Május 29-én a Szent Péter térre néző ablakban álló Ferenc pápa elmondta a Regina Coeli imádságot, majd fontos bejelentést tett: augusztus 27-én konzisztóriumot tart, melyen 21 új bíborost kreál. Közülük 16-an még 80 év alattiak, ők választó bíborosok lesznek, azaz adott esetben a pápaválasztó konklávén aktívan részt vehetnek, míg öt, 80 évnél idősebb főpap érdemei elismeréseként részesül a bíborosi címben.

A 21 leendő új bíboros közül hárman a római Kúria szolgálatában tevékenykednek. Arthur Roche az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak, Lazarus You Heung-sik a Papi Klérus Kongregációnak a prefektusa, míg Fernando Vérgez Alzaga a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke.

2013-as megválasztása óta Ferenc pápa hét konzisztórium során 101 bíborost kreált 58 különböző országból. Az idei augusztusi konzisztórium immár a nyolcadik alkalom lesz Ferenc pápasága alatt. A bíborosi kollégium ma 208 (117 választó és 91 nem választó) bíborosból áll, ez a szám emelkedik augusztusban 229-re. Lehet, hogy valakinek soknak tűnik a 21 új bíboros, de ez a szám egyáltalán nem rendkívüli. 2001-ben például II. János Pál Pápa 44 bíborost kreált.

Utoljára 2020 novemberében került sor bíborosok kreálására. A most következő konzisztórium időpontjának választását az magyarázza, hogy augusztus 29-30-án a világ bíborosai számára Rómában lesz egy, a Római Kúria új struktúráját megvitatandó összejövetel.

Sokakat meglepett az a különösen széles földrajzi spektrum, amelyből Ferenc a választásaihoz merített. Számos olyan egyházmegye, amelyik eddig hagyományosan számíthatott egy bíborosra, most kimaradt.

Földrajzi szempontból a leendő bíborosok közül 8 főpap európai (köztük 4 olasz, viszont csak egyetlen francia), 6 ázsiai, 2 afrikai, 1 észak-amerikai és 4 latin-amerikai. Ferenc pápa szívesen választ ősei hazájának földjéről: eddig a kinevezések 17%-a olasz főpapot érintett. A jelöltek között van Robert W. McElroy San Diegó-i püspök, akit régóta a pápa egyik legfőbb egyesült államokbeli szövetségesének tartanak.

Az új kardinálisok kreálása során a pápa nem csupán olyan személyekben gondolkodik, akik esetleg majd utódai lehetnek, hanem abban is, hogy melyik pápai hivatal vagy tanács vezetésére alkalmasak, milyen tanácsadókra van szüksége, illetve milyen irányvonalat kíván a Vatikán követni.

A leendő bíborosok közül a legfiatalabb az olasz nemzetiségű Giorgio Marengo püspök, aki a napokban ünnepli 48. születésnapját. Marengo a Consolata Misszionáriusok kongregáció szerzetese, a mongóliai Ulánbátor apostoli prefektusa, aki a kath.net tudósítása szerint a római Fides hírügynökségnek adott interjúban elmondta: felvételét a bíborosi kollégiumba a pápa missziós gesztusának tekinti, mindazon katolikusok érdekében, akik saját hazájukban csupán egy apró kisebbséget jelentenek. Számukra ez a figyelmesség, az odafigyelés, a törődés jele.

Mongóliában a 3,5 milliós lakosságon belül a katolikusok száma csupán mintegy 1300 főre tehető. Az országban 8 egyházközség van, a különböző nemzetiségű világi papok és szerzetesek száma 24, az apácáké mintegy 60.

Marengo püspök a 2000-es évek eleje óta szolgál Mongóliában. Május 28-án, szombaton egy keresztényekből és buddhistákból álló delegációval együtt fogadta őt Ferenc pápa a Vatikánban. „Számunkra alapvető fontosságú a párbeszéd a buddhista világgal. Biztos vagyok abban, hogy jó gyümölcsöket fog teremni” – mondta meggyőződéssel a leendő új bíboros.

Az 54 esztendős Dom Virgilio do Carmo da Silva érsek Kelet-Timor első bíborosa lesz majd. Kelet-Timor – hivatalosan a Kelet-Timori Demokratikus Köztársaság – Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor szigetének keleti felén terül el. A szigeten Indonéziával osztozik. A régebben portugál gyarmat lakóinak 98%-a katolikus, és rendkívül fiatal: az 1,32 milliós lakosság 40%-a 15 évesnél fiatalabb, és az ország medián életkora 20 év.

Da Silva szalézi atya, 2016 óta vezeti a főváros, Dili egyházmegyéjét, és 2019-ben lett érsek, amikor a püspökséget érsekségi rangra emelték. Országában a püspöki konferencia alelnöke. „Amikor meghallottam a hírt, annyira megdöbbentem, hogy csaknem elájultam – nyilatkozta az érsek május 30-án. – Soha nem is álmodtam erről, és soha nem is számítottam rá.”

2021 októberében egy interjúban Ferenc pápa elmondta, szívesen meglátogatná a Földnek ezt a térségét. Az eredetileg 2020 végére gondolt, de a világjárvány miatt elmaradt utazást Pápua Új Guineába és Kelet-Timorba akkoriban 2022-ben tervezte megvalósítani.

A bíboros-jelöltek közül említsük még meg Anthony Poolát, az indiai Haiderabad érsekét. Jelölése kiemelten szerepelt az indiai újságok címoldalán, mivel az Andhra Pradesh és Telangána tagállamokban élő telugu népcsoportból ő lesz az első bíboros, és főleg ő lesz az első, aki ilyen magas rangra emelkedik a dalitok (páriák, érinthetetlenek) kasztjából. A páriákat sok esetben még ma is – akár az egyház részéről is- megvetés és kirekesztés sújtja. A Matters India vezércikke szerint Poola érsek ennek a tagadhatatlanul aggodalomra okot adó társadalmi problémának a megoldásában játszhat jelentős szerepet.