lesz Szűz Mária igazán a Világ királynője. Nemcsak az egyes lelkeknek, hanem a családoknak, közösségeknek, intézményeknek, városoknak, országoknak, sőt az egész világnak is el kell ismernie az ő anyai uralmát és királynői szelíd jogarának szeretettel alá kell vetnie magát.

Ez a mai korszerű apostolkodás egyik fő feladata, mert csak Szűz Mária Szívének országa által jöhet el számunkra Jézus Szívének országa: az igazság és az élet, a szentség és a kegyelem, az igazságosság, a szeretet és a béke országa. Ez teszi eggyé a népeket és fajokat, eggyé a társadalmi osztályokat és a családokat, eggyé a lelkeket és a szíveket.”

[I.m. 159-160. p.]

Csávossy Elemért, írtuk korábban, néhány évvel Mária-könyve megjelenése után letartóztatták, s koholt vádak alapján elítélték. Utolsó éveit Pannonhalmán töltötte, a szociális otthonban. 1964. augusztus 27-én ezt írta naplójába:

„Milyen lesz egyszer – nemsokára – színről színre a találkozás Azzal, Aki most bennem él, Akit magamban érzek, Akivel együtt élek, Akiben benne vagyok, Akit ebben a meghittségben szeretek, Akié vagyok, s Aki már most egészen az enyém! /…./ Benned bízom, Terád hagyatkozom /…./.”

[Kortárs magyar jezsuiták. I. rész. Eisenstadt 1991, 276. o.]

Klikkelj a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés Isten szava - napi ige sorozat

Friss

katolikus hit pap Egyedi

Lelkiség

Krisztushoz tartozni, Istent ismerni, kézben tartani az életünket, legyőzni a kísértést. Aquinói Szent Tamás szerint ez a hit négy jótéteménye, ajándéka. Aquinói Szent Tamást...

Vasarnapi rahangolo 2023. B ev Evkozi 11 vasarnap.00 00 17 11.Still011 Vasarnapi rahangolo 2023. B ev Evkozi 11 vasarnap.00 00 17 11.Still011

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 11. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Szent Peter kulcsa Vatikan Szent Peter kulcsa Vatikan

Vatikán

A Vatikán június 12-én, csütörtökön 130 oldalas tanulmányt tett közzé a pápai primátusról, amely ortodox és protestáns keresztény közösségek javaslatait tartalmazza arról, hogy mi...

Kapcsolódó...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi 11. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Évközi X. vasárnap Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérünk, támogasd a...

Vasárnapi ráhangoló

Vasárnapi ráhangoló – 2024. B év, Krisztus Szent Teste és Vére, Úrnapja Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért,...

NőiTérErő podcast

Beszélgetések az élet minden területéről nőktől, nőknek. Ez a NőiTérErő podcast Till Judittal. A NőiTérErő podcastben Kölcsey-Gyurkó Sára volt a vendégünk. Sára, fotóművész, 4...