Az apostoli nuncius távozása 1945-ben

Két nappal ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtótájékoztatót tartott Ferenc pápa áprilisban esedékes magyarországi látogatásának előkészületeiről. Az eseményen megjelent és beszédet mondott Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius is. Beszédének egyik mondatát azonban a hivatalos magyar katolikus hírportál félreértelmezte. Mivel az említett hírportált a katolikus hívek sokasága olvassa, fontosnak érezzük, hogy a tévedést korrigáljuk.

Az apostoli nuncius angol nyelvű beszédében szólt a Szentszék és Magyarország ezer éves kapcsolatáról; megemlítette, hogy három éve emlékeztünk a „modern diplomáciai kapcsolat létrejöttének” századik évfordulójára (1920-tól működött Budapesten az Apostoli Nunciatúra és a Vatikánban a magyar nagykövetség). A diplomáciai kapcsolat azonban negyedszázad múltán, 1945 áprilisában megszakadt, mert – idézzük a katolikus hírportál tudósításából – „az Apostoli Szentszék ekkor felszólította Angelo Rotta nunciust, hagyja el az országot”.

A nuncius úr azonban a sajtótájékoztatón nem ezt mondta. Az ő szájából csak ennyi hangzott el: Angelo Rotta érseket fölszólították, hogy távozzon hazánkból. Kérdés: mikor és ki szólította föl erre?

A válasz közismert: 1945. április negyedikén, a szovjet megszálló hatóságok. De nézzük a részleteket – visszaemlékezések és egyéb források segítségével.

Angelo Rotta (1872-1965) érsek 1930 tavaszától másfél évtizedig szolgált apostoli nunciusként hazánkban. Közismert, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban a nunciatúra sokat tett az üldözöttek érdekében; Rotta halála után több mint három évtizeddel a zsidó állam a Világ Igaza kitüntetéssel ismerte el a néhai nuncius embermentő tevékenységét.

1945. március 29-én meghalt Magyarország hercegprímása, Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek. Néhány nap múlva hunyt el Győr mártírsorsú püspöke, boldog Apor Vilmos. S néhány nap múlva a nuncius távozni kényszerült: április hatodikán a megszálló szovjet hatóságok két nappal korábban közölt parancsára el kellett hagynia Magyarországot.

Grősz József kalocsai érsek – aki Serédi bíboros halála után Mindszenty József esztergomi érseki kinevezéséig a katolikus püspöki kar elnöke volt – naplójában felidézte a nunciussal való utolsó (1945. április 5.) találkozását:

„Nagy örömmel fogadott, de mindjárt közölte velem a lesújtó hírt, hogy holnap 10 órakor el kell hagynia állomáshelyét; a többi Budapesten maradt külföldi követségnek már előbb el kellett távoznia. Az ok: a jelenlegi kormánynak nincsenek külföldi követei, tehát a külföldnek sem lehetnek itt követei. Az igazi ok: Moszkva nem akar tanúkat arra, ami itt történik.”

Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Bp., 1995, 192. p.

A háború befejezése utáni első püspökkari konferenciára 1945. május 24-én került sor. A konferencia jegyzőkönyve szerint az elnöklő Grősz érsek többek között a nuncius távozásáról is tájékoztatta püspöktársait:

„Súlyos vesztesége a m. kat. egyháznak, hogy Angelo Rotta érsek, apostoli nuncius ápr. 6-án kénytelen volt elhagyni állomáshelyét. Távozása előtt egy nappal szerencséje volt őt látni. Személyesen és írásban is megbízta, hogy a nm. pp. karnak tolmácsolja üdvözletét és köszönetét azért az értékes támogatásért, amelyet részéről mindig tapasztalt. Ő viszont a püspöki kar háláját fejezte ki neki, és egyben megkérte, hogy tolmácsolja a Szentatyának törhetetlen ragaszkodásunkat és hűségünket. A távozó nuncius úr ráruházta azokat a rendkívüli felhatalmazásokat, amelyeket arra az időre kapott, amíg az apostoli Szentszékkel az érintkezés lehetetlen.”

A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Köln-Budapest, 1996, 28. p.

Fél évvel később, az 1945. december 20-án megtartott püspökkari értekezleten ismét szóba került Angelo Rotta érsek. Az elnöklő Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek beszámolt alig két héttel korábban lezajlott római útjáról, a Szentatyával való találkozásáról. Az értekezleten fölvett jegyzőkönyv így rögzítette a prímás beszámolóját:

„A Szentatyánál előkerült a diplomáciai kapcsolat felvételének kérdése is. Jelentette Őszentségének, hogy a magyar miniszterelnök már nov. 13-án azt kérte, hogy mielőbbi diplomáciai kapcsolat létesüljön a Vatikánnal. XII. Pius pápa örömmel fogadta ezt a kívánságot, és az eddigi nuncius visszaküldését helyezte kilátásba, amennyiben ez nehézségekbe nem ütközik.

A püspöki kar szívesen látná Angelo Rotta érsek újra való nunciusi megbízatását.

A hercegprímás jelenti, hogy a miniszterelnökkel közölni fogja a Szentatya válaszát, és a nuncius személyére vonatkozó állásfoglalást közölni fogja az Apostoli Szentszékkel. Rotta érsek úr valósággal betege annak, hogy mielőbb visszatérhessen Budapestre.”

I. m. 66. p.

Angelo Rotta halála után a Klagenfurtban megjelenő Magyar Papi Egység c. folyóiratban hosszabb írást közölt a néhai nunciusról az 1948-ban külföldre menekült Borbély István SJ, volt jezsuita tartományfőnök. Rotta 1945-ös távozásáról ezt írta:

„Néhány nappal húsvét után jött az orosz parancsnokság rendelkezése: a nunciatúra nem maradhat többé az országban, néhány napon belül az egész hivatalnak távoznia kell. Talán két nap maradt a csomagolásra. A Balkán felé utazott, ott szállt aztán hajóra, hogy eljuthasson Rómába. Katolikus és egyházi körökben mély megdöbbenést okozott a kiutasítás. Még azoknál is, akik a legjobb véleménnyel voltak az oroszokról, egyszerre félelem, sőt elkeseredés mutatkozott. /…/ Nyugodtan elmondhatom, hogy ez a rendelkezés az Egyház ügyét szívén viselő katolikusok és az új rendszer között a viszonyt gyökeresen megrontotta.”

Borbély István SJ: Rotta Angelo és a magyarországi nunciusok. Magyar Papi Egység, 1965. 3-4. sz. 39. p.

Tudjuk, Angelo Rotta soha nem térhetett vissza Magyarországra, a Szentszék és hazánk között a diplomáciai kapcsolat évtizedekre megszakadt. Az Apostoli Nunciatúra egykori, Dísz téri épületének falán ma emléktábla őrzi az egykori nuncius emlékét, aki

„1930-tól 1945-ös kényszerű távozásáig képviselte a Szentszéket Magyarországon”, aki „híven szolgálta egyházát”, s aki „a nehéz háborús években tevékenyen segítette a hazánkba menekült külföldieket és az üldözötteket”.

Angelo Rotta kiutasítása után 45 évvel, 1990 februárjában állt helyre a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Magyarország között.