A kommunizmus áldozatainak emléknapjára

2000. június 13-án 20 óra 22 perckor szavazta meg az országgyűlés a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló határozati javaslatot. A javaslatot Horváth Béla kisgazda képviselő nyújtotta be, a bizottsági viták után pedig az Országgyűlés elé került. A vitában a szocialista és szabaddemokrata képviselők bírálták a javaslatot, mondván, nincs szükség emléknapra, az emlékezésnek van más módja is (ne feledjük, ugyanebben az évben, Horváth Béla javaslata előtt, került a képviselők elé a „holokauszt áldozatainak emléknapjá”-ról szóló kormányjavaslat, amelyet érdemi vita, ellenvetés nélkül megszavaztak a honatyák – akkor az emlékezés másfajta módja nem merült föl).

Horváth Béla emléknapnak április másodikát javasolta. 1945-ben ezen a napon halt vértanúhalált boldog Apor Vilmos püspök. A vitában az egyik kormánypárti képviselő más dátumot javasolt. Báró Apor Vilmos halálának napja a tavaszi iskolai szünet idejére esik, szólt az érv, ezért a képviselő Kovács Béla kisgazda politikus, az FKgP egykori főtitkára elhurcolásának dátumát javasolta. Végül emellett a nap mellett döntöttek a honatyák. Tény: Apor püspök életét szovjet golyó oltotta ki, Kovács Béla hosszú évekig raboskodott a Gulágon, s súlyos betegen tért haza, néhány év múlva fiatalon, 51 évesen hunyt el.

Az emléknapról szóló javaslat végszavazásán 201 képviselő szavazott igennel, 24 nemmel, 87 képviselő pedig tartózkodott. A nemmel voksolók között van néhány különösen érdekes név: Donáth László evangélikus lelkész, Horn Gyula volt kormányfő, Iványi Gábor metodista lelkész stb. Ezek tények – semmi minősítés.

Az emléknap tehát Kovács Béla elhurcolásának (1947. február 25.) napja lett. A szovjet lágervilágba került politikus túlélte a deportálást, mégis áldozat, ezt senki nem vitathatja. Mindenki áldozat, akit a kommunista diktatúra üldözött. Az egyházi áldozatok között tartjuk számon Mindszenty József bíborost, Pétery József váci és Badalik Bertalan veszprémi püspököt, a bitófára küldött fiatal, kitűnő tollú katolikus újságírót, Melocco Jánost, a börtönben hosszú éveket töltő Lénárd Ödön piarista szerzetest, az 1957-ben brutális módon megölt fiatal papot, boldog Brenner Jánost – a sor folytatható; szomorú leltár.

De vannak olyan áldozatok is, akiknek a nevét kevesen ismerik. Közéjük tartozik az a szülő, aki 1948. május 20-án, a debreceni katolikus iskola, a Svetits Leánynevelő Intézet szülői értekezletén fölszólalt az egyházi iskolák tervezett államosítása ellen, s a neves francia szocialista politikus, Jean Jaurès egyik írását idézte, miszerint az államosítás csak a kezdet, jön majd a szerzetesrendek fölszámolása, s az Egyház teljes száműzése a társadalomból. Leírom a fölszólaló édesanya nevét: dr. Boga Józsefné. Ezen a napon emeljük ki őt a feledés homályából.

A kommunista párt debreceni napilapja a szülői értekezlet másnapján természetesen megindította a támadást az apácák vezette iskola és a katolikus szülők ellen; a cikkben dr. Boga Józsefné felszólalását is idézték (Tiszántúli Néplap 1950. május 21., 2. o.). Az említett lapban legközelebb csak 1948. augusztus 31-én szerepel Boga Józsefné neve. A lap a Hírek rovatban közli: „Elkészült a vádirat dr. Boga Józsefné ellen”. Majd a cím alatt ezt olvassuk: „Boga Józsefné, aki ma már budapesti lakos, ez év május 20-án a Svetits-intézetben tartott szülői értekezleten valótlan hírek terjesztésével izgatott. Ügye közelesen tárgyalásra kerül.”

Megpróbáltam utánajárni a történetnek. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található egy vékony, félszáz oldalas dosszié, rajta egy név: dr. Boga Józsefné (lelőhelye: ÁBTL-3.1.9 V-4940). Az ÁVH debreceni osztálya két nappal a szülői értekezlet után megindította a nyomozást, tanukat hallgattak ki, aztán magát Boga Józsefnét is, aki tagadta az ellene felhozott vádat, hiszen csupán annyit tett, hogy az egykori, élesen egyházellenes francia szocialista politikust idézte, s katolikus szülőként támogatta Mindszenty bíborosnak az egyházi iskolák tervezett államosítása ellen kiadott körlevelét. Az édesanyát, akinek a fölszólalását a tanúvallomások szerint a szülők lelkesen megtapsolták, első fokon az 1946. évi VII. t.c. 2. § c. pontja alapján, izgatás bűntette miatt a népbíróság 3 havi fogházra ítélte. Másodfokon, 1949. december 27-én a Népbíróságok Országos Tanácsa „8 havi börtönbüntetésre, 5 évi hivatal- és politikai jogvesztésre ítélte” – olvassuk egy 1955. március 7-én kelt ávós feljegyzésben. Hogy mi lett Boga Józsefné további sorsa, nem tudom. Csak azt tudom, hogy elítélték, az ÁVH nyilvántartásba vette. S azt is tudom, hogy 2017-ben a Svetits Intézet mai vezetése az egykori alapítóról elnevezett Terézia anya-díjat neki ítélte oda – posztumusz. A díjat Boga Józsefné leánya vette át.

 XI. Pius pápa írta híres, a kommunizmust elítélő 1937-es enciklikájának (Divini Redemptoris) elején:

„A Megváltó ígérete ragyog az emberiség történetének első lapján. Azért jobb időket váró reménység enyhítette a sírást az elvesztett paradicsom után és elkísérte az emberiséget gyötrelmes útján mindaddig, míg a világ Megváltója az idők teljességében a földre jővén betöltötte a várakozást és lerakta alapjait az új általános művelődésnek, a keresztény kultúrának, amely végtelen magasságban túlszárnyalja azt, amelyet az ember addig hosszú szívós munkával csak egyes kivételes népeknél elért.

De a harc a jó és rossz között megmaradt a világban, mint az áteredő bűn öröksége. S az ősi csábító nem szűnt meg az emberiséget hamis ígéretekkel félrevezetni. A századok folyamán egyik fölfordulás követte a másikat egészen a jelenkor forradalmáig, amely már majdnem az egész világon dühöng, vagy legalább is komolyan kísért s célkitűzésében és erőszakosságában veszedelmesebb minden eddigi egyházüldözésnél. Egész nemzeteket fenyeget a veszély, hogy rosszabb barbárságba süllyednek, mint amilyenben az emberiség nagyobb része a Megváltó előtt volt. A fenyegető rém – mint úgyis tudjátok Tisztelendő Testvéreim – a bolsevista és istentelen kommunizmus, amelynek célja a társadalmi rend fölforgatása és a keresztény művelődés alappilléreinek ledöntése.”

Dr. Boga Józsefné semmiféle bűncselekményt nem követett el. Egy törvényjavaslatról minden normális országban véleményt lehet alkotni, s ezt a nyilvánosság előtt képviselni. A kommunista uralom azonban abnormális, istentelen, ezért dr. Boga Józsefnét meghurcolták. Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján – a sok-sok áldozat mellett – rá, az Egyház jogait védelmező, bátor édesanyára emlékezem.